A holografikus teleportáció gyakorlati megvalósulása külső szemlélő számára kevésbé látványos folyamat, de a résztvevőknek igazán futurisztikus élményt jelent - a technológiával realisztikus módon érzékelhetik a közeli jelenlétét azoknak az embereknek, akikkel éppen kommunikálnak, miközben akár sokszáz kilométer választja el őket egymástól. Lehet, hogy a holoport nem kelti pontosan ugyanazt a benyomást és nem jár ugyanolyan előnyökkel, mint a személyes találkozás, de más típusú, digitális csatornákon zajló, távolról levezényelt interakcióknál mindenképpen közvetlenebb és egyedibb megoldást biztosít és a holográfia, valamint a VR-eszközök fejlődésével egyre könnyebben hozzáférhető a szélesebb réteg számára is.

Valamint évről évre olcsóbb is a hozzá szükséges technológiai apparátus.

A kanadai Nyugati Egyetem föld-, és űrkutatási intézetének (Western Space) orvosának, Dr. Adam Sireknek elmondása szerint jelenleg 5000 dollár (majdnem kétmillió forint) körül jár egy holografikus teleportálást lehetővé tevő berendezés beszerzési és használati költsége, ami bizonyos alkalmazási területeken, például egy egyszerű telefonhívást kiváltandó, soknak tűnik ugyan, de más felhasználási módoknál egyre inkább valós alternatívát jelenthet.

A Nemzetközi Űrállomásra való feljutás például az Axiom Space vállalat szervezésében 55 millió dollárba került fejenként, bár ez nyilvánvalóan a pénzes űrturistákra szabott ár, akik magáncélú kikapcsolódást keresnek a távoli helyszínen, de a NASA is elég magasra tette a lécet az ISS-en való elszállásolás költségeit illetően: a 2019-ben engedélyezett kereskedelmi célú utazások során az állomásra látogató személyek egy napra szóló élelmiszer fogyasztásáért 2000 dolláros, ruházkodásért, higiéniai termékekért, hálózsákokért és egyéb felszerelésekért 40-1500 dolláros, egy kiló bármi felviteléért minimum 20 000 dolláros árat számítanak fel, de ez utóbbi 88 000-164 000 dollárra is emelkedhet. A hivatásos űrhajósokra persze mindez nem vonatkozik, de ebből a díjszabásból is látszik, hogy az űrállomásokra való utazás és ott tartózkodás költséges program, még akkor is, ha munka céljából, nem szórakozásból indul valaki a messzeségbe. Az űrállomások ezért egyelőre csak kisebb számú legénységgel számolnak egy-egy misszió során, a kínai űrállomáson például egyszerre három fő tartózkodik csak és orvosi személyzetet nem alkalmaznak a küldetések alatt.

Márpedig az űrhajósok, különösen hosszabb távú missziók során, vagy akár a jövőben a Holdon vagy Marson, egészségügyi problémákkal is szembenézhetnek: ez egyike azoknak a szituációknak, amikor a holoportáció jól jöhet: egy orvos ilyenkor azonnal megjelenhet a helyszínen és ha valamilyen gyakorlati beavatkozást nem is tud elvégezni (vagy csak robotok közvetítésével), de a diagnózist könnyebben felállíthatja és a telemedicina segítségével valamilyen szintű ellátást kínálhat. A NASA 2021 októberében sugározta fel Dr. Josef Schmidet az ISS-re a Microsoft Hololens Kinect kamerájával és az Aexa szoftverével, ahol az orvos többek között Thomas Pesquet űrhajóssal beszélgetett.

Ez volt az első űr-Föld holoportáció, de a technológia itt, a Földön is ugyanilyen hatékonyan áthidalhatja a nehezen vagy hosszú idő alatt elérhető helyszínek közti távolságot és a NASA demonstrációjához hasonló módon alkalmazható akár orvosi vizsgálatok lefolytatására is. A Nyugati Egyetem kísérletében, aminek egyik célja a leendő gyógyászati jellegű felhasználás lehetőségének tesztelése, Kanada és az Egyesült Államok között hoztak létre holoportációs kapcsolatot és a tesztalanyokat Alabama és Ontario között teleportálták virtuális formában, ezzel ez a kísérlet vált az első nemzetközi, határokat átívelő holoportációs interakcióvá az egyetem beszámolója szerint. A kísérlethez az egyetemi csapat is a Microsoft speciális kameráját és Hololens eszközét, valamint az Aexa Aerospace programját használta: a kamera alkotja meg a személy holografikus mását és a másik helyszínen lévő partner a viselhető kijelzőn keresztül léphet vele kapcsolatba. A hatás egészen realisztikus, olyan, mintha a másik fél valóban ott lenne a helyszínen, a haptikus eszközök viselete pedig még tovább fokozhatja a hatást.

Bár a kamera és a szemüveg alkalmazása miatt egyelőre közel sem annyira egyszerű a holografikus kommunikáció, mint a sci-fikben és távoli az az idő, amikor hologram összejöveteleket tarthatunk kedvünk szerint az ismerőseinkkel, de a holoportációs berendezések és fülkék fejlődésével bizonyos alkalmazási körök, elsősorban az orvosi felhasználás már egyre közelebb kerül ahhoz, hogy valósággá váljon, még ha egyelőre csak szűk körben, egy-egy egyetemen is.

(Fotó: Thomas Pesquet/ESA, Getty Images/Artur Debat)

A Google csinált egy fülkét, amivel úgy beszélgethetünk másokkal, mintha tényleg ott ülnének előttünk A Project Starline használatához nincs szükség sem hagyományos kijelzőre, sem pedig semmilyen szemüvegre.