A helyes tipp a vonósugár volt

Noha a jelenlegi technológiánk még nem elég fejlett ahhoz, hogy vonósugárral egy űrhajó mozgását kontrolláljuk tetszés szerint, vagy akár csak nagyon nagy terheket emeljünk fel vele, de a fizikusoknak már sikerült apró tárgyakat mozgatni kétféle, akusztikus és lézeres megoldással egyaránt.

Azon is túl vagyunk, hogy akusztikus hullámok segítségével olyan tárgyakat mozgassunk, melyek akadályok mögött helyezkednek el. A kutatóknak két éve már olyan fénysugarat is sikerült létrehozni, mely képes a részecskék vonzására és taszítására, nagyobb távolságokon is.

A vonósugárral nagyjából 0,2 mm átmérőjű apró részecskéket irányítottak 20 centiméteres távolságból. A jelentős távolság ellenére a kutatók azt állítják, hogy bőven van még fejlesztési tartalék a technológiában. A lézersugár immár komoly szerepet kapott a biológia, a fizikai kémia és a kondenzáltanyag-fizika mikroszkopikus elemeinek manipulálásában és szállításában. A vonósugarak például távoli mintavételezés céljából, a lézerforrás felé húzhatják az anyagot.

A nagy hatótávolságú vonósugár megvalósítása - bár dolgoznak rajta - de még mindig nagyon nehéz feladat, egyelőre az elméleti kutatások területe.

Az Adelaide-i Egyetem kutatói erőteljes vonósugarat hoztak létre, atomok manipulálásához, egy speciális optikai szál közepén lévő mikroszkopikus lyukba húzva őket. A siker olyan új kvantumkísérletek előtt nyitotta meg az utat, melyek biztonságosabb kommunikációhoz és fejlettebb érzékelési technológiákhoz vezethetnek. A egyetem Fotonikai és Fejlett Érzékelési Intézetének (IPAS) kutatói alkották meg a hatékony „hullámvezető csapdát.” 

Kvantummemória

A kutatók kvantumkísérleteket végeztek a csapdába esett atomokon, például kvantummemória koncepciókat teszteltek. Dr. Philip Light az IPAS vezető kutatója olyan atomvezetési technikát dolgozott ki ami 3×106 hideg rubídium-atomot töltött be egy üreges magú optikai szálba, egy nagyságrenddel nagyobb mennyiséget, mint korábban bárki bármikor. Bemutatták azt is, hogy a kísérleti elrendezés lehetővé teszi a hideg-atom ütközések valós idejű hatásainak megfigyelését az atomok alkotta felhő dinamikájának nyomon követésével, amint az az optikai szálba jut.

Az egyes atomok és molekulák manipulálása és mérése azért nagyon fontos, mivel ezzel olyan kvantumérzékelés-alkalmazások nyílhatnak meg, mint a

betegségek diagnosztizálása bizonyos molekulák érzékelésével a kilégzésben vagy a bányászati kutatások és a honvédelem új szintre emelése az ásványi lerakódások, illetve az ellenséges tengeralattjáró-tevékenység felderítésével, a rendellenes mágneses mezők észlelésén keresztül.

Még nem pontosan az ellenséges űrhajók vonósugaras megbénítása, de már egy lépés a helyes irányba, a helyes úton.

(Forrás: Phys Kép: UOA)

Ez is érdekelhet:

Egy hatalmas gammasugár-kitörés tavaly márciusban majdnem eltalálta a Földet A sugár neve GRB 200415A gamma-sugár-kitörés volt, és 2020 áprilisában haladt el a Mars mellett.  A Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről és több műholdról is észlelték, de a felfedezés dicsősége a NASA Fermi gamma-sugár-űrteleszkópjáé, mivel ez érzékelte először.

Megszületett a világ legrövidebb lézerimpulzusa. De mire jó ez? A projektben az eddigieknél erősebb, sokoldalú ultragyors lézerimpulzust hoztak létre.

Másodpercenként 100 gigabites adattovábbítás kvantum-kaszkád lézerrel A lézerek rendkívül gyors, rövidtávú, vezeték nélküli kapcsolatot biztosíthatnak, amikor hatalmas adatkészleteket kell áthelyezni a kórházi kampuszok között, vagy az egyetemi kutatóhelyek között  műholdas kommunikáción keresztül.