Krauszt sokan az attofizika atyjának is nevezik, hiszen kutatócsoportjával 2001-ben a világon elsőként sikerült létrehoznia és megmérnie a femtoszekundumnál rövidebb ideig tartó, úgynevezett attoszekundumos fényimpulzust, amely lehetővé teszi az elektronok viselkedésének valós időben történő megfigyelését. Az attoszekundum a másodperc milliárdod részének a milliárdod része, azaz 10^-18 másodperc, az ilyen rövid impulzusú lézerek fejlesztése pedig az elmúlt években lehetővé tette számos, az elektonokkal kapcsolatos jelenség valós idejű megfigyelését, mint például az alagúthatás vagy a késleltetett fotoemisszió.

"A díjazottak eredményei lehetővé tették olyan folyamatok megfigyelését, amelyek olyan gyorsan zajlanak le, hogy korábban lehetetlen volt őket követni" - mondta el a fizikai Nobel-díjat odaítélő bizottság elnöke, Eva Olsson, hozzátéve, hogy az attoszekundumos fizika "kinyitotta az ajtót az elektronok világa előtt", amelynek az elektronikától az orvostudományig számtalan területen vehetjük hasznát.

Krausz Ferenc 1962-ben született Móron, az egyetem elvégzése után a doktori képzését már Bécsben végezte, ahol felvette az osztrák állampolgárságot is. A fizikus jelenleg a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója valamint a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem kísérleti fizika tanszékének vezetője, emellett a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Nem Krausz az első magyar, aki az idei évben megkapta a legrangosabb tudományos elismerést, hiszen a Nobel-bizottság hétfőn már kihirdette a Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díj díjazottjait, amelyet idén Drew Weissmannek és Karikó Katalinnak ítéltek oda a nukleozid módosított mRNS-ek területén tett felfedezéseikért.

Karikó Katalin kapta meg az orvosi Nobel-díjat A magyar biológus Drew Weissmannal közösen kapta meg a tudományos világ legrangosabb elismerését a nukleozid módosított mRNS-ek területén tett felfedezéseiért, ami jelentősen hozzájárult a koronavírus-vakcinák kifejlesztéséhez.

(Borítókép: MPI for Quantum Optics)