A címbeni hasonlat persze sántít, hiszen az Eavor nevű startup elképzelése szerint nem radiátort, hanem pont egy anti-radiátort kell elkészíteni mélyen a felszín alatt, amely nagy felületén magába szívja a földhőt. A zárt csőkígyóban lévő folyadék felmelegedve jutna vissza a felszínre, ahol a hőenergiát hőcserélővel kivéve fűtésre vagy elektromos energia termelésére lehet használni.

A geotermikus energia hasznosítása persze nem új ötlet, de az üzletág a '70-es, '80-as évekbeli reményteljes virágkora óta Csipkerózsika-álmát alussza. A klasszikus, termálvízre alapozott energiatermelés komplikált és veszélyes volt, a palaolaj kitermelésének technológiája elhessegette az olajforrások kiapadásával kapcsolatos aggályokat. Később pedig a nap- és szélenergia robbanásszerű fejlődése és a napelemek, szélturbinák egyre olcsóbbá válása átmenetileg minden mást elhomályosított a zöld energetikában.

Most viszont új lehetőségek állnak a geotermikus energia kihasználása előtt. A nagy elektromos energetikai hálózatokban egyre problémásabb az időben változó termelésű erőművek kezelése: vagy az energia tárolását kell megoldani, vagy stabilan termelő új erőművekre van szükség. Az olajiparban pont a palaolaj-forradalom során kialakult fúrási technológiai megoldások ugyanakkor lehetővé teszik olyan új módszerek alkalmazását is, mint az Eavor technológiája. A geotermikus erőművek további előnye, hogy alig foglalnak el helyet a felszínen, így telepítésük ideális lehet sűrűn lakott területeken vagy akár napelemfarmok alatti. szélturbinák közötti tereken.

Az Eavor kommunikációjának egyik legfontosabb üzenete, hogy módszerük nem lelőhelyek felkutatására és feltárására alapozott technológia, mint az olaj- vagy a gázkitermelés. A csőkígyós geotermikus erőmű (megfelelő környezeti adottságok esetén, persze) nagyjából bárhol megvalósítható és igény szerint méretezhető beruházás, teljesítménye pedig napon és éven belül is stabil, tervezhető.

Az Eavor tevékenysége iránt a Shell is érdeklődik, de friss hír, hogy a Chevron és a BP is beszállt a fejlesztésbe, egy 40 millió dolláros tőkeinjekcióval. A BP elnökhelyettese azzal indokolta a beruházást az Eavor fejlesztésébe, hogy a fosszilis energiahordozókról megújulókra váltó energiavállalat az egyre bővülő szél- és napenergia portfólió mellett ebben a szegmensben is szeretné megvetni a lábát.

További cikkek a témában:

Harminc évig tartó "mini jégkorszak" jön a Földön A relatíve hűvösebb időjárás rosszat tesz a termésnek, de jelentősen megkönnyítheti a következő holdra szállást.

Ennyibe került az extrém időjárás a világnak 2020-ban Ha a pandémia önmagában nem lenne elég, 2020-ban az extrém időjárás miatt is jelentős anyagi károk érték a bolygót, nem beszélve az elvesztett emberéletekről.

Van egy európai ország, ami már idén 100%-ban megújuló erőforrásokból fedezheti az energiaszükségletét Skócia nagyon jó úton jár, hogy ők legyenek az első ilyen ország a világon.