A new yorki Fővárosi Közlekedési Hatóság 2020 május hatodikától éjjelente lezárja a metróvonalakat egy és öt óra között, hogy rendesen le tudják fertőtleníteni a szerelvényeket. A kocsikat napközben és éjszaka is tisztítószerekkel és UV fénnyel is kezelik, valamint a fogódzkodók speciális, a kórokozók növekedését gátló bevonatot kaptak. A hatóság az elmúlt évben körülbelül 400 millió dollárt (117 milliárd forintot) költött takarításra, és előreláthatólag a következő években is ennyit fog rá szánni, miközben a bevételei jelentősen visszaestek. A júniusi féléves beszámoló szerint 55%-kal kevesebben használták a járatokat a megszokottnál.

Ehhez képest a BKK kiadásai eltörpülnek, de ők is heti 26 millió forintot költenek csak fertőtlenítőszerekre, miközben az utasforgalom a felére esett vissza és a központ 25,5 milliárd forintos menetdíjkiesést könyvelt el a tavalyi évben. Február 3-ai közleményük szerint a BKV és az ArrivaBus közlekedési eszközeit mindennap fertőtlenítik, a vezetők fülkéjét pedig speciális nanotechnológiás bevonattal látták el, ami elpusztítja a rá került mikroorganizmusokat. Ősszel a Honvédség is járta az ország iskoláit, hogy segítsen a fertőtlenítésben, az 59 tanintézményben összesen 10 382 liter fertőtlenítőszert használtak fel.

A világ minden pontján zajlanak a hasonló akciók, a fertőtlenítőszerek eladási mutatói az egekbe szöktek, a kézfertőtlenítő szerek piaca az előrejelzések szerint 2027-ig húsz százalékkal fog nőni még az idei évhez képest is. Az, hogy tisztább környezetben élünk és nagyobb hangsúlyt fektetünk a higiéniára, alapvetően nem probléma, de vajon tényleg megelőzzük vele a vírus terjedését?

A WHO tavaly február 14-én kiadott közleményében (PDF) még az állt, hogy "A COVID-19 elsősorban cseppfertőzéssel és fomitokon (szennyezett felületeken) keresztül terjed közeli kontaktus esetén a vírushordozó és a másik személy között. A COVID-19 levegőben való terjedését nem jelentették és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy hisszük, nem ez az elsődleges formája a transzmissziónak." Márciusban még az Egyesült Királyság kormánya is inkább a kézfertőtlenítést és takarítást javasolta az általános maszkviselés helyett, mint a vírus megelőzésének hatásos módját. Később azonban, mivel a 2003-as SARS-CoV-1 járvány kirobbanása során világossá vált, hogy a koronavírusok megtelepedhetnek és fertőzhetnek a felületeken keresztül is, megkezdődtek a laborvizsgálatok annak felmérésére, hogy vajon az új koronavírus mennyire életképes az élettelen tárgyakon megtapadva.

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet laboratóriumában Neeltje van Doremalen virológus vezetésével végzett vizsgálat eredményeképpen megállapították: a SARS-CoV-2 rozsdamentes acél és műanyag felületeken akár 72 óráig, vagyis három napig, kartonon 24 óráig, rézből készült tárgyakon 4 óráig marad kimutatható mennyiségben jelen, ezután jelentősen csökken a vírusok létszáma.

A kísérlet azt is kimutatta, hogy a levegőben való terjedés sem zárható ki, hiszen az aeroszol részecskékben is jelen volt a kórokozó három órán keresztül.

A kutatók óvatosan fogalmaztak az eredményekkel kapcsolatban és kijelentették, hogy ez nem jelenti azt, hogy az aeroszolok útján való transzmissziónak van esélye, vagy hogy bárki megfertőződhet a levegőből való belélegzés vagy szennyezett felületek fogdosása által. A világban azonban elterjedt a híre a vizsgálatnak és, mivel mindenki igyekezett minél biztonságosabb környezetet teremteni maga körül, a felületi fertőtlenítés is jelentős szerepet kapott a védekezésben.

A kísérlet eredményeit azonban később, a peer review után, több szakember is megkérdőjelezte, és elvégezték a maguk vizsgálatait. Emanuel Goldman, a Rutgers Egyetem New Jersey Orvosi Iskolájának mikrobiológusa júliusban publikált tanulmánya szerint a Doremalen által elvégzett kísérlet való életbeli körülmények között nem állja meg a helyét, ugyanis a laboratóriumban hatalmas adag vírusokkal dolgoztak, ilyen nagy mennyiségű kórokozó pedig nem kerülhet a felületekre szimpla tüsszentés által. A teszt során több tízezer vírusrészecskét helyeztek a különböző anyagokra, de más kísérletekben akár milliós vagy tízmilliós mennyiségben is használták őket.

Ezen kívül a laborokban sokszor kontrollált körülmények között, megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellett folytatják le a teszteket, nem emulálják a kinti világ időjárási változásait vagy fényviszonyait.

Goldman elmondása szerint az influenzavírus RNS koncentrációjának átlagos aránya az aeroszolokban 10-100 fertőző részecske cseppeként, vagyis valószínűleg a koronavírus részecskék mennyisége is e körüli lehet, jóval kisebb, mint a labortesztekben.

A CDC (Center for Disease Control and Prevention, az Egyesült Államok járványügyi hatósága) már májusban kijelentette, hogy a felületen keresztül történő fertőzés nem az elsődleges formája a vírus terjedésének. Azóta mindenhol inkább a maszk viselésére és a kézmosás fontosságára hívják fel a figyelmet. A CDC legutóbb tegnapelőtt, egy Twitter üzenetben közölte, hogy a próbabábukon végzett tesztek alapján a szorosan arcra simuló maszk 95%-kal csökkentette a vírusnak való kitettség mértékét.

Egy izraeli felmérés is arra az eredményre jutott, hogy a fomitokon át történő fertőzés esélye meglehetősen kicsi. A Tal Brosh-Nissimov vezette csapat az izraeli kórházakból és karanténhotelekből származó minták 52.7%- ában talált vírus RNS nyomokat, azonban, mikor szövettenyészetekben vizsgálták a szaporodó és fertőző képességét, felfedezték, hogy egyik minta mikroorganizmusai sem voltak életképesek, vagyis egyáltalán nem tudtak fertőzni. Goldman szerint ez azért lehet, mert az RNS "a vírus holttestével egyenlő." Vagyis már nem kell tartani tőle.

Ennek ellenére a koronavírus felületi teszteket, melyeket több cég is kínál, néha érdemes lehet igénybe venni, de ezek elsősorban annak a kimutatására lehetnek jók, hogy a környezetben (egy irodában vagy intézményben) van e éppen aktív, fertőző beteg, maga a felületeken megtapadó RNS nem feltétlenül jelent veszélyt. Magyarország és Európa legnagyobb labor diagnosztikai szolgáltatójának, a SYNLAB-nak a kínálatában is megtalálható a koronavírus felületi teszt, ezért megkerestük a céget, hogy megtudjuk, mekkora igény kínálkozik az ilyen típusú tesztekre, sokan rendelnek e tőlük. A cég szakértői a piaci igényekről nem tudtak információt adni, mivel, ahogy elmondták, Magyarországon a teszt széleskörben nem lett bevezetve. "A SYNLAB nemzetközi hálózatában végeztek felülethigiéniai vizsgálatokat, azonban a teszteket végző üzletág egy akvizíciót követően már nem tartozik a SYNLAB Grouphoz." - írta Somogyi Nóra, PR vezető kérdésünkre.

Augusztusban kínai szakemberek arról számoltak be elemzésükben, hogy összesen két olyan esetet jelentettek, mikor a betegség bizonyítottan valamilyen felületről került át az emberekre: egyszer egy lift nyomógombján át (amire előtte rátüsszentett valaki, majd a liftbe beszálló személy azonnal elővette a fogpiszkálóját, így egyenesen a szájába jutott a kórokozó), egy másik alkalommal, szintén Kínában, a szennyvizen keresztül, melyet emberek egy csoportja behordott a lakásba a cipőjük talpán.

A Nature magazin megkereste a WHO-t is a felületi transzmisszió ügyével kapcsolatban, a szervezet szóvivője elmondta: "Kevés bizonyíték áll rendelkezésre a fomitokon keresztüli átvitelre.

Ennek ellenére a szennyezett felületeken át történő fertőzést a transzmisszió lehetséges formájának tartjuk, tekintve a környezeti szennyezésre utaló konzisztens nyomokat, melyek megerősítik a SARS-CoV-2 RNS jelenlétét a SARS-CoV-2-vel fertőzött emberek közelében."

A kutatási eredmények tehát még mindig nem adnak egyértelmű magyarázatot, bár a hivatalos szervek útmutatásai jelenleg inkább azt hangsúlyozzák, hogy a maszk és a kézmosás a hasznos megelőzési forma. Biztos adatokat csak humán alanyokkal elvégzett kísérletek útján lehetne szerezni, hasonlóan azokhoz a kártyás vizsgálatokhoz, melyeket a nátha elleni oltás kifejlesztésének missziója során végeztek a Common Cold Unit épületeiben és a Wisconsini Egyetem Orvosi Iskolájában. Akkor az önként jelentkezőket egyszerűen beterelték egy szobába, rhinovírussal fertőzött pókerkártyákat adtak a kezükbe és megfigyelték hányan betegedtek meg közülük a több órás játék után. Az új koronavírus azonban halálos is lehet, ezért ilyen tesztek elvégzésére nincs lehetőség.

Megkérdeztük a Nemzeti Népegészségügyi Központot arról, vajon mi az ő álláspontjuk és meglátásuk szerint mennyire lényeges a felületi fertőtlenítés a járvány terjedésének megelőzésében. A Központ válasza szerint, mivel a jelenlegi koronavírus járvány cseppfertőzéssel terjed, ezért a vírus terjedése szempontjából a legnagyobb veszélyt a megbetegedett köhögő, tüsszögő ember jelenti.

"A köhögéssel, tüsszentéssel felületre került vírus a felülettől függően néhány órán át, esetleg több napon keresztül is fertőzőképes maradhat."

- írta a központ sajtóosztálya - "A koronavírusok szobahőmérsékleten (21°C-on) fém, acél, üveg vagy műanyag sima felületen 2–9 napon keresztül fertőzőképesek. Porózus felületeken, mint a pamut vagy a papír, a fertőzőképesség gyorsabban csökken." Vagyis nem zárható ki a felületi fertőzés lehetősége, amennyiben ehhez megfelelő körülmények állnak elő.

Így tehát jobb elővigyázatosnak lenni, a kórokozók koncentrációjának csökkentése érdekében pedig a vírusölő szerek alkalmazását javasolják, vagyis olyan (engedélyezett) szereket, melyek virucid hatással bírnak. Elsősorban a nedves tisztítás lehet hatásos, főként a fürdőben és a konyhában, de nem árt takarítani a kilincseket, villanykapcsolókat, vagy, ahogy a kínai példa is mutatta, a liftek hívógombját sem. "A koronavírusok a vizsgálatok szerint 0,2-0,5 mg/l szabad klór jelenlétében szinte pillanatszerűen inaktiválódnak, így javasolt a klórálló felületek, járólapok tisztítása során nátrium-hipoklorit oldatot használni." Azokon a felületeken pedig, melyek nem bírják a klórt, peroxovegyületeket tartalmazó, vagy alkoholos szerek, esetleg a legegyszerűbben használható gyorsfertőtlenítő kendők használatát ajánlják.

Arra is felhívták a figyelmünket azonban, hogy ne csak a takarításra koncentráljunk, hanem sokszor szellőztessünk is (ezt egyébként még az Olimpiai Bizottság Playbook-ja is ajánlja a sportolóknak). A fertőtlenítés során pedig vigyázzunk és tartsuk be az előírt adagokat. Arról, hogy hogyan kell alaposan fertőtleníteni a lakást, ha mégsem akarunk semmit a véletlenre bízni, ebben a cikkünkben írtunk korábban.

(Fotó: Pixnio, Pixabay, Wikimedia Commons, GettyImages/Chung Sung-Jun)

További cikkek a témában:

Hogyan tisztítsuk meg a mobiltelefonunkat? Először is tegyük le a hipót. Másodszor vegyük elő az UV-C lámpát. A telefonunk tisztítása ritkán élvez prioritást a napi teendők között, pedig a tanácsok nem csak járványok közepette lehetnek hasznosak, hanem mindennapi életünk során bármikor.
Viszik az otthoni UV-C fertőtlenítőket, mint a cukrot, pedig még nem igazán tudjuk, milyen hatása van ránk ennek a cuccnak Már pár ezer forintért meg lehet venni azokat a vírus ellen árult UV-C fertőtlenítőket, amik rosszul használva komolyabb egészségügyi kockázatot jelenthetnek, mint maga a vírus.
Itt az első villanykörte, ami nem csak okos, de a lakást is fertőtleníti A Lifx Clean okosizzó a gyártó állítása szerint az emberre nem veszélyes sugarakkal fertőtleníti az alá helyezett dolgokat, vagy akár az egész fürdőszobát, emellett hagyományos villanykörteként is használható.