Az  egyiptomi csípőszúnyog (aedes aegypti) évek óta problémát okoz a floridaiaknak: noha ez a faj a helyi szúnyogpopulációnak mindössze egy százalékát jelenti, mégis számos veszélyes fertőző betegséget terjeszt, többek között a sárgaláz és a Zika-vírus kórokozóját. A helyi szervek ezért nagy erőkkel próbálják irtani őket, többnyire sikertelenül. Arról nem beszélve, hogy a vegyszeres szúnyogirtás hatalmas környezeti károkat is okoz. Erre a problémára nyújthat megoldást az OX5034 elnevezésű génmanipulált szúnyog, melynek

minden egyede hímnemű, génszerkezetét pedig úgy módosították, hogy a nőstények még lárva korukban elpusztuljanak, csak a hímek érjék meg a szaporodóképes kort, tovább terjesztve a halálos génváltozatot.

Mivel a hímnemű szúnyog nem szív vért, így az ártalmatlan. A génmódosított szúnyogot a Kajmán-szigeteken, Panamában és Brazíliában korábban már élesben is tesztelték: a brazil tapasztalatok szerint rövid idő alatt kilencvenöt százalékkal csökkent a csípőszúnyogok populációja. Floridában ennek ellenére – főként a környezetvédőknél - komoly ellenérzéseket váltott ki a a rovarok szabadon engedése: sokan nem tartják helyénvalónak ilyen szinten beleavatkozni a természet dolgába (gondoljunk csak bele, hogyan végződött a Jurassic Park), és szerintük ez a folyamat korántsem annyira ártalmatlan, mint mondjuk egy adott növényfajtából kitenyészteni egy új színű példányt.

A kivitelező Oxitec nevű brit vállalat ugyanakkor a projekt pozitív tulajdonságaira igyekszik felhívni a figyelmet, így például arra, hogy abból mindenki profitálhat, ha a jövőben kevesebben fertőződnek meg a fent említett járványokkal. A CNN szerint a kutatóknak hetvenkét órával a szúnyogok elengedése előtt értesíteniük kell a hatóságokat, utána pedig legalább tíz héten keresztül nyomon követni a rovarokat, hogy bebizonyosodjon a nőstények szaporodóképtelensége.

Mégsem ment olyan fényesen a brazil kísérlet?

Szintén az Oxitec vezette azt a projektet, melynek során azért engedtek szabadon 2013 és 2015 között több millió génmódosított szúnyogot Brazíliában, hogy ezzel visszaszorítsák a sárgalázat, a dengue-lázat és a zikát terjesztő szúnyogot. A kísérlet azonban egy kutatás szerint balul sült el, és

az életképtelennek hitt utódok elkezdtek keveredni a természetes populációkkal, ezáltal még erősebb mutánsok születtek.

Az Oxitec huszonhét héten át, hetente négyszázötvenezer genetikailag manipulált hím rovart engedett szabadon Jacobina város közelében. Az állatokba táplált OX513A gén eredetileg terméketlenné tette volna a fiatal szúnyogokat; az általa termelt mérgező fehérjétől ugyanis még szaporodásuk előtt elpusztultak volna. A mutánsok egy fluoreszcens fehérjét termelő gént is magukban hordoznak, így könnyen megkülönböztethetők a vad populációktól. Ha a cég terve sikerrel járt volna, az Egészségügyi Minisztérium becslése szerint a szúnyogok egyedszáma kilencven százalékkal visszaszorul.

Eleinte minden jól is ment, a terepvizsgálatok kimutatták a szúnyogszám visszaesését, ám tizennyolc hónappal a kísérlet kezdete után változtak a dolgok, és hamarosan ismét annyi vérszívó repkedett a térségben, mint kezdetekkor. A Yale Egyetem munkatársai huszonhét-harminc hónappal később felmérték a helyzetet, és lehangoló felismerésre jutottak:

a mutáns gének bekerültek a természetes populációkba, pedig a génmódosított egyedek utódainak terméketlennek kellett volna lenniük.

A kutatók számos különböző mintát megvizsgáltak, ezek alapján a szúnyogok tíz-hatvan százalékának genomja tartalmazta a laboratóriumban létrehozott géneket - írja a Scientific Reports. Amennyiben a terepkísérlet a várakozásoknak megfelelően alakul, a mutáns gének nem keverednek a természetes populációkkal, elvégre a génmódosított hímek ivadékai még a szaporodás előtt elpusztulnak. Ehhez képest a laboratóriumi kísérletek alapján az OX513A-mutánsok akár négy százaléka is megérheti a felnőttkort. A cég munkatársai nem igen törődtek ezzel, mondván ilyen kevés számú túlélő gyenge a gének átadásához. Nos, a jelek szerint tévedtek.

A mutáns gént hordozó szúnyogok nemcsak, hogy életképesek, sőt, a Yale munkatársai szerint még ellenállóbbá is válhattak, ami előnyt biztosít nekik az evolúciós versenyben.

Ráadásul ugyanúgy képesek terjeszteni a betegséget, mint a vadon élő fajták.
Ezek után természetesen ismét heves viták folytak a hasonló jellegű kísérletek létjogosultságáról.  "Nagyon elsiették a szúnyogok szabadon bocsátását, hiszen nem vettek minden eshetőséget számításba"  –bírálta az Oxitec munkáját José Maria Gusman Ferraz biológus a Folha de S. Paulo lapban. A müncheni Testbiotech ugyancsak erős kritikával illette a brit céget, amiért nem készített alapos hatástanulmányt a terepkísérletek megkezdése előtt.

"Az Oxitec kísérletei miatt elszabadult a pokol"  – mondta Christoph Then, a Testbiotech igazgatója a DPA hírügynökségnek. Hozzátette: ez befolyásolja majd a génmódosítás jövőbeni alkalmazását is.

(Fotó: Wikimedia - egyiptomi csípőszúnyog)