A kutatás az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK), az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK), a Semmelweis Egyetem és a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet munkatársainak részvételével zajlott. Az eredményeket a Scientific Reports tudományos folyóiratban publikálták – áll az ELKH közleményében. A Covid19 világjárvány egyik jellegzetessége, hogy a fertőzés nem azonos lefolyású minden esetben. A betegség súlyossága azonban jelentős részt attól függ, hogy a vírus mely sejteket támadta meg. Az enyhébb tünetek (köhögés, szaglás és az ízlelés elvesztése) a felső légúti fertőzésre utalnak. Ahhoz azonban, hogy tüdőgyulladás alakuljon ki, a kórokozóknak értelemszerűen mélyebbre kell jutniuk. Kérdés, hogy miként történik ez.
A mostani kutatás fontos eredménye, hogy bebizonyítja, hogy a tüdőgyulladást kiváltó vírus a beteg felső légútjaiból származik. A kutatók nyilatkozata szerint ezért kicsi a valószínűsége, hogy a koronavírus rögtön a beteg tüdejébe kerüljön, ennek még akkor is nagyon alacsony a kockázata, ha valaki egy Covid-fertőzött köhögését légzi be közvetlenül. Magyarán még a tüdőgyulladás előtt kialakul a felső légutak fertőzése, és ezután az itt elszaporodott vírusok jutnak mélyebbre, és okozzák a betegséget igazán súlyosbító tüdőgyulladást. A tüdőgyulladást tehát a beteg saját szervezete által termelt vírusok okozzák.
Ez tehát egy két részből álló folyamat: a felső légúti fertőzés során a beteg szervezetében keletkezett vírusok jutnak át a második szakaszban a tüdőbe. Ennek a felismerésnek nem csak elméleti jelentősége van, hanem az eredmények alapján a szakemberek azt is megfogalmazták, hogy milyen óvintézkedéseket tehetünk azért, hogy a betegség ne váljék súlyosabbá. Fontos, hogy ezek az óvintézkedések nem kiváltják, pusztán kiegészítik a jelenlegi védekezési intézkedéseket, melyek egyébként a fent bemutatott két folyamat közül az elsőre, tehát a felső légúti fertőzés kialakulásának elkerülésére vonatkoznak.
A vizsgálathoz a kutatók számítógépes modellezéssel kalkulálták ki, hogy hová jutnak a vírusok akkor, ha egy koronavírusos beteg köhögéséből származó levegőt lélegzünk be. A modell a vírushordozó részecskék légúti kiülepedését határozta meg. A szimuláció alapján nagyon kicsi az esélye, hogy egy légvétellel akár csak egyetlen vírus is lekerüljön a tüdőbe, mivel a belélegzett kórokozók nagy része még a légút fentebbi szakaszán: az orrüregben, a szájüregben, valamint a torokban tapad meg. Az eredmény összhangban áll azzal a klinikai megfigyeléssel is, hogy a tüdőgyulladást a felső légúti tünetek megjelenése előzi meg. Egyszerűen szólva tehát: a felső légútjainkban keletkezett vírusok nem csak másokat, de minket is megfertőzhetnek. Mindez nagyon érdekes (valamint kicsit hátborzongató), de miként kerülhetjük el a második szakaszban a tüdőgyulladás kialakulását. A tanulmány alapján a legjobb megoldás a minket körülvevő víruskoncentráció csökkentése. Tegyük hozzá ismét: ezt a koncentrációt a saját köhögésünk is növelheti.
Célunk tehát a víruskoncentráció csökkentése, amit több úton érhetünk el: nagyon ajánlott a zsebkendőbe történő köhögés és a gyakori szellőztetés még akkor is, amikor egyedül vagyunk. Továbbá a tüdőgyulladás kialakulásának a kockázatát jelentősen csökkentheti minden olyan, a felső légutakban alkalmazható szer is, amely közvetlenül a nyálkahártya felszínén csökkenti a vírusmennyiséget.
Nem árt azonban ismét hozzátenni, hogy mindez nem váltja ki, hanem csak kiegészíti az eddigi óvintézkedéseket, melyekkel a betegség kialakulását, tehát a felső légutak megfertőződését kerülhetjük el. További kutatásokra van szükség azonban azzal kapcsolatban, hogy a felső légutakból pontosan miként jutnak le a vírusok a tüdőbe. „A kutatók szeretnék azt is megvizsgálni, hogy hogyan befolyásolja a légzési mód a vírusok légúti kiülepedését. Ez hozzájárulhat a sportolók, illetve a nehéz fizikai munkát végzők között előforduló vírusterjedés megértéséhez.”