Hamarosan kiderülhet, hogy miről beszélgetnek egymással a bálnák

2021 / 10 / 28 / Bobák Áron
Hamarosan kiderülhet, hogy miről beszélgetnek egymással a bálnák
Beszélgetnek-e egymással az állatok? A kérdés jóideje komolyan megosztja a terület szakértőit is, de ha az idén tavasszal útjára indult CETI-projekt sikerrel jár, akkor akár éveken belül fény derülhet az igazságra.

A kutatók már régóta megfigyelték, hogy az ámbráscetek csettintgető hangokkal, úgynevezett "kódákkal" kommunikálnak egymással, amelyek meglepő változatosságot tükröznek. Dr. Shane Gero 2005-ben megkezdett munkájának, a Dominica Sperm Whale Projectnek köszönhetően ráadásul már azt is tudjuk, hogy az ámbráscetek arra is képesek, hogy felismerjék egymást a hangjukról, és a különböző helyeken élő bálnák különböző dialektusokban kommunikálnak egymással. Az áprilisban életre hívott CETI-projekt célja, hogy pontosan lefordítsák a hatalmas emlősök kommunikációját, amihez a mesterséges intelligencián alapuló természetes nyelvfeldolgozást (NLP) hívták segítségül.

A kutatók első körben a Gero által összegyűjtött, mintegy százezer kódával tesztelték az algoritmust, ami Michael Bronstein, a projekt gépi tanulásért felelős vezetője szerint egészen ígéretes eredményeket produkált, azonban a munka neheze még hátravan. Ahogy azt a kezdeményezésről beszámoló Hakai Magazine megjegyzi, a jelenlegi egyik legfejlettebb természetes nyelvfeldolgozási algoritmus, a GPT-3 nagyjából 175 milliárd paraméterrel dolgozik, így ahhoz, hogy a bálnák kommunikációját meg tudják fejteni, a kutatóknak a százezernél nagyságrendekkel több, nagyjából négymilliárd kódára lesz szüksége.

Mivel a bálnák nyelvéről jelenleg semmit sem tudunk, ezért ezeket a kódákat ráadásul kontextusba is kell helyezni, hiszen anélkül, hogy tudnánk, hogy hol, milyen helyzetben és kik között zajlott a kommunikáció, hiába sikerülne rendszert találni a bálnák kommunikációjában, fogalmunk sem lenne róla, hogy mit jelent. Ha mindez sikerül, akkor viszont arra is van esély, hogy nem pusztán megértjük, miről beszélgetnek egymással a bálnák, de kommunikálni is fogunk tudni velük. "Ha felfedezzük, hogy egy egész civilizáció van az orrunk előtt, talán az is megváltozik, ahogyan a környezetünkkel bánunk, és jobban fogjuk tisztelni az élővilágot" - fogalmazta meg reményeit a Hakai Magazinnak Bronstein.

A CETI-projekt számos kérdésre választ adhat, hiszen a kutatók között jelenleg még abban sincs teljes egyetértés, hogy az állatoknak van-e saját nyelvük. Konrad Lorenz, a modern etológia egyik atyja még azon az állásponton volt, hogy az állatok kommunikációját nem lehet nyelvnek nevezni, azóta viszont számos olyan kutatás látott napvilágot, amik részben cáfolták ezt az állítást. Karsten Brensing német tengerbiológus például arra emlékeztet, hogy az állatoknál is sikerült már kimutatni, hogy a kommunikációjuk szemantikai elemeket is tartalmaz, az északi szajkóknál például megfigyelhető, hogy vannak olyan hangjaik, amelyek állandó jelentést hordoznak. Japán kutatók egy 2016-ban megjelent tanulmányban azt is kimutatták, hogy a széncinegék kommunikációja grammatikai szabályokat követ, ami szintén a nyelv egyik fontos jellemzője. Bár Lorenz még azzal érvelt, hogy az állatok kommunikációját azért sem lehet nyelvnek nevezni, mert az emberekkel ellentétben nem tanulják azt, a velük született kommunikációs képességek nem fejlődnek, ám ezt az állítást azóta többször megcáfolták.

Bár magukról az ámbráscetekről elég keveset tudunk, mégis ideális alanynak tűnnek arra, hogy a kutatók a kommunikációjukat tanulmányozzák. Ennek egyik oka, hogy a csettintgetések viszonylag könnyen azonosíthatók és fejthetők vissza egyesekké és nullákká, de legalább ilyen lényeges szempont az is, hogy a feltételezések szerint ezek a tengeri emlősök meglehetősen fejlett civilizációval rendelkeznek. A kutatók feltételezik, hogy az ámbráscetek hasonló mentális képességekkel rendelkeznek, mint a szintén a fogascetek részalrendjébe tartozó delfinek, amelyek a világ legintelligensebb fajai közé tartoznak, többek között képesek felismerni önmagukat, fejlett problémamegoldó képességgel rendelkeznek, és képesek komplex feladatok végrehajtására is.

(Borítókép: Gerard Soury/Getty Images)

További cikkek a témában:

Taktikai tanácsokat osztottak egymásnak az ámbráscetek a 19. században, így kerülték el a bálnavadászokat Talán sosem jövünk erre rá, ha az egykori hajónaplók digitalizálásával nem válik ennyire könnyen tanulmányozhatóvá, miként viselkedtek pár évszázaddal ezelőtt ezek az állatok.

Rejtélyes élőlényeket találtak az Antarktisz jege alatt A kutatók most azon tanakodnak, vajon hogyan kerültek oda.

Elkezdtük megérteni, miért nem lesznek a bálnák rákosak, holott nagyon is annak kellene lenniük A Peto-paradoxon, hogy épp a nagyobb testű állatok közt fordul elő a rákos megbetegedés jóval kisebb számban, ahol elvileg a leginkább jelen kellene lennie ennek a betegségnek. Most egy új tanulmány segít tisztábban látni az ügyben.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.