A kínai Államtanács közleménye szerint 2025-re elkészül az ország „fejlett időjárás-befolyásoló rendszere”. A következő öt évben a mesterséges havazással és esőzésekkel érintett terület elérheti az 5,5 millió négyzetkilométert, míg 580 000 négyzetkilométernyi terület felett jégeső-elnyomó technológiákat vetnének be. A közlemény szerint a program segítené a katasztrófavédelem munkáját, a mezőgazdasági termelést, az erdő- és bozóttüzek oltását, valamint semlegesítené a szokatlanul magas hőmérsékletek és az aszályok negatív hatásait – számol be róla a CNN.

Koncepció szintjén a technológia, a felhőmagvasítás évtizedek óta jelen van. 1946-ban dr. Bernard Vonnegut (a híres író, Kurt Vonnegut bátyja amúgy) először idézte elő egy laborban a felhőmagvasítás jelenségét: vagyis felhőből esőt és hóesést fakasztott különféle anyagok, például só vagy ezüst-jodid a felhőbe juttatásával. Egyébként egy hasonló, a jégkárok mérséklésre szolgáló rendszer tesztelése már évtizedek óta zajlik Magyarországon, a Dunántúlon is, és a rendszer 2018-ban el is indult. Az eljárás lényege, hogy akár repülőről szórva, akár rakétával a felhőbe lőve az ezüst-jodid fagyponton amolyan magként (innen ered a "felhőmagvasítás/cloud seeding" név is) beindítja maga körül a jégképződést, tehát magára fagyasztja vízmolekulákat. Az így képződött rengeteg, de nagyon kicsi jégdarab pedig szépen vízzé olvad, mire eléri a talajt, ami kevesebb, de nagyobb jégdarabbal nem feltétlen történne meg, így az komolyabb károkat is okozhatna. A technológia azonban elsősorban a mesterséges csapadékkeltésre jó, a jégeső-mentesítés, mint az látható, inkább egyfajta melléktermék. Az ezüst-jodid a talajba kerül, de szerencsére már nagyon kis mennyiség is alkalmas ezen hatás kiváltására, és a jelenlegi aggodalmak sem elsősorban ezzel kapcsolatosak, ha Kína és ez a technológia kerül szóba.

Kína elég régóta és elég nagy kedvvel alkalmazza ezt a technológiát, és nem csak a mezőgazdasági területeket védik, de ezt használták a 2008-ban, a Pekingben rendezett Olimpia előtt is, hogy az eseményt ne zavarja meg sem a szmog, sem pedig az eső. Sőt a fővárosban tartott, fontos politikai gyűlések is híresek arról, hogy ilyenkor ragyogóan kék az ég a város felett. Ennek oka pedig a gyárak lezárása, valamint az említett, az időjárást manipuláló technológia. Az ország egyébként 2012 és 2017 között 1,34 milliárd dollárt költött a hasonló projektre, és az állami média híradása szerint a jégeső okozta károkat 70 százalékkal sikerült mérsékelni Hszincsiang tartományban, Kína fontos mezőgazdasági területén.

Mindez önmagában nem is lenne probléma, hiszen mi Magyarországon is használunk efféle technológiákat. Ugyanakkor Kína beavatkozása az időjárásba aggodalmakat okoz a szomszédos Indiában, ahol a helyi mezőgazdaság erőteljesen függ a monszuntól, amit már önmagában a klímaváltozás is megzavart. India másik problémája, hogy a Himalájában található, a két országot elválasztó határsáv körüli vitában a technológia bevetése Kína irányába dönthetné a mérleg serpenyőjét, mert így a kínai alakulatok könnyebben mozoghatnának ebben a híresen nehezen járható régióban. Szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a technológia használata ugyan csak Kína területére korlátozódik, ennek hatásai átnyúlhatnak a határokon is. Egy tavalyi, a Tajvani Nemzeti Egyetem által végzett kutatás szerint a technológia nem megfelelő használata előidézheti az első-lopás jelenségét, nem csak Kína és más országok között, de Kína egyes tartományai között is.

Az igazán aggasztó mégis az, hogy Kína a hasonló geomérnök technológiákat milyen mértékben használja. Ráadásul a hasonló projektek egyre ambiciózusabbak is lehetnek, ahogy az ázsiai ország egyre inkább elkezdi megsínyleni a klímaváltozást. Kérdés, hogy Kína ekkor milyen technológiákat vetne be. Egy radikális megoldás a felmelegedés mérséklésére például, ha az atmoszférát fényvisszaverő részecskékkel szórják meg, ám ez jelenleg nem ismert következményekkel járhat, és több kutató is fél attól, hogy mi történik, ha Kína hasonló technológiákkal kezd el kísérletezgetni.

(Címlapkép/nyitókép: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

Kínában felvirradhat a hidrogén hajnala a mobilitásban Egy magas rangú tisztviselő jelentette be egy autóipari konferencián, hogy komoly változásokra lehet számítani a kínai közlekedésben.

Kína és a mesterséges intelligencia: Mire tanítják a világot, és mitől kell tartanunk? 2017-ben Kína bejelentette, hogy 2030-ra világelső lesz a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Ezt a pozíciót jelenleg az USA tölti be, Kína célkitűzése mégsem lehetetlen, a fejlesztések náluk ugyanis sokkal gyorsabban haladnak, mint az Államokban, vagy akár az Európai Unióban.

Sikeresen landolt a titokzatos kínai űrrepülőgép Ahogy arról nemrég hírt adtunk, múlt héten pénteken a reggeli órákban Kína, felbocsátott egy újra felhasználható űrhajót, és -bár akkor ezt még nem tudtuk -  most már biztos, hogy egy űrrepülőgép is volt a fedélzetén. Ezt onnan lehet tudni, hogy most bejelentették, hogy leszállt, és Micimackó óta tudjuk, hogy ami leszáll, annak előtte fel kellett szállnia.