Ha valaki súlyosabb tünetekkel esett át a koronavírus-fertőzésen, nem árt, ha kivizsgáltatja a szemét
2021 / 02 / 18 / Felkai Ádám
Ha valaki súlyosabb tünetekkel esett át a koronavírus-fertőzésen, nem árt, ha kivizsgáltatja a szemét
A súlyos betegek MRI felvételeinek vizsgálatakor a szemgolyó hátsó felszínén találtak furcsa kitüremkedéseket, amelyek akár látásvesztéshez is vezethetnek.

A Covid19 akár elhúzódó szemproblémákat is okozhat – állapítja meg egy új kutatás. Az eddig is ismert volt, hogy a koronavírus-fertőzés a szemmel kapcsolatban is hagy hátra szövődményeket, ezek közül a kötőhártya-gyulladás volt a leggyakoribb. Egy új, több páciens MRI-felvételének a vizsgálatán alapuló kutatás azonban megállapította, hogy ezenfelül, a fertőzés után a betegek egy csoportjánál különös kinövések jelenhetnek meg a szemgolyó hátsó felszínén, melyek szerencsétlen elhelyezkedésük miatt talán látásvesztéshez is vezethetnek.

A kutatást a French Society of Neuroradiology (SFNR) végezte, amelynek keretében 129, a fertőzés súlyos formáján átesett beteget vizsgáltak, akikről készült agyi MRI-felvétel. A 129 páciens esetén 9-nél találtak (ez a vizsgált betegek 7 százaléka) elváltozásokat a szemgolyón – közülük 8-nál a kitüremkedések mind a két szemgolyón felfedezhetőek voltak. A 9 betegből egyébként 8-at kezeltek a koronavírus-fertőzés miatt intenzív-osztályon is. Az igazán nagy probléma, hogy mind a 9 beteg esetén ezek a kinövések a sárgafoltnál is megtalálhatóak voltak. A sárgafolt (macula lutea) a szemben az ideghártya (retina) középső részét kitöltő, nagyjából 6 mm átmérőjű terület, amely az éleslátásért felelős. Az ezt a területet érintő kóros elváltozás akár vakságot is okozhat, ahogy történhet ez például az időskori macula degeneráció esetén.

Az eredmények arra utalnak, hogy nem ártana minden olyan beteg esetén vizsgálni ezeknek a kitüremkedéseknek az esetleges kialakulását, akik a fertőzésen súlyosabb tünetekkel estek át – áll a tanulmány mellé kiadott sajtóközleményben. A klinikai gyakorlatban ez nagy felbontású MRI-t jelenthet, amit ki lehet egészíteni egyéb vizsgálati módszerekkel is, például a szemfenék mikroszkópos vizsgálatával (fundoszkópia) vagy akár optikai koherencia tomográfiás vizsgálattal (OCT) – ez utóbbi egy teljesen fájdalommentes, noninvazív módszer, amely a szemfenék képleteit (például tehát a sárgatestet) vizsgálja fénysugarak segítségével.

Dr. Augustin Lecler, a kutatás vezetője hozzátette azt is, hogy eddig a betegség nyomán kialakult, súlyosabb szemészeti elváltozások nagyrészt rejtve maradhattak, mivel az intenzívre került betegek kezelésének a homlokterében értelemszerűen a jóval súlyosabb, az életet veszélyesztető problémák elhárítása állt. A mostani kutatás arra nem tudott választ adni, hogy pontosan milyen mechanizmus állhat az említett gócok megjelenése mögött. A feltételezések szerint ok lehet a fertőzés nyomán kialakult gyulladás, de tényező lehet emellett, hogy az intenzíven a hasra fektetett (a könnyebb légzés miatt), illetve az intubált betegek esetén sokszor a szemi vénák keringése sem megfelelő. Egyébként a 9 páciensből 7 hosszabb időt töltött hason fekve az intenzív-osztályon.

A kutatók most tovább vizsgálják a betegség túlélőit, hogy az elváltozás okozhat-e egyéb, hosszútávú tünetet is, mint amilyen például a látásvesztés.

Illetve immár a járvány második- és harmadik hullámában kezelt fertőzöttek esetén is elvégeznek több szemészeti tesztet. (A mostani vizsgálat páciensei az első hullám idején fertőződtek meg.) Vizsgálják azokat is, akik kevésbé súlyos szimptómákkal vészelték át a betegséget. Csak ezen kutatások végén lehet azt megállapítani, hogy ez a szemi elváltozás kizárólag a súlyosabb tünetekkel rendelkező betegek esetén tapasztalható-e vagy sem.

A sajtóközlemény azt is megemlíti, hogy a mostani vizsgálat megerősíti a korábbi vizsgálatok eredményét is, mely szerint a valamely korábbi, krónikus betegséggel rendelkező páciensek egészségére a Covid19 sokkal nagyobb nyomást gyakorol. A most kiszűrt 9 beteg közül 2-en cukorbetegek voltak, 6-an elhízással küzdöttek, 2 páciensnek pedig magas-vérnyomása volt.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

Nem egyértelmű, hogy mennyire terjed a koronavírus a felületeken Mennyire érdemes fertőtleníteni? A kutatás eredményeit, ami először kimutatta, hogy a SARS-CoV-2 akár egy hétig is életképes marad különböző felületeken, azóta már megkérdőjelezték, de még mindig nincs egyértelmű válasz.

Magyar kutatók óvintézkedéseivel elkerülhető, hogy a koronavírus-fertőzés igazán súlyossá váljon A betegség azoknál lesz igazán súlyos, akik esetében a vírus a tüdőbe kerül, a kérdés, hogy ez miként előzhető meg.

Kína a végbélnyílások tesztelésével folytatja a Covid elleni küzdelmet Nem túl kellemes, de egyesek szerint így megbízhatóbb az eredmény, mint a PCR- vagy az antitest-tesztekkel.


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.