A Szojuz-2 hordozórakéta startját az eredetileg tervezett szombati időpontról későbbre kellett halasztani, mivel az indulás előtti percekben technikai hibát fedeztek fel a rakétán. Bár a kilövést szervező GK Launch Services, amely az orosz állami űrügynökség, a Roszkoszmosz kereskedelmi divíziójának, a Glavkoszmosznak a leányvállalata, nem adott részletesebb felvilágosítást a probléma természetéről, de a Space News értesülései szerint a dél-koreai kormány március 20-án arról adott hírt, hogy a felső Fregat fokozat vezérlő rendszerének a meghibásodása miatt kellet a startot lefújni.

A hibát percekkel az indítás előtt vették észre, és javították, de a biztonság kedvéért a kilövést végül nem csak egy, hanem két nappal későbbre időzítették.

A dél-koreaiak számára különösen fontos a misszió, hiszen a rakéta fő szállítmánya az az 500 kilogrammos CAS500 műhold, amelyet a dél-koreai űrügynökség, a Korea Aerospace Research Institute (KARI) készített, hogy megfigyelési feladatokat végezzen a napszinkron pályán.

A Szojuzon emellett még tizennyolc ország 37 kisebb szatellitje is utazik, vagyis igazán nagyszabású műholdas utazás-megosztó misszióról van szó, egyébként ez a GK Launch Services cég első kereskedelmi ridesharing missziója, korábban csak állami megrendeléseket teljesítettek. A rakéta irányításáért felelős személyzetnek így nem volt könnyű dolga, a műholdakat ugyanis három körben, különböző magasságokban kell pályára állítani. Először a CAS500 műholdat engedték szabadon, nagyjából 500 kilométeres magasságban, majd egy újabb kör megtétele után, nagyobb magasságban (592 kilométer magasan) kerül sorra a második szállítmány pályára állítása, végül, indulás után több mint négy órával, 550 kilométeres magasságban a harmadik adag műhold is célba ér (erről cikkünk megírásáig nem érkezett információ, de a tervek szerint indítás után négy órával került sor rá).

Ezek között van az az olaszok által épített UNISAT-7 szatellit is, amelynek belsejében a legkisebb űreszközök kaptak helyet, köztük a SMOG-1 is.

Ezeket a miniatűr "űrstopposokat" Az UNISAT az elkövetkező huszonnégy órában fogja kitenni az űrbeli utakra, majd egyedül folytatja misszióját. A SMOG-1-ről előreláthatólag a napokban érkeznek majd hírek. A rakétán helyet kapott az a szintén részben magyar fejlesztésű, magyar-szlovák-japán kooperációban készült kisműhold is, a GRBAlpha, amely a gammakitörések észlelésére alkalmas eszközöket fog tesztelni az űrben. A CubeSat (10*10*10 centis szatellit) detektorát a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai készítették, a műholddal pedig valamikor délután 3-4 óra körül lehet majd első ízben kapcsolatot létesíteni. További információkat a csillagaszat.hu oldalon olvashatunk a GRBAlpháról.

Szintén a Szojuz szállította az Astroscale cég műholdjait is, amelyek az elkövetkező hat hónapban az űrben fognak fogócskázni, vagyis a nagyobb műhold több alkalommal is elkapja, majd elengedi a kisebb egységet, ezzel demonstrálják azt az újfajta űrszemét szedési technikát, melyet az Astroscale fejlesztett ki. Ez a technológia a mágneses dokkolásra épít: a nagyobb műhold mágneses egysége a kisebb eszközön elhelyezett lemezhez csatlakozik, így fogja meg az űrben keringő, működését befejező műholdakat. Amennyiben a demonstráció sikerrel végződik, a technológiát a jövőben széles körben alkalmazni fogják, az űrinternetet építő OneWeb például már az Astroscale-lel kompatibilis lemezekkel fogja felszerelni a felbocsátásra kerülő műholdjait.

A startot a GK Launch YouTube oldalán lehetett élőben követni, de a felvétel visszanézhető: a videón az 52. perc után láthatjuk a kilövést. Az ezt követő percekben minden a tervek szerint alakult, az orrmodul, rajta a műholdakkal, kilövés utáni 8 perc 51 másodpercben vált le a rakéta utolsó fokozatáról (a felvételen ez 1 óra 1 perckor látható). A GK Launch Services Twitter oldalán követhetjük a további eseményeket, a CAS500 sikeres pályára állításáról már megérkeztek az első hírek.

A Szojuz rakétát egyébként, ahogy a videón is láthatjuk, Jurij Gagarin első űrutazásának hatvanadik évfordulója alkalmából a szokásos szürke-narancs árnyalatról kék-fehérre festették, mivel a Gagarint szállító Vosztok űrhajó színei is ezek voltak. A Fregat végfokozat, munkája végeztével, letér a pályájáról és a Csendes-óceánba fog zuhanni.

(Fotó: GK Lauch Services)

További cikkek a témában:

Magyar műholdnak köszönhetjük Földünk első elektroszmogtérképét Az eszköz mostanra kétezer mérést készített, melyek alapján már szinte teljesen elkészült a bolygót körülölelő rádiófrekvenciás szennyezettség térképe.
Szombaton élő adásban szedi az űrszemetet az Astroscale műholdja A nagyobb műhold megpróbál majd egy kisebbet elkapni mágneses dokkoló technológiával, majd elengedi és újra elkapja. Végül, sikeres teszt esetén, mindketten elégnek a Föld légkörében.