Genetikailag módosított majmokba ültetnének emberi agyból származó géneket
2020 / 06 / 28 / perei.dora
Genetikailag módosított majmokba ültetnének emberi agyból származó géneket
Az ember legközelebbi rokona a csimpánz, és bár az emberi agy működése napjainkban is felfedezésre váró terület, annyi bizonyos, hogy egy specifikus génnek köszönhetően az evolúciós folyamat során a mérete nagyobb lett, míg a majmoké nem. A németországi Max Planck Molekuláris Sejtbiológiai és Genetikai Intézet, valamint a japán Kísérleti Állatok Központi Intézet munkatársainak együttműködésével ezt a gént használják a majmok agyi térfogatának növeléséhez.

A Science magazinban megjelent tanulmány egyrészt egészen hihetetlen, másrészt mérföldkő lehet a tudományban, hiszen megismételheti az evolúció azon pillanatát, amikor az emberek elkülönültek az emberszabású majmoktól. Mindez pedig egy gén segítségével valósulhat meg.

"Nagy reményeink voltak azzal kapcsolatban, amit ideális esetben a gén képes megtenni és meg is kell tennie, ha birtokában van az általunk feltételezett funkciónak"-mondta Wieland Huttner, a Max Planck Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője az Inversenek. Hozzátette: számításaik bejöttek, mivel a gén pontosan úgy viselkedett, ahogy megjósolták. A kutatóknak az alábbi következtetéseket sikerült levonniuk: az emberi gén beillesztésével megnőtt a majmok agykérge (neocortex), sikerült indukálniuk az agy barázdáit, növekedett a megfelelő progeneratív sejttípus, amely neuronokat termel. Pontosabban, megnövelte a felső réteg neuronjait. (Ezek az idegsejtek növekedtek az evolúció során.)

"Ez alapvetően azt mutatja, hogy az emberekben megtalálható gén felhasználható a főemlősök agytérfogatának bővítéséhez"-meséli Michael Heide, a tanulmány társszerzője.

Erkölcsi, etikai és állatjogi szempontból a kísérlet ugyanakkor komoly dilemmákat is felvet, hiszen Kína és Japán napjainkban is élen jár az emberszabású majmokkal való kísérletekben, míg az Egyesült Államokban és Európában sokat szigorodott a szabályozás. Mivel előbbieket nem kötik hasonló állatjogi béklyók, rohamtempóban fejlesztik a CRISPR-hez hasonló génszerkesztő eszközöket, kiváltva ezzel a nyugati tudóstársadalom aggodalmát. (Tavaly januárban például egy kínai intézet arról számolt be, hogy féltucat súlyos mentális zavarral küzdő majmot alkottak a CRISPR génszerkesztővel.) A mostani tanulmányhoz felhasznált főemlősök, illetve a gének Japánból származnak, ahová a Max Planck Intézet csapata elutazott, elvégezték a kísérleteket, majd az eredményekkel visszarepültek Németországba. "Megbízunk a kollégáinkban"-magyarázza Huttner. A bizalom valóban elengedhetetlen az etikai határok fenntartásához; körülbelül száz nappal a magzat növekedése után a nemzetközi csapat egyhangúlag beleegyezett annak eltávolításába. Ahogy Huttner fogalmazott

"Egy génmódosított majom behozatala a nyugati világba kétségkívül túllépné az etikai határokat."

Végül megjegyezte, hogy kísérleteik ezen szakaszában felelőtlenség lenne hagyni a majmok megszületését, hiszen nem tudhatják, hogy a gén milyen viselkedésbeli változásokat idézne elő.


A bal oldali fotó egy majom normál agymértetét, a jobb pedig a génmanipuláltat ábbrázolja.

Nem véletlenül kell körültekintőnek lenniük

A genetikával és evolúcióval foglalkozó kutatók korábban is kísérleteztek hasonló módszerrel, tavaly márciusban például kínai tudósok agygéneket ültettek makákó majmokba, hogy megvizsgálják, lehetséges-e csökkenteni az emberszabásúak és az emberek közti evolúciós távolságot-olvasható a MIT Technology Review-ban. A kínai médiában gyorsan híre ment a projektnek, és még a National Science Review neves tudományos lap is beszámolt róla. Bing Su, a Kunming Institute of Zoology genetikusa, a kutatás vezetője akkor elárulta, hogy most próbálták megérteni az emberi tudat evolúcióját egy transzgenikus (genetikailag módosított) majommodell segítségével. A kutatók több transzgenikus makákót is alkottak, hogy aztán emberi agyból származó géneket ültessenek beléjük.

Az új emberszabásúak több memóriateszten is jobban teljesítettek, és az agyuk is az emberéhez hasonló sebességgel fejlődött ki (az agy méretében nem történt változás).

Az emberi intelligencia, az evolúciókatás egyik legtöbbet vitatott témaköre azt vizsgálja, miképp alakult ki az évmilliók során az egyre nagyobb és bonyolultabb emberi agy, miközben az emberszabású majmok megmaradtak fejlődésük nagyjából ugyanazon szintjén. Úgy tűnik, hogy a kínai genetikusok az emberi génekkel felturbózott makákókkal kétségkívül csökkenteni tudták ezt az evolúciós szakadékot, munkájukat mégsem fogadta elsöprő siker, mivel számos tudós (köztük korábbi munkatársaik), etikai aggályokat vetett fel a kísérletekkel kapcsolatban, és felelőtlennek tartják őket.

(Fotó: Pixabay, Heide et al./MPI-CBG)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.