Rugalmasságának és tartósságának köszönhetően a bőr elsőrendű alapanyag. Ebben semmi meglepő sincs, egy új, a Bécsi Egyetem által bemutatott, gombából készült műbőr azonban jó eséllyel helyettesítheti például a szarvasmarha bőréből készülő árucikkeket. Alexander Bismarck és Mitchell Jones anyagkutatók vezették azt a a nemzetközi csoport, akik a közelmúltban reprezentálták, hogy fenntartható módon,gombából is előállíthatunk masszív bőranyagot.

A klasszikus bőrtermékek előállítása több ponton problémába ütközik, legyen szó a nagyüzemi állattartás etikátlanságáról, az erdőirtásról, az üvegházgázok kibocsátása, vagy mondjuk a környezetszennyező vegyi anyagok használatáról a bőr cserzése során. De nem jobb a helyzet a PVC vagy poliuretán alapú műbőr gyártása esetén sem.

„Itt jön a képbe a gomba által termelt anyagokból készülő, biológiailag lebomló, szén-dioxid-semleges műbőr” – mondja Alexander Bismarck, a Bécsi Egyetem kémia tanszékének professzora.

A gomba alapú műbőrhöz mezőgazdasági-erdészeti melléktermékeket, például fűrészport használnak, majd ezen a közegen termesztik a gomba micéliumát, vagyis a több ezer csőszerű, hosszú hajtásból álló mikroszkopikus gombafonalszövetet. A gomba néhány hét múlva leszedhető, ezután pedig megkezdődhet fizikai és kémiai kezelése, úgy mint a préselése, összekapcsolása. Ezt követően pedig műbőrré alakítható. Bismarck szerint a keletkező végtermék egy gomba alapú, bőrszerű lap, melynek mechanikai tulajdonságai a bőrrel összevethetőek, de tapintásra is bőrre emlékeztetne. Hozzátette: bizonyos cégek már most forgalmaznak ilyen gomba alapú anyagokat.

A gombából előállított műbőr biológiailag szinte teljes egészében lebomló, az anyagban stabilizátorként szolgáló kitinből készül,

mivel a kitin a rovarpáncél mellett a gombasejtekben is kimutatható, valamint olyan poliszacharidokból, mint mondjuk a glükán. Kísérletük során a kutatók közönséges kétspórás csiperkegombával és a rózsaszínes egyrétűtaplóval dolgoztak, végeredményben pedig papír- és habszerű, szigetelőként funkcionáló építési anyagokat állítottak elő. A Nature Sustainability szaklapban megjelent tanulmányukban továbbá felvázolták a jövőbeli lehetőségeket, az előállítás módszereit, ezen felül pedig fenntarthatósági összehasonlításokat is végeztek természetes bőr és hagyományos műbőr termékekkel. A szerzők szerint a gomba alapú műbőrök gyártásában a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy egyenletes legyen a sejtek rétegződése, ezáltal az anyag állandó külső és mechanikai tulajdonságokkal rendelkezzen. Mostanáig az ehhez hasonló anyagtechnikai próbálkozásokat elsősorban a kísérletezési kedv vezérelte, ezúttal azonban bebizonyosodott, hogy

a gomba költséghatékony, fenntartható, társadalmi és környezetvédelmi szempontokból is elfogadható alternatíva, ezáltal méltó versenytársa lehet az állati, és a műanyag alapú műbőrnek.

Mindez kívánatossá teszi a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő fogyasztói réteg, valamint a vegánok számára is. Mivel a technológia viszonylag gyorsan, és jelentős mértékben fejlődik, így egyre több cég foglalkozik gomba alapú műbőrök előállításával.

A gombák lehetnek a világ megmentői?

Napjainkban több olyan startup működik, amelyek alapítói úgy gondolják, a gombák kizöldíthetik az építőipart, segíthetnek kiváltani az állati eredetű termékeket, akár élelmiszerekről, akár ruházkodásról van szó, új távlatokat nyithatnak a hulladékgazdálkodásban, illetve a szennyeződések okozta károk enyhítésében. Ha a ruházkodásnál maradunk, a Bolt Threads startup például megalkotta Mylo nevű, micélium felhasználásával készült műbőranyagát. A gombák sokoldalú felhasználhatósága részben a micélium szerkezeti és kémiai tulajdonságainak köszönhető.

A NASA például azt tervezi, hogy gombamicéliumból készítenek majd házakat a Marson.

Bár egyre nagyobb az érdeklődés a gombából készült termékek iránt, a hétköznapokban még nem igazán találkozunk velük. Remélhetőleg ez hamarosan megváltozik. Elég, ha azt vesszük, hogy Stella McCartney már felfigyelt a Mylora, sőt be is szerzett magának egy táskát.

(Fotó: UNIVERSITÄT WIEN)