A Liverpool Egyetem által alapított Robotiz3d nevű cég pontosan ezzel a céllal alakult, ami remélhetőleg hamarosan gyökeres változást hoz az útfenntartásban azáltal, hogy fejlesztői mesterséges intelligenciával javítják az új és már létező úthibákat. Az A2e nevű vállalattal partnerségben alapított Robotiz3d az egyetem Műszaki Robotikai Laboratóriumának szabadalmaztatott kutatását forgalmazza majd, amelynek középpontjában a mesterséges intelligencia és a robotika használata áll, a kátyúk és úthibák észlelése, illetve javítása kapcsán.

Az autonóm útkarbantartás jövője

A kisebb-nagyobb mértékben, de a világon szinte mindenütt problémát jelentő problémás útszakaszok javítását napjainkban továbbra is emberek végzik; a Liverpool Egyetem sajtóközleménye szerint csak a briteknél ezek a munkálatok becslések alapján több mint egymilliárd fontba kerültek az elmúlt évtizedben. Dr. Paolo Paoletti, a Robotiz3d vezetője szerint cégük azonban kifejleszt egy mesterséges intelligencia által vezérelt robotrendszert a helyi és nemzetközi kátyúproblémák kezelésére.

"A rendszer képes lesz önállóan észlelni és jellemezni az úthibákat, például repedéseket és kátyúkat, felméri a hibák súlyosságát, és rögzíti a repedéseket, hogy azok ne növekedjenek tovább" - magyarázza Paoletti.

A 'kátyúválság' kezelése

A Robotiz3d által kifejlesztett új robotkoncepció, az ARRES (Autonóm Útjavító Rendszer) olyan technológiát használ, amelyet a Liverpooli Egyetem Műszaki Iskolájának kutatói az elmúlt négy év során teszteltek és tökéletesítettek. A cég technológiája a kátyúválság kezelésére irányul, amely

a gazdaság és a környezet számára kevésbé költséges, valamint gyorsabb és biztonságosabb az emberek által alkalmazott jelenlegi módszereknél.

Dr. Sebastiano Fichers, a Robotiz3d műszaki igazgatója szerint az általuk fejlesztett új technológia gyorsabbá, olcsóbbá és tisztábbá teszi az útfenntartási feladatokat, az utakat pedig biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé. Tevékenységük összhangban áll a Világgazdasági Fórum legutóbbi előrejelzésével, miszerint 2025-re a gépek végzik majd az összes olyan munkafolyamatot, ami javíthatja életminőségünket, és csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A magyarok sem tétlenkednek a fejlesztéseket illetően

A magyar fejlesztésű MASUKO Recycling egy műanyagból, használt gumiabroncsból és egyéb újrahasznosított hulladékból készült, szabadalmazott zöldbeton. Az elképesztő méreteket öltött hulladéktermelés modern civilizációnk egyik legégetőbb környezeti problémája, így az újrahasznosítás – voltaképpen bármelyik iparágban – egyfajta megoldás lehet a szemét csökkentésére. Az ASUKO Recycling ennek szellemében kifejlesztett egy hulladékfeldolgozási szisztémát, a technológia lényege pedig az, hogy

minden, szemcsésre aprítható hulladékból jó minőségű betont készítsenek, az elkészült betonelemek pedig bármennyiszer újrahasznosíthatók.

Az újrahasznált hulladékok között találunk polifoamot, faforgácsot, üveget, műanyagot, autógumit, kommunális hulladékot, fenyőtűt, égetőművi hamut, valamint cigarettacsikkeket, amiket szintén bele lehet gyúrni a betonba, és amik szintén az egyik legkárosabb szennyezőanyagot jelentik a Földön. A magyar zöldbeton cementből és vízből készül egy saját fejlesztésű adalékanyag hozzáadásával, ami egy kötőanyagként szolgál. Ehhez kevernek - sóder és homok helyett - hulladékszármazékot.

Az anyag víz- és tűzálló, a klasszikus betonnál rugalmasabb, ezért leginkább autóutak és járdák készítéséhez ideális.

(Ezekre azonban kell még egy hagyományos beton, járólap vagy aszfaltréteg.) A terméket mostanra nemcsak itthon, de a műanyagszennyezés által leginkább veszélyeztetett országokban is, például Kínában, Indiában és Chilében.

Valahol az aszfaltspray-re esküsznek

Ami valójában a Schäfer-Technic által kifejlesztett különleges útjavító teherautó: a gyors, jó minőségű és megfizethető kátyúzással kecsegtető technikát kezelők első körben vízzel kitisztítják, majd levegővel kiszárítják a kátyút. Ezután jön a kötőanyag és a bitumenemulzió, a legfelső speciális réteg pedig gondoskodik róla, hogy az autók gumija miatt ne keletkezzen gördülő törmelék.

A lényeg, hogy kátyúzáskor nem kell hosszú időre lezárni az érintett útszakaszt, az útjavítást követően a forgalom azonnal áthaladhat a betömött kátyú felett, sőt, az átgördülő autók a tömörítésben is részt vesznek. Az öt Celius-fok felett használható Blow-Patcher esőben is bevethető, a 9,84 méter hosszú, két és fél méter széles, 3,78 méter magas és huszonhat tonna tömegű jármű kezelése két személyes feladat. A technika óránként fél-öt tonna kátyúzóanyag előállítására képes. Ehhez hasonló útjavító technológia az American Road Patch, egy hatalmas matricához hasonlítható, méretre vágható speciális flexibilis anyag, amivel leragasztják a kátyúkat.

(Fotó: University of Liverpool)