Hatással lehet-e a választás eredményére a szokatlanul hideg idő?

2022 / 04 / 03 / Bobák Áron
Hatással lehet-e a választás eredményére a szokatlanul hideg idő?
Magyarországon vasárnap tartják az országgyűlési választásokat, amelyen több közvéleménykutató prognózisa szerint akár rekord arányú, 80 százalék körüli részvételi arány sem kizárt. Bár az április 3-i időpont nem szokatlan, az már annál inkább, hogy az országos átlaghőmérséklet az előrejelzések szerint jelentősen alacsonyabb lesz az ilyenkor szokásosnál, így felmerül a kérdés, vajon az időjárás beleszólhat-e választások eredményébe.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint Magyarországon a legmagasabb nappali hőmérséklet 4-9 Celsius-fok között alakul vasárnap, ami jelentősen elmarad az ilyenkor szokásos hőmérsékleti értékektől: a Metnet adatbázisában az elmúlt tíz év napi adatait elnézve látható, hogy április 3-án a 20 fok feletti hőmérséklet sem számít szokatlannak, és csupán két olyan év volt (2013 és 2015), amikor a maihoz hasonlóan hideg idő volt az évnek ezen a napján. Az országgyűlési választásokkal kapcsolatban több közvéleménykutató, például a Medián és a Závecz Research is azt jelezte, hogy akár a rekord arányú, 80 százalék körüli részvétel sem elképzelhetetlen, ugyanakkor kérdés, hogy vajon a szokatlanul hideg idő keresztülhúzhatja-e ezeket a számításokat. Bár logikus következtetésnek tűnik, hogy az embereknek rossz időben kevésbé van kedvük kimozdulni otthonról és elmenni szavazni, a választásoknak ezzel az aspektusával még külföldön is meglepően kevés kutatás foglalkozott, és az eredmények is meglehetősen ellentmondásosak.

A témáról készült egyik legátfogóbb kutatás 2017-ben jelent meg a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban: a kutatók az 1960 és 2016 közötti amerikai elnökválasztások eredményeit vetették össze a választás napján tapasztalható időjárási viszonyokkal, amelyből több általános következtetést is sikerült levonniuk. A kutatók megállapították, hogy a hőmérséklet növekedése egyértelmű összefüggést mutat a választási részvétel növekedésével, igaz, számításaik szerint egy Celsius-fok emelkedés mindössze 0,14 százalékkal növeli a részvételi arányt. A tanulmány szerzői szerint az adatokból az is kirajzolódik, hogy a hőmérséklet növekedése inkább a hatalmon levő pártnak kedvez, ugyanakkor ennek némileg ellentmond az a másik megállapításuk, hogy a melegebb idő hatására növekedett a két nagy párton kívüli pártokra (például a zöldekre, liberálisokra és függetlenekre) leadott szavazatok száma. A kutatás vezetője, Jasper van Assche az eredményekkel kapcsolatban elmondta, hogy az időjárási tényezők nem befolyásolják döntően a választások kimenetelét, ugyanakkor minél szorosabb az eredmény, annál inkább megnő a jelentősége az ilyen marginális szempontoknak is. Szerinte például ha a 2000-es amerikai választások napján tíz fokkal melegebb lett volna a hőmérséklet, akkor az sem kizárt, hogy ifj. George Bush helyett Al Gore lett volna az Egyesült Államok elnöke.

Így nézhetjük meg, hogy visszaéltek-e az adatainkkal az országgyűlési ajánlások gyűjtésekor Ügyfélkapus hozzáféréssel egy perc alatt megtudjuk a választ.

Ugyanezt a hipotézist erősíti egy másik, 2007-ben megjelent kutatás is, amely az 1984 és 2000 közötti amerikai elnökválasztásokat vizsgálta az időjárás szempontjából. A kutatás szerzői megállapították, hogy ha a floridai Pensacolában a választás napján nem esik az eső, akkor egészen máshogy alakulhatott volna a demokrata és a republikánus elnökjelölt küzdelme, de ugyanígy felvetik annak a lehetőségét is, hogy 1960-ban Kennedy helyett Nixon nyerhette volna az elnökválasztást, ha az országban nincs szokatlanul tiszta idő a választás napján. Ennek oka szerintük az, hogy a heves esőzések elsősorban a kevésbé elkötelezett választók kedvét tudják elvenni a szavazástól, ez a viselkedés pedig az USA-ban hagyományosan inkább a demokrata szavazókra jellemző: a Weather Channel 2012-ben készített felmérése is arra az eredményre jutott, hogy Barack Obama támogatóit nagyobb mértékben riasztaná el egy esetleges eső a szavazástól, mint a republikánus kihívójának, Mitt Romneynak a szavazóit.

Hogy az időjárással kapcsolatban a kutatók is inkább csak a sötétben tapogatóznak, az jól látszik abból is, hogy míg a fent idézett kutatás eredményei szerint a hatalmon levő pártnak inkább a meleg idő kedvez, más kutatók ezzel homlokegyenest ellentétes eredményre jutottak: az ő érvelésük szerint esős, hideg időben a választók rosszabb kedvűek, emiatt pedig hajlamosak a kevésbé kockázatos jelöltre szavazni, ami általában a hatalmon levő pártot jelenti.

Magyarországon nem az időjárás dönt a választási részvételről

Bár elképzelhető, hogy kisebb mértékben az időjárás is képes befolyásolni azt, hogy mennyien vesznek részt egy választáson, a magyarországi adatokból az látszik, hogy a döntő motivációs faktorok mellett ennek a jelentősége eltörpül. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisának budapesti hőmérsékleti adatait összevetve a választások részvételi adataival semmilyen egyértelmű trendet nem találtunk, noha szélsőséges értékek az elmúlt nyolc választás esetében is előfordultak: a 2002-es választás első fordulójában például a maihoz hasonlóan hideg időben is 70,53%-os volt a részvétel, ami kifejezetten magasnak mondható, míg például az 1998-as országgyűlési választás első fordulójában a 28 fokos maximum hőmérséklet ellenére is rekord kevesen mentek el szavazni, mindössze a szavazásra jogosultak 56,26%-a járult az urnákhoz. Az adatokból az is látható, hogy a 2002-es választások első fordulójában nagyságrendileg ugyanannyian szavaztak, mint 2018-ban, noha négy évvel ezelőtt csaknem 15 fokkal volt melegebb, mint 2002-ben.

Hogy az időjárás nem tudja döntően befolyásolni a választási hajlandóságot, azt egy Nagy-Britanniában készült 2020-as kutatás is alátámasztja. Az országban 2019-ben meglehetősen rendhagyó időpontban, december közepén tartottak előrehozott választásokat, így a választóknak a szokottnál jóval hidegebb időben kellett az urnákhoz járulniuk: az országban a legmagasabb és legalcsonyabb nappali hőmérséklet 11,3 és -2,7 Celsius-fok volt a választás napján, sokfelé pedig jelentősebb mennyiségű eső és erősebb szél is előfordult. A tanulmány megállapította, hogy 1974 óta ez volt a leghidegebb nap, amikor az Egyesült Királyságban választásokat rendeztek, amit csak tetézett, hogy egy nap alatt annyi eső esett, mint az azt megelőző öt választási napon összesen. A mostoha körülmények ugyanakkor nem befolyásolták jelentősen a részvételi hajlandóságot: bár 2019-ben a részvétel nagyjából 1,5%-kal alacsonyabb volt, mint 2017-ben, ugyanakkor a 67,3%-os részvétel így is magasabb volt, mint a 2001 és 2015 között megrendezett öt országgyűlési választás bármelyikén, pedig azokat kivétel nélkül áprilisban, májusban vagy júniusban tartották, ennek megfelelően pedig a hőmérséklet is jóval magasabb volt.

(Borítókép: Londonban élő magyarok állnak sorban a külképviselet előtt a 2018-as választás napján, Fotó: Christopher Furlong/Getty Images)

Így tudod beállítani, hogy kevesebb politikai hirdetés jelenjen meg a Facebook hírfolyamodban Az április 3-i választások közeledtével a Facebook hírfolyamot valósággal elárasztották a politikai hirdetések, de már Magyarországon is van rá egyszerű módszer, hogy kikapcsoljuk őket.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.