A február 24-én, Ukrajna ellen indított orosz invázió miatt a világ számtalan országa szankciókkal sújtotta Oroszországot, mely most hasonló válaszlépésekkel reagál. Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezetője szombaton a Twitteren jelentette be a döntést, miszerint a francia Guyanában található európai űrkikötőből azonnal megkezdik az orosz szakemberek kivonását. A lépéssel az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióira kívántak reagálni – olvasható az Ars Technica oldalán.

A lépés nehéz helyzet elé állítja az európai űrkutatást, ugyanis a Guyana Űrközpontnak is nevezett űrkikötőből eddig módosított Szojuz rakétákkal állították pályára az űreszközöket. Az oroszok ráadásul eddig azon dolgoztak, hogy előkészítsenek egy Szojuz rakétát két Galileo műhold április hatodikai indítására. A Galileo navigációs rendszer az Európai Unió saját műholdas helymeghatározó rendszere, melynek kifejlesztésére eddig már több mint tízmilliárd eurót költöttek, és már több tucat műholdja kering Föld körüli pályán. Az európai kontinens a Szojuz-t használta a Föld-megfigyelő műholdakból álló Kopernikusz program műholdjainak kilövésére is, ezek alapján valószínűleg a 87 tagú orosz személyzet távozása okozni fog némi fennakadást.

Az orosz fellépésre reagálva Thierry Breton, az Európai Bizottság űrkutatási biztosa szombaton közleményt adott ki, amely szerint az orosz döntésnek a működés folytonossága vagy minősége szempontjából nem lesz semmilyen következménye a Galilei- vagy Kopernikusz-konstellációra nézve.

"Készek vagyunk határozottan fellépni a tagállamokkal együtt, hogy megvédjük a kritikus fontosságú infrastruktúrákat agresszió esetén, továbbá folytatjuk az Ariane 6 és a Vega C fejlesztését, hogy biztosítsuk Európa stratégiai autonómiáját a kilövőeszközök területén" – olvasható Breton közleményében.

Az orosz döntés azonban némileg korlátok közé szorítja az Európai Uniót. Európa Vega rakétái nem elég erősek ahhoz, hogy pályára lehessen állítani velük a hátralévő Galileo és a Kopernikusz műholdakat. A kontinens legnagyobb teherbírású rakétáját, az Ariane 5-öt pedig kivonják a hatékonyabb és költséghatékonyabb Ariane 6 rakéta javára, mely a jelenlegi helyzet alapján valószínűleg csak 2023-ban lesz működőképes. Nem világos tehát, hogy Európa mit tudna tenni abban az esetben, ha gyorsan fel kellene indítania egy Galileo vagy Kopernikusz műholdat. Valószínűleg az Egyesült Államokban működő SpaceX az egyetlen olyan vállalat jelenleg, melynek lehet szabad kapacitása egy ilyen küldetésre, azonban kérdéses, hogy Európa mennyire akarna egy versenytársat támogatni egy ehhez hasonló szituációban.

Az orosz űrügynökség vezetője szerint az ISS lezuhanhat az országát sújtó szankciók miatt "Ki fogja megakadályozni, hogy az ISS letérjen a pályájáról és az Egyesült Államokba vagy Európába csapódjon?" - tette fel a kérdést Dmitrij Rogozin a Twitteren.

Az orosz-ukrán konfliktus kapcsán nem ez az egyetlen űrkutatási együttműködés, mely kárát láthatja a konfliktusnak: a Nemzetközi Űrállomás kapcsán már hosszú évek óta sikeresen zajló kooperáció is veszélyben van miután Dimitrij Rogozin – szintén egy Twitter-bejegyzésben – kilátásba helyezte, hogy Oroszország kiszáll az ISS üzemeltetői közül, ezzel pedig akár az űrállomás léte is veszélybe kerülhet. A Nemzetközi Űrállomásnak ugyanis időnként pályakorrekcióra van szüksége ahhoz, hogy tartani tudja a magasságát, ezt pedig az űrállomáshoz kapcsolódó orosz rakéták hajtóművének a bekapcsolásával szokták megoldani. Bár az ISS-nek vannak saját hajtóművei is, ezek szintén az orosz Zvezda modulban találhatóak, továbbá a működtetésükhöz szükséges üzemanyagot is az űrállomás orosz szekciójában tárolják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rögtön veszélybe kerülne az ISS, ugyanis az űrállomás különböző számítások szerint legalább egy, de inkább két évig tudna keringeni a Föld körül, mielőtt belépne a légkörbe.

(Fotó: Getty Images)

A SpaceX megmentené a Nemzetközi Űrállomást, ha az oroszok kihátrálnak belőle Elon Musk egyértelműen jelezte, hogy ha az orosz fél kihátrál az űrállomás üzemeltetéséből, akkor a helyüket átveszi a SpaceX. A kérdés csak az, hogy képes lehet-e a vállalat erre?