Ennek a lehetőségnek az első lépéseit tette meg az ESA és a NASA tavaly októberben, amikor holoportáció segítségével egy csapat orvost "sugároztak fel" az ISS-re, akiknek a holografikus képével az Európai Űrügynökség egyik asztronautája, Thomas Pesquet beszélgetett. Az amerikai űrügynökség által nemrég kiadott közlemény szerint a nem mindennapi kísérletet a Microsoft Hololens okosszemüvege valamint az AEXA Aerospace által fejlesztett szoftver tette lehetővé, amelyek segítségével a Földön tartózkodó emberek háromdimenziós képét meg tudták jeleníteni az űrállomáson.

Dr. Josef Schmid, a NASA repülőorvosa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a holoportáció a kommunikáció egészen új formáját teszi lehetővé, emellett a felfedezésekben is új utakat nyithat meg. "Fizikailag ugyan nem vagyunk ott, de a lényünk teljes mértékben ott van. Nem számít, hogy az űrállomás 27 000 km/h-val kering 400 kilométerrel a Föld felett" - magyarázta a holoportáció előnyeit.

A NASA közleménye szerint a jövőben szeretnék sokkal jobban kihasználni a technológia nyújtotta lehetőségeket, kétirányúsítva a hologramos kommunikációt: a terv az, hogy ne csak "felsugározni" tudják a személyeket az űrállomásra, de az ott tartózkodókat is képesek legyenek "lesugározni", így azok akár a családjukkal is találkozhatnak. A szélesebb felhasználási lehetőségek érdekében a holoportációt a jövőben a kiterjesztett valósággal és a haptikus technológiával is szeretnék ötvözni, aminek segítségével lehetővé válhat, hogy a holoportált személyek képesek legyenek virtuálisan körbejárni vagy akár megérinteni a tárgyakat. "Képzeld el, hogy éppen egy komplex technológián dolgozol, és oda hozhatod a legjobb oktatót vagy magának az eszköznek a tervezőjét" - részletezte a lehetőségeket Schmid.

A NASA szerint a holoportációnak később nem csak az űrállomáson, de a mélyűri utazásoknál is hasznát vehetik, igaz, ahogy írják, a Mars-utazás esetében a jelentős késleltetés is problémát fog okozni, hiszen a két bolygó távolsága miatt a kommunikációban akár 20 perc csúszás is lehet. Az űrügynökség kiemeli, hogy a tecghnológiának nem csak űrutazásoknál, de a Földön is hasznát vehetik majd, például olyan elszigetelt helyeken, mint az Antarktisz, a tengeri olajfúrótornyok vagy a katonai hadszínterek.

A Gábor Dénes által feltalált technológia iránt az utóbbi időben nem csak az űrügynökségek mutatnak fokozott érdeklődést, ahogy arról számos cikkben beszámoltunk, a legnagyobb technológiai vállalatoktól a kisebb startupokig számtalan cég igyekszik használható megoldásokkal előállni. A Microsoft és a Google elsősorban a hibrid munkavégzés egyik új lehetőségeként tekint a holografikus megjelenítésre, míg a Portl például olyan hologram fülkéket készít, amelyek segítségével bárhol ott lehetünk három dimenziós formában. A NASA közleményében említett haptikus technológiával is többen kísérleteznek már: a Glasgow-i Egyetem kutatói például légfúvással tették tapinthatóvá a virtuális tárgyakat, míg a Meta és mások inkább a viselhető eszközökben, példul kesztyűkben és egyéb kiegészítőkben látják a probléma megoldását.

(Borítókép: Jelenet a Star Trek: Voyager című sorozatból, amelynek egyik szereplője, a főorvosi teendőket ellátó Doktor csupán hologram formájában létezik, Fotó: CBS via Getty Images)

Az egyhangú kétdimenziós kijelzőket már holografikus monitorra is cserélhetjük A házi holografikus monitorok megérkeztek a Portl M képében, hogy sokkal élethűbben jeleníthessük meg a képernyőn megjelenő személyeket, például egy videókonferencia közben.