1838. március 13-án éjszaka Pest lakói elborzadva látták, hogy a Duna vize elönti az utcákat és betör a házakba, magával ragadva minden mozdítható tárgyat és embereket is. A segítségükre siető Wesselényi Miklós először lovon, majd csónakkal próbálta menteni őket, ám közben egy időre kénytelen volt hazamenni és melegebb kabátot keresni magának, ugyanis minden egyes ruhadarabja ráfagyott a testére, ahogy azt a visszaemlékezéseiben is szemléletesen megírta. A Duna azon az estén azért öntött ki a medréből, mert a tavaszi áradás vizét feltartották a Csepel-szigetnél kialakuló jégtorlaszok, amelyek a szokatlanul télies tavaszon nem tudtak felolvadni.

Ez az eset csak egyike volt azoknak az időjárási anomáliáknak, amelyek a történelem folyamán már sokszor bekövetkeztek, amikor is az évszakok hétköznapi rendjéhez igazodó időjárás hirtelen eltért a megszokottól.

Ezeket a jelenségeket nem lehet a klímaváltozás számlájára írni, de az azóta gyorsuló ütemben zajló globális felmelegedés még sokkal több ilyen rendszertelen jelenséget hozhat a jövőben, és ami még nagyobb probléma, hogy ezeket a változásokat sokszor lehetetlen előre látni, így nehezen lehet rá felkészülni. Márpedig a mezőgazdaság, élelmiszertermelés, vízellátás szempontjából fontos lenne tudni, hogy mihez kell alkalmazkodni a jövőben, ha már megelőzni nem tudjuk a klímaváltozás következményeit. A bolygó ökoszisztémája egy összefüggő rendszert alkot, ami, ha valahol változás következik be, más területeken is módosulhat.

Egy ilyen változásra azonban már fény derült: az Északi-sark jégtakarója bizonyítottan olvad és ennek hatása a világ többi részére egyre világosabbá válik.

2018 februárjában Európában rendkívüli hideg köszöntött be, ezt az időszakot a Keleti Szörnynek (Beast from the East) nevezték el. Az Oulu Egyetem professzorának, Hanna Bailey-nek vezetésével és a Cage (Centre for Arctic Gas Hydrate, Environment and Climate) glaciológusának, Alun Hubbardnak a részvételével zajló kutatás során, melynek eredményeit a Nature Geoscience-ben publikálták, bizonyítékot találtak arra, hogy a havazás nagy része az Északi-sark felől, a Barents-tengerből elpárolgó víz miatt érkezett Európába. Az atmoszferikus pára összetételét izotópos elemzésnek vetették alá, és úgy találták, az összes hó 88%-a, vagyis 140 milliárd tonna a Barents-tengerből származott. Ez a nagy mértékű párolgás pedig az olvadó jégtakarónak köszönhető.

"A jégtakaró lényegében egy fedő az óceánon. És a hosszú távú csökkenése miatt, amely az Északi-sarkon megfigyelhető, egyre növekvő mennyiségű nedvesség éri el a légkört a tél folyamán, ami közvetlen hatással van a dél felé eső területek időjárására, extrém havazásokat okozva." - mondta Bailey a CAGE közleményében -

"Az intuícióval ellentétesnek tűnik, de a természet komplex és ami az Északi-sarkon történik, az nem marad az Északi-sarkon."

A kutatócsapat analizálta az időjárási adatokat 1979-ig visszamenőleg és arra az eredményre jutottak, hogy minden egyes négyzetméternyi elolvadt jégtakaró 70 kilónyi plusz párolgásnak, nedvességnek felel meg, ami évente 1.6 mm-rel növeli a hómennyiséget a kontinensen. A felfedezés megmagyarázza a mostanában tapasztalt váratlan hóesést is, ami Európa nagy részét érintette, valamint a jövőre való predikciót is lehetővé teszi: a tanulmány szerint a következő hatvan év alatt a Barents-tenger teljesen jégmentessé válhat (a "Keleti Szörny" érkezésekor 60%-a volt fedetlen), ezzel pedig az egyik fő forrása lesz az európai hóeséseknek.

(Fotó: Wikimedia Commons, Flickr/gridarendal)

További cikkek a témában:

A Golf áramlat évezredek óta ma a leggyengébb. Ha leáll, Európa hirtelen befagyhat Közép-Európa szívében nehéz elképzelni, de Észak-Európában a Golf-áramlat tartja fenn a megszokott hőmérsékleti és időjárási viszonyokat, és ha leáll, akkor a soha nem látott keménységű északi-sarki tél nem közeledni fog, hanem kitörni Európában.
A szokatlan hideg miatt Texasban megfagytak a szélerőművek, több millió ember maradt áram nélkül Az állam 25 gigawattos szélenergia-temrelésének nagyjából a fele kiesett, miközben az energiafelahsználás rekordmagasságba emelkedett a hideg idő miatt.
Nagyon ritkán esik karácsonykor a hó, mégis a fehér karácsony szerintünk az igazi – mégis miért? Túlzott elvárasainkat az oly ritka fehér karácsony iránt két dolog táplálja: az egyik a kis jégkorszak, a másik pedig Charles Dickens.