Kifejezetten az öregedés hatásait ellensúlyozó kémiai vegyületek kutatása a feladata annak a mesterséges intelligencia algoritmusnak, amelyet a Surrey Egyetem vegyészei alkottak és amely már bizonyította a hatékonyságát az állatkísérletek során.

Az öregedés folyamata bármilyen természetes jelenség is, az emberek számára sokszor mégsem elfogadható opció, ezt az ellenérzést pedig tovább fokozzák a fiatalságot piedesztálra állító reklámok is. Ma már nemcsak egész iparágak épülnek a múló idő jeleinek eltüntetésének biztosítására, hanem egyre több módszer áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megfiatalodás ne tüneti kezelés legyen, hanem valódi, hosszan tartó állapot. A génterápiák mellett a különféle gyógyszerek is harcba szállnak az évek elleni küzdelemben, melyek többé-kevésbé bizonyított módon fordítják vissza azokat az egészségre káros folyamatokat, melyeket összefoglaló néven öregedésnek nevezünk.

Ilyen például a Rapanicyn, amelyet a Húsvét-szigetek talajában található baktériumfajta által előállított alkotóelemből készítenek és

az egérkísérletek során bebizonyosodott, hogy képes meghosszabbítani a nőstény egerek életét 39, a hímneműekét 45%-kal.

Az állatokon végzett tesztek azonban csak részben szolgálnak bizonyítékául az öregedésgátló tulajdonságoknak, hiszen az eltérő genetikai felépítés miatt azok a terápiák, amelyek egereken működnek, nem biztos, hogy az emberek számára is ugyanazt a hatást biztosítják. Az ilyen típusú gyógyszerkutatások és a génterápiák is ellentmondásos reakciókat keltenek és ingoványos talajra vezethetnek: még ha sikerülne is egy ténylegesen működő, az életet meghosszabbító, vagy legalább az idős korral járó negatív jelenségeket redukáló szert kifejleszteni, felmerülne a kérdés, hogy ki kaphatna belőle, nem mélyítené-e el a már így is nagy szakadékot azok között, akik megengedhetik maguknak a drága kezeléseket és akik számára ez elérhetetlen lehetőség.

A kísérletek még gyerekcipőben járnak, de hamarosan felgyorsulhat a munka a laborokban, mivel olyan új segítség érkezik a kutatók számára, amely az eddiginél nagyságrendekkel hatékonyabban talál rá az ideális vegyületekre. A Surrey Egyetem mesterséges intelligencia algoritmusa a DrugAge adatbázis betáplált információból gépi tanulási módszerrel tanulja meg, hogy melyik kémiai alkotóelem milyen hatással bír és ezek közül választja ki a célnak legmegfelelőbb, ebben az esetben az öregedés hatásainak megakadályozására való jelölteket. A programot a Caenorhabditis elegans fonálféreg példányain tesztelték, mivel ezeknek az állatoknak a metabolizmusa hasonló az emberéhez: a mesterséges intelligencia három olyan komponenst választott ki az adatbázisból, amelyről úgy ítélte meg, hogy 80%-os eséllyel hosszabbítja meg az életüket: a flavonoidokat, zsírsavakat és a szén-oxigén kötést tartalmazó vegyületeket.

Ezek az összetevők, ahogy az a korábbi kísérletek során kiderült, valóban hosszabb életet adnak az állatoknak, vagyis az algoritmus megfelelően működött.

Ezeken kívül néhány olyan vegyületet is felsorolt, például a laktózt, amelyeket már sikerrel teszteltek a fonálférgeken, de hatásuk ellentmondásos volt, mivel erősen függött az adagolt mennyiségtől, az algoritmus azonban ezek számára is 80%-os esélyt jósolt. A kutatók a továbbiakban ezeket az összetevőket fogják tesztelni a fonálférgeken, hogy ellenőrizhessék az algoritmus eredményeit. A cél ezután pedig az lesz, hogy a gépi tanulási módszerrel a modell arra is képes legyen, hogy az emberi élet és fiatalság meghosszabbítására való összetevőket keressen, és ezekből olyan gyógyszereket készíthessenek, amelyek az öregedéssel járó betegségeket végleg múlt időbe helyezik.

(Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

Egy új kutatás szerint nem lehet megállítani az öregedést Az öregedésgátlás (közkedvelt nevén antiaging) napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási területe, iparága, és bár az emberi életkor alaposan kitolódott az elmúlt évtizedekhez viszonyítva, egy friss tanulmány szerint az öregedés és az elmúlás továbbra is holtbiztos.
Lehet, hogy az örök fiatalság forrása nem csak legendákban létezik - a vérplazma kutatások nem várt eredményre vezettek Az ifjú élőlények vére megfiatalitja az idősebbeket a kutatások szerint, és a kétezres évek elején levezényelt egérkísérletek reménykeltő felfedezésekhez vezettek. Vajon a fiatalok vérplazmájának transzfúziója vagy a vér felhígítása lesz a befutó módszer az emberiség álmának beteljesítésében?
150 év lehet az emberek maximális élettartama egy új kutatás szerint A Gero nevű biotechnológiai cég friss kutatása szerint lehetséges, hogy az emberi élettartamnak van egy elméleti maximuma, ami után a szervezetünk még a legideálisabb esetben sem képes regenerálni önmagát.