Holnap kezdődik az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozója, nagy a feszültség a COP28 körül

2023 / 11 / 29 / Bodnár Barna
Holnap kezdődik az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozója, nagy a feszültség a COP28 körül
November 30-án megkezdődik az ENSZ által támogatott globális klímakonferencia, a COP28. A Dubajban rendezett csúcstalálkozón a világ 198 országának államfői, magas rangú tisztviselők, valamint a becslések szerint közel 70 ezer küldött vesz majd részt.

Világvezetők, politikusok, újságírók, tudósok, lobbisták, aktivisták részvételével rendezik meg az idei COP28 konferenciát, amely talán aktuálisabb, mint valaha, az idén történt számos természeti katasztrófa, és rekordhőmérsékletű év után, derül ki a francia–német Arte műsorszolgáltató által készített átfogó riportból, amely nyolc nyelven - a Telexnek köszönhetően magyarul is - elérhető. Nem kevesebb, mint 80 ezer résztvevőt várnak az idei csúcstalálkozóra, az úgynevezett Felek Konferenciájára. A résztvevők célja, hogy közösen küzdjenek a klímakáosz ellen, és hogy a 2015-ös Párizsi Megállapodásnak megfelelően a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 fok alatt tartsák, és erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5 fok legyen.

A tavalyi hőmérséklet csökkenés reménykedésre adott okot, azonban csak átmenetinek bizonyult, a Kopernikusz Szolgálat szerint ugyanis az idei július volt a legmelegebb hónap a feljegyzések kezdete óta, vagyis az elmúlt 125 évben. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) és a NASA adataiból végzett elemzések szintén több mint 50 százalékos esélyt mutatnak arra, hogy 2023 lesz a valaha mért legforróbb év.

Az ideit megelőző konferenciának, a COP27-nek Egyiptom adott otthont, 2022 novemberében, ez a csúcstalálkozó azonban mondhatni, csúfos kudarcot vallott. Annak ellenére, hogy a szegényebb országok támogatást kaptak egy új kompenzációs alapból, ez csupán a klímaválság tüneti kezelésére volt elegendő, az okok megszüntetésére pedig közel sem. A globális felmelegedés 1,5 fokosra való visszaszorítására szinte semmilyen konkrét intézkedés nem történt. A tavalyi konferencián nem alkottak tervet a megújuló energiaforrások fejlesztésére, és az olaj és a gáz használatának globális fokozatos megszüntetésére sem. Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára azt mondta, a kibocsátás most kell drasztikusan csökkentenie mindenkinek, és ez egy olyan kérdés, amivel a COP27 nem foglalkozott. A főtitkár hozzátette, hogy

ahhoz, hogy bármi remény legyen a 1,5 fokos érték betartására, megújuló energiaforrásokba kell erőteljesen befektetni és véget kell vetni a fosszilis energiaforrásoktól való függőségnek.

Az ENSZ Éghajlat Világtanácsa az általa idén márciusban kiadott jelentésben arra figyelmeztetett, hogy a 1,5 fokos célt már a 2030-as évek elején túllépheti a világ, ennek következményeképpen pedig a globális felmelegedés kezelhetetlenné válik. Peter William Thorne klimatológus, a Maynooth Egyetem Földrajzi Tanszékének fizikai földrajz professzora szerint az évtized hátralévő része kulcsfontosságú, mert ez az időszak arról szól, hogy be tudjuk-e húzni a féket és meg tudjuk-e állítani a felmelegedést a jelenlegi szinten.

Júniusban a németországi Bonnban egy rendezvényen nyilatkozatot adtak ki, amelynek célja az egyre növekő klímaválsággal és a klímacsúccsal kapcsolatos szekpticizmus megfékezése, amelyet idén Dubajban rendeznek meg, amely a világ egyik legnagyobb olajtermelő országa. A COP28 elnöke az a Sultan Ahmed Al Jaber, aki egyben az Egyesült Arab Emírségek nemzeti olajvállalatának, az ADNOC csoport vezérigazgatója is. Al Jaber azt mondta, teljes politikai akaratukkal támogatják a klímakonferenciát.

Annak ellenére, hogy az európaiak az idei nyár során a bőrükön érezhették a klímaváltozás hatásait - például a Dél-Európát és a mediterrán térséget sújtó hőhullámokat, pusztító erdőtüzeket és árvizet - az uniós országok is nehezen tudnak megegyezni egy közös álláspontban a fosszilis üzemanyagok kivezetéséről. Októberben a 27 EU-s tagállam luxemburgi találkozója megállapodás nélkül ért véget, mivel néhány ország, köztük a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország hosszabb határidőket és kiváltságokat követeltek.

Klímakutató: Magyarországon a jövőben a nyár akár fél éven át is tarthat, 45 napos hőhullámokkal Naponta megdőlő melegrekordok, pusztító hőhullámok, aszály, árvíz, pokoli hőmérséklet. Szakértők segítségével jártunk utána, mi áll a szélsőséges nyári időjárás hátterében, és mi várható a közeljövőben, ami hazánk és bolygónk éghajlatát illeti.

Az ENSZ környezetvédelmi programja arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi intézkedések mellett a globális átlaghőmérséklet 3 fokkal emelkedhet az évszázad végére. Egy ilyen mértékű növekedés katasztrofális következményekkel járna bolygónk élővilága számára.

Az idei COP28-at elkerülhetetlen feszültség övezi, főként az olajipar jelenléte miatt. Az idei házigazda, az Egyesült Arab Emírségek (UAE) az egyik legnagyobb olajiparral rendelkező ország a világon, így közvetlenül is rendkívül nagy felelőssége van a globális felmelegedés fokozásában. Ez egy olyan paradoxon, amelyen sok európai ország is elgondolkodhat, már ami a saját klímacéljaikat és „bűnrészességüket” illeti. Cinzia Bianco, Európa és az Öböl-menti országok kapcsolatának szakértője azt mondta, a COP28 fontos célja, hogy az országok megállapodjanak abban, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújuló energiaforrások kapacitását, és megduplázzák az energiahatékonyságot is. A harmadik nagy cél pedig, hogy egyezségre jussanak a klímapolitika finanszírozásának fellendítéséről is. A szakértő hozzátette, hogy az európai nemzeteknek az ukrajnai inváziót követően komoly energiaválsággal kellett szembenézniük, amely kihatott a gazdaságukra, iparukra, ezért néhány országnak újra szénből kellett energiát nyernie. Bianco szerint emiatt az országok sokkal pragmatikusabbak lesznek az idei konferencián, mert különben azt kockáztatják, hogy képmutatónak tűnnek majd.

Az Egyesült Arab Emírségek érdeke, hogy kompromisszumot kössenek és eredményt érjenek el a konferencián, hangsúlyozta Bianco. Az Emírségek részéről akkor lehetséges egy ilyen egyezség, ha van megállapodás az úgynevezett emissziócsökkentő technológiáról is. Ezek olyan megoldások, amelyeket a fosszilis tüzelőanyagok előállítása során keletkező és kibocsátott szén-dioxid megkötésére használnak. Cinzia Bianco elismerte, hogy volt néhány kiábrándító és eredmény nélküli COP találkozó, például a tavalyi COP27 konferencia is széles körben csalódást okozott. A galsgow-i COP26 szintén nem sok szereplőnek adott okot az optimizmusra, a nyomás tehát tényleg nagy az idei találkozón.

Kimászni a fosszilis üzemanyagfüggőségből persze nem egyszerű, azonban ha ezt nem sikerül globálisan megoldani az éghajlati katasztrófához vezethet. Az EU 27 tagországa 30 év alatt egy harmaddal csökkentette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásnak mértékét, de még így is hosszú út áll a közösség előtt.

Európa továbbra is meglehetősen rosszul áll az üvegházhatású gázkibocsátás tekintetében, ugyanis még mindig az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, a Föld teljes emissziójának 7 százalékát termeli. Ez a szám magas, figyelembe véve Európa viszonylag kis népességét, illetve azokat az intézkedéseket, amelyeket az EU tesz az éghajlati célok elérése érdekében. A legtöbb káros kibocsátást a háztartások okozzák 24 százalékkal, a feldolgozóipar 20 százalékkal, a gáz- és villamosenergia-ellátás 19 százalékkal, a mezőgazdaság 13 százalékkal, és végül a közlekedés 10 százalékkal. Az üvegházhatású gázok kibocsátása 5-ből 4 ágazatban csökkent, beleértve az energiaipart is, annak ellenére, hogy sokan tartottak tőle, hogy ukrajnai háború rossz hatással lesz erre a mutatóra is. A közlekedés által kibocsátott káros anyagok mértéke azonban továbbra is emelkedik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a közlekedés volt felelős teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás negyedéért 2019-ben, amelynek 71,7%-a a közúti közlekedésből származott.

Ami az EU tagországait illeti, szén-dioxid kibocsátásban Németország vezet, a második legtöbb üvegházhatású gázt évente Franciaország termeli, a harmadik helyen pedig Olaszország áll. A negyedik és ötödik a sorban Lengyelország és Spanyolország. Külön kiemelendő, hogy Németország több mint kétszer annyi kibocsátást produkál, mint Franciaország, mivel főként még mindig szénnel és gázzal termeli a villamosenergia nagyrészét. A franciák is küzdenek a kibocsátás csökkentésével, ugyanis 2022-ben több atomreaktort is leállítottak, ami miatt kénytelenek voltak visszatérni a hőerőművek használatához.

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátása fontos mutató, az egyes országok népességszámához viszonyított aránya újabb érdekességet mutat: így nézve nem Németország, hanem Luxemburg a legnagyobb „bűnöző”, hiszen az egy főre jutó több mint 17 tonna szén-dioxid-kibocsátással messze a legnagyobb károsanyag-kibocsátó, ez ugyanis az európai átlag két és félszerese. A meghökkentő mennyiség azzal magyarázható, hogy Luxemburgban van a legtöbb autó, ezért a nagyhercegség radikális intézkedéseket hozott az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében. Többek között bevezette a magasabb üzemanyagadót, illetve ingyenessé tette a tömegközlekedést.

A skála másik végén, Svédországban mindössze 4 tonna CO2-kibocsátás jut egy lakosra, részben az ökoházaknak köszönhetően. A skandináv ország célja, hogy 2045-re az EU első szén-dioxid-semleges tagállama legyen. A svédek a megújuló energia terén is vezető államnak számítanak, jelenleg is több szélenergiát termelnek, mint az ország eddigi történelmében valaha. Ami a megújulókat és a szélenergiát illeti, Görögország sem áll rosszul, 2023 első félévében ugyanis az ország elérte, hogy megújuló energiaforrásokból származzon a villamosenergia-termelésének több mint 50 százaléka.

Másfél millió háztartást lát majd el energiával Görögország első tengeri szélerőműparkja Görögország környezetvédelmi és energiaügyi minisztere szerint a szélerőművek hozzájárulnak az energiafüggetlenséghez, és lehetővé teszik, hogy az ország a jövőben zöld energiát exportáljon.

A szélenergiáért viszont nem mindenki rajong,

Franciaországban például csak a villamosenergia 8 százalékát állítják elő e megújuló forrás segítségével, pedig a tengeri szélturbinákkal ennél jóval többet is el lehetne érni.

A francia Aluminium Dunkirk egyike azon vállalkozásoknak, amelyeknek csökkentenie kell a CO2-kibocsátását. Laurent Courtois, a vállalat energetikai tanácsadója szerint a nyomás minden oldalról nagy. Az ügyfelek részéről, akik azt kérik a cégtől, hogy csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást, a kormány oldaláról is, aki szintén ezt várja, de érezhető ez az elvárás a munkavállalók részéről is. Nem véletlen a vállalatra nehezedő nyomás, az Aluminium Dunkirk ugyanis évente 4 Terrawattóra energiát használ fel, ami megegyezik Marseille városának energiafogyasztásával. Ennek oka, hogy az alumínium gyártás egyik legfontosabb lépése az elektrolízis, amelynek során kinyerik az alumíniumot a nyersanyagból elektromos áram és anódok segítségével. Ez a folyamat hatalmas mennyiségű villamos energia felhasználásával jár, ezért a vállalatot nagymértékben függővé teszi a világpiaci villamos energia áraktól. A probléma megoldása érdekében a cég befektetett egy tengeri szélerőműparkba. A tervek szerint 2028-ra 46 szélturbina áll majd az Északi-tengeren, amelyek összesen 2.3 Terrawattórányi energiát állítanak majd elő.

A helyi lakosok közül azonban nem mindenki rajong az ötletért, ezért érdekképviseleteket hoztak létre, hogy a döntés felülvizsgálatára ösztönözzék a beruházót. A lehető legnagyobb hatékonyság érdekében ugyanis a turbinák hatalmas méretűek, 300 méter magasak lesznek, és mindössze 10 kilométerre a tengerparttól helyezik el őket. Ezzel kapcsolatban a határ másik oldalán lévő Belgium sem túl boldog, Bram Degriek, De Panne polgármestere úgy fogalmazott, a turbinák mérete és mennyisége miatt olyan lesz, mintha Eiffel-tornyok állnának a kertjükben. A tengerparti kilátás megzavarása mellett a belgák aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban is, hogy a szélerőműpark akadályozni fogja az Oostende kikötője és az Egyesült Királyság közötti hajózást. Franciaország ennek ellenére ragaszkodik a kezdeményezéshez, mivel energiaszuverenitása veszélyben van.

Ahogy a fenti példa is mutatja, a klímaválság kezelésének egyik legfőbb kérdése, hogy az országok saját érdeke, vagy az együttműködés és a kompromisszumok irányába billen a mérleg nyelve. Ez a közel sem egyszerű kérdés jól összefoglalja a csütörtökön kezdődő COP28 konferencia tétjét is.

(Borítókép: Getty Images/NurPhoto)


Hurrikánok erejéből termel áramot a brutális szélturbina
A hihetetlen szerkezet nem csak ellenáll a legrémesebb ítéletidőnek, de áramtermelésre használja annak erejét.
Különös fényeket rögzített a Föld légkörében az ISS asztronautája
Különös fényeket rögzített a Föld légkörében az ISS asztronautája
Mégis mik lehetnek ezek?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.