Hatalmas segélyforrást hoztak létre az ENSZ klímakonferenciáján

2023 / 12 / 01 / Bobák Zsófia
Hatalmas segélyforrást hoztak létre az ENSZ klímakonferenciáján
Több száz millió dolláros veszteségi és kár alapot hoztak létre a fejlett országok a klímaváltozás miatt károsult, elmaradottabb térségek támogatása céljából. A COP28 résztvevőinek azonban azzal is el kell számolniuk, hogy miért vannak jelentős lemaradásban a Párizsi Klímaegyezményben foglalt célok elérése terén.

November 30-án indult a COP28 klímacsúcs, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 28. éghajlatváltozási konferenciája, amelyet nagy várakozások előztek meg, többek között az eseménynek otthont adó országnak a klímaváltozással kapcsolatos ambivalens viszonya miatt is. A COP28-at ugyanis a világ egyik legnagyobb olajtermelő országában, az Egyesült Arab Emírségekben rendezik meg és a konferencia elnökének Sultan Ahmed Al Jabert nevezték ki, aki az ország nemzeti olajvállalatának az elnöke. Az olajipari szereplők jelenléte a COP-on, ahol rendszerint a fosszilis energiahordozók kivezetéséről, illetve csökkentéséről és a fenntartható energiatermelés szerepének növeléséről zajlanak a tárgyalások önmagában is kritikára okot adó tényezőnek bizonyult, de kiszivárgott dokumentumok szerint, amelyekről elsőként a BBC számolt be, az Egyesült Arab Emírségek küldöttei olaj-, és gázipari megállapodások megkötésére tervezték felhasználni a konferenciát. A BBC kérdésére az Emírségek COP28-csapata nem tagadta, hogy üzleti egyezségekről való tárgyalásokat is folytatnak majd, de arról nem árultak el többet, hogy ezek milyen témakörrel lesznek kapcsolatosak.

A klímacsúcsot korábban is érték bírálatok a sehova nem vezető viták miatt, amelyek során nem minden esetben tudnak a világ gazdaságilag vezető országai a klímaváltozással kapcsolatos problémákra megoldást találni, bár minden évben sikerül egy-két olyan egyezséget kötni, aminek akár jelentős pozitív hatása is lehetne természeti értékek megóvása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a felmelegedés ütemének lassítása terén. 2021-ben, a COP26-on például az erdők védelme érdekében kezdeményeztek akciót a résztvevők, amelynek értelmében jelentős anyagi támogatást ajánlottak fel az erdőterületek csökkenésének megállítására és a károsodott ökoszisztémák helyreállítására. A sok milliárdos összegből az őslakosok, valamint a helyi közösségek is részesülnek, mivel sok helyen ők azok, akik a legtöbbet tudják tenni a környezet védelméért. Az ehhez hasonló támogatások az ígéretek mellett konkrét, gyakorlati segítséget jelentenek és egyúttal a már bekövetkezett károk javítását is lehetővé teszik, de a fő cél a megelőzés kellene, hogy legyen.

Egy szintén jelentős segélyforrást a COP28-on is létrehoztak a fejlett országok képviselői már rögtön a konferencia első napján, pontosabban most "üzemelték be" a már korábban elfogadott alapot, amelyről az előző évi, Egyiptomban tartott COP27-en döntöttek. A veszteségi és kár alapból, ahogy a neve is jelzi, azoknak a károknak a helyreállítását támogatják a fejlettebb országok, amelyek a fejlődő országokat és elmaradottabb térségeket érik a klímaváltozás negatív hatásai miatt. A segítségre azért is van nagy szükség, mert a globális felmelegedésnek nem lehet egyszerűen gátat szabni: még abban az ideális (és hipotetikus) helyzetben, amennyiben hamarosan véget érne, illetve nagy mértékben csökkenne az üvegházhatású gázok kibocsátása és az országok a vártnál hamarabb elérnék a klímasemlegességet, bizonyos folyamatok akkor is éreztetnék káros hatásukat. A tengerszint emelkedése, az extrém időjárási jelenségek, viharok, aszályok gyakorisága miatti problémák, például a mezőgazdasági munkák ellehetetlenedése egyes területeken, csak közvetlen segítségnyújtással orvosolhatóak, az alap megteremtése ezért számít fontos lépésnek.

Az alaphoz egyelőre az Egyesült Arab Emírségek 100 millió dollárral (körülbelül 35 milliárd forint), Németország szintén 100 millió dollárral, az Egyesült Királyság 40 millió dollárral, az Egyesült Államok 17,5 millió dollárral és Japán 10 millió dollárral járult hozzá, de további felajánlások is érkeznek majd a konferencia alatt.

A segélyforrás pozitív kezdetet jelent a COP28 számára, de a konferencia további részében kényelmetlen kérdések is előtérbe kerülnek majd, mivel most először kerül sor a Párizsi Klímaegyezményben foglalt célok felé tett lépések átfogó vizsgálatára, illetve azt ezt szolgáló, két éven át tartó folyamat most ér a végére. Ezt a procedúrát öt évente fogják elvégezni az országok, azzal a céllal, hogy a kijelölt klímacélok elérése tekintetében történő fejlődést ellenőrizzék. A vállalások és a konkrét tettek közti különbséget az ENSZ főtitkára, António Guterres szakadékhoz hasonlította egy korábbi beszédében és a COP28-on is "klímaösszeomlásról" beszélt. Az még egyelőre kérdés, hogy a mostani, két hétig tartó klímacsúcson milyen újabb fogadalmak születnek az országok részéről a helyzet kezelésére.

(Fotó: Anadolu /Getty Images)

Holnap kezdődik az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozója, nagy a feszültség a COP28 körül A Dubajban rendezett klímakonferencián a világ 198 országának államfői, valamint közel 70 ezer küldött vesz majd részt. A klímaválság kapcsán a tét talán nagyobb, mint valaha, így nagy a nyomás a döntéshozókon.


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
Úton a korlátlan energia felé: rekordok a fúziós energiatermelésben
Úton a korlátlan energia felé: rekordok a fúziós energiatermelésben
Az Egyesült Királyságban a Joint European Torus (JET) létesítmény új fúziós energiakibocsátási rekordot ért el: 69,26 megajoule hőt termelt 0,21 milligramm tüzelőanyagból. Közben az amerikai US National Ignition Facility a befektetett energia majdnem kétszeresét állította elő.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.