A Covid19 akár elhúzódó szemproblémákat is okozhat – állapítja meg egy új kutatás. Az eddig is ismert volt, hogy a koronavírus-fertőzés a szemmel kapcsolatban is hagy hátra szövődményeket, ezek közül a kötőhártya-gyulladás volt a leggyakoribb. Egy új, több páciens MRI-felvételének a vizsgálatán alapuló kutatás azonban megállapította, hogy ezenfelül, a fertőzés után a betegek egy csoportjánál különös kinövések jelenhetnek meg a szemgolyó hátsó felszínén, melyek szerencsétlen elhelyezkedésük miatt talán látásvesztéshez is vezethetnek.
A kutatást a French Society of Neuroradiology (SFNR) végezte, amelynek keretében 129, a fertőzés súlyos formáján átesett beteget vizsgáltak, akikről készült agyi MRI-felvétel. A 129 páciens esetén 9-nél találtak (ez a vizsgált betegek 7 százaléka) elváltozásokat a szemgolyón – közülük 8-nál a kitüremkedések mind a két szemgolyón felfedezhetőek voltak. A 9 betegből egyébként 8-at kezeltek a koronavírus-fertőzés miatt intenzív-osztályon is. Az igazán nagy probléma, hogy mind a 9 beteg esetén ezek a kinövések a sárgafoltnál is megtalálhatóak voltak. A sárgafolt (macula lutea) a szemben az ideghártya (retina) középső részét kitöltő, nagyjából 6 mm átmérőjű terület, amely az éleslátásért felelős. Az ezt a területet érintő kóros elváltozás akár vakságot is okozhat, ahogy történhet ez például az időskori macula degeneráció esetén.
Az eredmények arra utalnak, hogy nem ártana minden olyan beteg esetén vizsgálni ezeknek a kitüremkedéseknek az esetleges kialakulását, akik a fertőzésen súlyosabb tünetekkel estek át – áll a tanulmány mellé kiadott sajtóközleményben. A klinikai gyakorlatban ez nagy felbontású MRI-t jelenthet, amit ki lehet egészíteni egyéb vizsgálati módszerekkel is, például a szemfenék mikroszkópos vizsgálatával (fundoszkópia) vagy akár optikai koherencia tomográfiás vizsgálattal (OCT) – ez utóbbi egy teljesen fájdalommentes, noninvazív módszer, amely a szemfenék képleteit (például tehát a sárgatestet) vizsgálja fénysugarak segítségével.
Dr. Augustin Lecler, a kutatás vezetője hozzátette azt is, hogy eddig a betegség nyomán kialakult, súlyosabb szemészeti elváltozások nagyrészt rejtve maradhattak, mivel az intenzívre került betegek kezelésének a homlokterében értelemszerűen a jóval súlyosabb, az életet veszélyesztető problémák elhárítása állt. A mostani kutatás arra nem tudott választ adni, hogy pontosan milyen mechanizmus állhat az említett gócok megjelenése mögött. A feltételezések szerint ok lehet a fertőzés nyomán kialakult gyulladás, de tényező lehet emellett, hogy az intenzíven a hasra fektetett (a könnyebb légzés miatt), illetve az intubált betegek esetén sokszor a szemi vénák keringése sem megfelelő. Egyébként a 9 páciensből 7 hosszabb időt töltött hason fekve az intenzív-osztályon.
A kutatók most tovább vizsgálják a betegség túlélőit, hogy az elváltozás okozhat-e egyéb, hosszútávú tünetet is, mint amilyen például a látásvesztés.
Illetve immár a járvány második- és harmadik hullámában kezelt fertőzöttek esetén is elvégeznek több szemészeti tesztet. (A mostani vizsgálat páciensei az első hullám idején fertőződtek meg.) Vizsgálják azokat is, akik kevésbé súlyos szimptómákkal vészelték át a betegséget. Csak ezen kutatások végén lehet azt megállapítani, hogy ez a szemi elváltozás kizárólag a súlyosabb tünetekkel rendelkező betegek esetén tapasztalható-e vagy sem.
A sajtóközlemény azt is megemlíti, hogy a mostani vizsgálat megerősíti a korábbi vizsgálatok eredményét is, mely szerint a valamely korábbi, krónikus betegséggel rendelkező páciensek egészségére a Covid19 sokkal nagyobb nyomást gyakorol. A most kiszűrt 9 beteg közül 2-en cukorbetegek voltak, 6-an elhízással küzdöttek, 2 páciensnek pedig magas-vérnyomása volt.
(Kép: Pixabay)