Magyar kutatók fedezték fel az agyunk fenyegetésre reagáló idegsejtjeit

2021 / 02 / 18 / Justin Viktor
Magyar kutatók fedezték fel az agyunk fenyegetésre reagáló idegsejtjeit
A Semmelweis Egyetem kutatói egészen pontosan a fenyegetettségre adott reakció során kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosították az emberi agyban.

NAP

A kutatás nemzetközi együttműködésben zajlott a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport irányításával. A kutatók az agyféltekék halántéklebenyi részén található amigdala területen azonosították azt a sejtcsoportot, ami kritikus szerepet játszik a fenyegetettségi helyzetre adott válaszreakció kialakításában.

Az amigdala szerepe többek között az érzelmi reakciók feldolgozása és raktározása. “Precízen körülhatároltuk egy agyi terület azon idegsejtjeit, amelyek a félelemmel kapcsolatos választ a kezükben tartják, és kimutattuk azt a mechanizmust is, amely során ez a sejtcsoport engedi, hogy egy veszélyre adott válaszreakció kialakuljon vagy sem."

"A most azonosított sejtcsoportnak kritikusan fontos, egyfajta kapuőr szerepe van ebben a folyamatban, egy bonyolult szabályozó kör, összetett láncolat részeként, és a környező idegsejtek működését befolyásolva.”

A laborban növesztett emberi agyszövet talán öntudatánál van, és szenved A Petri-csésze a tudományos laboratóriumok bölcsője, világszerte ott van az alapkészletben, benne a legkülönfélébb dolgok, általában baktérium- vagy vírustörzsek, különféle állati eredetű szövetek, melyek ismét csak általában: növekednek. Néha ezek emberi szövetek. Az is megesik, hogy emberi agyszövet növöget benne.

Gyógyszer célpontok

“A munka során éppen ezért pontosan definiáltuk az elhelyezkedését és az ideg-élettani sajátosságait is - mondta el dr. Alpár Alán, Semmelweis Egyetem Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoportjának vezetője, az egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója, a most megjelent publikáció egyik vezető szerzője.

A sejteket és funkcióikat először állatokban azonosították, majd a Humán Agyszövet Bank mintái segítségével az emberi agy amigdalájában ugyanazon a területen ugyanolyan neurokémiai tulajdonságú sejteket találtak.

“Funkcionális vizsgálatokat emberben még nem végeztünk, ugyanakkor mivel egy kritikus molekuláris mozzanatot azonosítottunk, hosszú távon akár gyógyszercélpontként is szolgálhat ez a sejtcsoport” - vélekedett dr. Alpár Alán.

A Semmelweis egyetemi kutatócsoportja együttműködött a Bécsi Orvostudományi Egyetem Molekuláris Idegtudományok tanszékének vezetőjével, dr. Harkány Tibor professzorral, valamint a Karolinska Intézet professzorával, dr. Tomas Hökfelttel, aki 2015-ben Semmelweis Budapest Awardban is részesült. Az eredményekről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben számoltak be.

(Forrás: NAP 2.0 Kép: )

Ez is érdekelhet:

Élő szövet a fémvázon: emberi agysejteket integrálhatnak mikrochipre A tudósok egy friss kutatás során emberi agysejteket integrálhatnak mikrochipekbe, hogy szert tegyenek az emberi agy páratlan számítási erejére.

A tudósok ultrahanggal "újraindították" két kómás beteg agyát A kómában fekvő betegek sokszor évtizedekig változatlan állapotban tengetik az életüket, és az orvostudomány mindig is nagy erőkkel kutatta az állapotuk javításának lehetőségeit. A Kalifornia UCLA Egyetemén már nem az első alkalommal érnek el sokat ígérő sikereket a területen.

Élő agyszövet kísérletek - és etikai kérdéseik Egy orvos-etikus beszámolója a tudatosságunkban szerepet játszó agyszövetekkel való munka nyitott kérdéseiről.


 


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az egész világot elláthatná inzulinnal egy nagy csorda génmódosított tehén teje
Az egész világot elláthatná inzulinnal egy nagy csorda génmódosított tehén teje
Olcsóbb és több inzulin – ezt ígéri a biotechnológiai csoda, a barna tehén, amely nem csak tejet, de mellette humán inzulint is termel.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.