Bizonyos vízalatti vulkánkitörések során nagy mennyiségű habkő vagy más néven tajtékkő keletkezhet, amely a víz felszínére felúszva egészen nagy területeket beterít, majd ez a kőzetszőnyeg az áramlatoknak és hullámoknak köszönhetően akár sok kilométeres messzeségbe is eljuthat. A habkő porózus, apró lyukakkal és szűk járatokkal teli szerkezete miatt a kőzetdarabok belsejében lévő levegőbuborékok még akkor is megakadályozzák az anyag lesüllyedését, ha a víz elkezd beszivárogni a lyukak bejáratánál, így a sokszor apró elemekre töredező nagyobb egységek a vulkán kitörése után még sok-sok hónapig lebeghetnek az óceánok felszínén.

A vulkáni habkő keletkezésének körülményei magyarázzák a különleges felépítését, a kitörés folyamán ugyanis olyan gyorsan hűl le a gázokat és ásványi anyagokat, főleg szilícium-dioxidot tartalmazó egyveleg, hogy a kialakuló kőzeteknek nincs ideje kikristályosodni, valamint a nyomás sem elég nagy ahhoz, hogy üveggé vagy obszidiánná változtassa az anyagot. A vízalatti vulkánok aktivitását gyakran követi sűrű tajtékkőréteg megjelenése, így történt a Krakatau 1883-as kitörése után is, amikor az óceánt helyenként másfél méteres vastagon borította be a kőzet. A clevelandi természettudományi múzeumban őrzött egyik kőzetdarab tanúsága szerint a környéken közlekedő H.W. Dudley hajó legénysége három napon át csak holttesteket és habkövet látott maga körül a katasztrófa után.

Az idén augusztusban történt vulkánkitörés, amely során az Ogaszavara-szigetek közelében lévő Fukutoku-Okanoba vulkán kelt életre, szintén nagy mennyiségű habkövet hozott létre, amely Japán partjaihoz eljutva harminc centiméteres vastagságban terítette be a környék vizeit, valamint egy kisebb szigetet is alkotott. Az anyag az NHK beszámolója szerint két hónapos útja közben szétterült a felszínen és mostanra több tucat négyzetkilométernyi területen borítja be az óceánt, a partiőrség pedig egyre több helyen észleli a kövek felbukkanását. A legnagyobb gond a tajtékkővel, hogy nemcsak hogy megrongálja a halászhajók motorját és elpusztítja a halakat, hanem magától nagyon nehezen semmisül meg, sok időbe telik, mire végül letelepedik a tengerfenékre, ezért a hatóságoknak kell valahogyan eltávolítaniuk a veszélyt jelentő anyagot.

Ez a folyamat már elkezdődött, de egyelőre szélmalomharcnak tűnik a munka,

Hentona kikötőjében például napi tíz tonna habkő kihalászása után is egyre csak gyűlik a kőzet a partokon.

Egy japán művész, Moco, Twitteren és YouTube-on osztotta meg azt a felvételt, amely bemutatja, hogyan lehet a habkőben úszni: a videó tanúsága szerint sehogy, a művész csak nagyon nehezen tudott haladni vagy levegőt venni a sűrű réteg kőzet fogságában. Moco ezzel az akcióval az egyre súlyosabbá váló helyzetre szerette volna felhívni a világ és a Japán kormány figyelmét, mivel a kövek már jelentős mértékű károkat okoznak a környék lakói számára.

A Fukutoku-Okanoba vulkán kitörése egyébként egy másik, kevésbé katasztrofális, inkább meglepő következménnyel is járt: ahogy arról a Live Science is beszámolt, a második világháború során zajló Ivo Dzsima-i harcok idején elsüllyedt hajók némelyike is a felszínre került a tengerfenék és a sziget megemelkedése után: bár a hajók évek óta látszottak valamennyire a légifelvételeken, de a mostanihoz hasonló vulkánkitörések évről évre egyre jobban kiemelik őket a vízből, néhány már csaknem teljes mértékben szárazon áll a partokon.

(Live Science Fotó: Moco/Twitter, Lance Cpl. Courtney White/United States Marine Corps)

További cikkek a témában:

A tűzhányók nagyobb fenyegetést jelentenek az emberiségre, mint az aszteroidák, de a NASA-nak van ötlete a katasztrófa megakadályozására A világon nagyjából húsz szupervulkán létezik, és bár ezek a tűzhányók csak rendkívül ritkán, átlagosan 17 ezer évente törnek ki, már egyetlen ilyen esemény is hatalmas veszélyt jelentene az emberiségre nézve.
Új sziget született a hétvégén a Csendes-óceánban, a jövőben Japánhoz tartozhat majd A nagyjából egy kilométer átmérőjű szigetet vasárnap fedezte fel a Japán Parti Őrség a Fukutoku-Okanoba vulkán látványos kitörése után.
Az írott történelem leghangosabb zaja tízezer hirosimai atombomba hangja volt egyben Vannak a történelemben megakatasztrófák, és vannak gigantikus méretskálájú, civilizációpusztító katasztrófák, mint a Szantorini szigetét elpusztító vulkánkitörés i.e. 1500 körül, de ezek mind az ókorban vagy régebben történtek, gondolhatnánk, és tévednénk, 200 éve is volt egy.