Föld körüli pályára állt az ötödik magyar műhold
2021 / 08 / 18 / Bobák Áron
Föld körüli pályára állt az ötödik magyar műhold
A Radcube az eddigi legnagyobb magyar műhold, ami feljutott a világűrbe, ahol az űridőjárás monitorozása lesz a feladata.

A műholdat magyar idő szerint kedden, hajnali 4 óra 47 perckor lőtték ki az Európai Űrügynökség francia-guyanai kilövőállásáról az Arianespace Vega rakétájával, a C3S Kft. a Facebook-oldalán pedig már néhány órával később arról számolt be, hogy a nanoszatellit sikeresen elérte az alacsony Föld körüli pályát.

A műholdak, műholdas rendszerek fejlesztésével foglalkozó budapesti vállalat az ESA General Support Technology Programme fővállalkozójaként, egy nemzetközi konzurciummal közösen dolgozott a projekten, amelynek eredményeként megszületett az első, Magyarországon épített ipari műhold. A 3U méretű Radcube nagyjából akkora, mint egy cipősdoboz, és a küldetés honlapja szerint "elsődleges tudományos célja alacsony Föld körüli pályán az űrsugárzás, valamint a mágneses mező helyszíni mérése, amely lehetővé teszi az űridőjárás, így az űreszközökre, űreszköz alkatrészekre és nem utolsó sorban az asztronautákra ható sugárzás valós idejű megfigyelését". A műholdat ennek érdekében egy Radmag nevű sugárzásmérő eszközzel szerelték fel, amelyet az ELKH Energiatudományi Kutatóközpontban fejlesztettek ki, emellett pedig egy magnetométerrel is el van látva, amely az Imperial College London és a lengyel Astronika munkáját dicséri.

Horváth Gyula, a cég társalapítója az Növekedés.hu portálnak elmondta, hogy a fejlesztéssel elsősorban az volt a céljuk, hogy bebizonyítsák, a C3S képes komoly műholdas platformokat építeni, amelyek képesek hasznos teher szállítására, és azokat az űrben is üzemeltetni tudják. "Ezeket a műholdakat, mint termék első sorban konstellációkhoz fejlesztettük. Olyan felhasználási területekhez, mint a távérzékelés vagy az IoT kommunikáció. Ezeken a területeken nem csak külföldi, de hazai megrendelőkre is számítunk, mivel versenyképes megoldása lehet hazai vállalkozásoknak is" - nyilatkozta a lapnak Horváth, aki már az első magyar műhold, a Masat-1 fejlesztésében is aktívan részt vett.

A nanoműholdas platform pályára állítása csak az első lépés a C3S ambiciózus terveiben, akik jóval nagyobb, akár 16U (vagyis nagyjából mikrohullámú sütő méretű) műholdak fejlesztését is tervezik. A céljuk egy komplett műholdas rendszer kiépítése CROSS (Cosmic Radiation Monitoring Satellite System) néven, maely a világon elsőként alkothat átfogó és teljes képet a Földet körülvevő sugárzási környezetről. "A magyar kutatók által tervezett CROSS rendszer segítségével a hazai és nemzetközi űrtevékenységet végző szereplők az eddiginél jóval pontosabban és hatékonyabban biztosíthatják az űrbe feljuttatott eszközök és személyek biztonságát, a tudományos élet szereplői számára pedig lehetővé válhat a Föld körüli sugárzási környezet működésének alaposabb vizsgálata és mélyrehatóbb megismerése" - vázolják a távlati terveket a Radcube honlapján.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nemrég jelentette be, hogy a következő négy évben 99 millió dollárt fordít az űripar fejlesztésére. Ennek a legfontosabb eleme, hogy legkésőbb 2025-ig magyar űrhajóst akarnak eljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra az amerikai Axiom Space segítségével, de Szijjártó Péter elmondása szerint a pénzből eszközfejlesztési programokat is támogatnak majd.

(Index.hu, Fotó: C3S Kft., Arianespace)

További cikkek a témában:

Két-három éven belül pályára állíthatnak kilenc, Budapesten épített műholdat Az egyenként 10*10*30 cm méretű műholdakra szerelt gamma-detektorok érzékelni fogják a neutroncsillagok összeolvadásából keletkező felvillanásokat, amiből aztán kiszámítják a jel forrásának helyét, hogy a földi optikai távcsövek a megfelelő irányba fordulhassanak.

Sikeresen elstartolt a Szojuz-2 hordozórakéta, fedélzetén a SMOG-1 műholddal Két napos halasztás után végül elindították Bajkonurból a kisműholdakat pályára állító rakétát, a magyar PocketQube-ot is tartalmazó UNISAT-7 is nemsokára pályára áll. A SMOG-1-et, a szintén magyar fejlesztésű GRBAlpha kisműholdat és társaikat az elkövetkező huszonnégy órában engedi ki magából.

Starlink: a Mars-utazás kulcsa vagy Elon Musk legnagyobb tévedése? A SpaceX a 2020-as évek végéig 42 ezer alacsonyan keringő műholddal burkolná be a Földet, amely a világ minden pontján nagy sebességű internetet biztosítana. De mennyire lehet reális ez a cél?


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.