Hidegpárásító, melegpárásító, ultrahangos és nanocloud - melyiket válasszuk a lakásba?

2021 / 11 / 10 / Bobák Zsófia
Hidegpárásító, melegpárásító, ultrahangos és nanocloud - melyiket válasszuk a lakásba?
A száraz levegő nem csak kellemetlen, hanem egészségügyi problémákat is okozhat, de nem mindegy, hogy milyen párásító eszközt használunk: a bevizsgált párásító készülékek jelentős része nem ment át az Információs és Technológiai Minisztérium laboratóriumának legújabb tesztjén. Melyik három termék maradt versenyben és mit tudnak, amit a többi nem?

A száraz levegő negatív következményei

A lakások száraz levegője, különösen az őszi/téli fűtési szezon indulása után akár egészen észrevétlen módon okozhat problémákat: nem felvételenül betegíti meg az embert, de nehezíti az egész légzőrendszer dolgát. Az orrnyálkahártya elsődleges funkciója, hogy a belélegzett levegőt felmelegítse és párologtassa, így az a tüdőbe már valamennyire előkészített és a kórokozóktól megszabadított formában érkezik, azonban ha a hártyának kompenzálnia kell a száraz levegőt, emiatt túl sokat párologtat és végül kiszárad, akkor nem tudja megfelelően végezni a feladatát, ennek következtében a tüdő is védtelenebbé válik a baktériumokkal és vírusokkal szemben.

A látszólag különösebb ok nélküli köhögés jelentheti valamilyen betegség kialakulását is, de gyakran a száraz levegő számlájára írható, mint ahogy a bőr szárazsága vagy a haj elektromossá válása is.

Mennyi az ideális páratartalom az emberek számára?

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (United States Environmental Protection Agency) ajánlása szerint a lakóterek ideális relatív páratartalma 30% és 50% között van, az Amerikai Fűtési, Hűtési és Légkondicionáló Mérnökök Társasága (ASHRAE) ennél valamivel magasabb értéket ad meg: az optimális zóna 30-60% között található, ez alatt (és fölötte is) a baktériumok, vírusok okozta problémák, az allergiás és asztmatikus tünetek megszaporodnak. A pneumococcus, streptococcus és staphylococcus baktériumok vagy az influenzavírus nem igazán tolerálják a magasabb páratartalmat, és a rubeola vírus is a száraz környezetet szereti, ezért a vízgőztartalom növelésével akadályozhatjuk a terjedésüket, de van egy fontos dolog, amiről szintén nem szabad elfeledkezni, mégpedig a túl magas páratartalom káros hatásairól.

A 60% feletti tartomány is kedvez a kórokozóknak, emellett pedig az atkáknak és penészgombáknak is.

Az atkák 60-100%-os relatív páratartalom esetén érzik magukat a legjobban, a gombák 70-100% körül, és ezek is allergiát, valamint asztmát okozhatnak. Ennek figyelembevételével érdemes párásítót választani és működtetni, ezek az eszközök mindenképpen hasznosak lehetnek a száraz levegő elleni küzdelemben, de arra nincs szükség, hogy túlzásba vigyük a használatukat.

Hogy derítsük ki, hogy mekkora a páratartalom a szobában?

Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk használni a párásító készülékeket, illetve, hogy felmérjük, hogy egyáltalán szükségünk van-e a berendezésre, érdemes nem csak az érzékszerveinkre, hanem inkább mérőeszközre hagyatkozni. A kijelzővel rendelkező párásítók mutatják az értékeket, de beszerezhetünk külön digitális hőmérőt is, amely a páratartalmat is kijelzi, ezek már pár ezer forintért is kaphatóak az elektronikai és háztartási boltokban. Az egyszerű és keveset fogyasztó készülékek a falra akasztva folyamatosan monitorozzák a környezetet, egyes típusai, mint például a Hama TH-130 mérője vagy a Xiaomi terméke még egy kis szimbólummal is jelzik, hogy a megfelelő tartományban vannak-e az értékek: nagyon alacsony százalék esetén egyértelműen elszomorodik a piktogram.

A Xiaomi készüléke okostelefonnal is összekapcsolható, így az Mi Home alkalmazásban is követhetjük a változásokat, valamint automatizációra is lehetőséget ad, amennyiben a cég párásítójával, például a Xiaomi Mi Smart Antibacterial Humidifierrrel párosítjuk. Ekkor csak annyi lesz a dolgunk, hogy időnként ellenőrizzük, hogy megfelelően működik-e a rendszer, egyébként a párásító magától bekapcsol, ha az érzékelő túl alacsony értéket jelez. Ennek a funkciónak az eléréséhez azonban szükség van először még egy beruházásra, mivel az eszközök összekapcsolását csak a Mi Smart Home HUB okosotthon központtal lehet megoldani.

Hidegpárásító, melegpárásító, ultrahangos párásító, NanoCloud: mi a különbség?

Az eltérő típusok között a különbség értelemszerűen a működési módban rejlik: míg a hidegpárásító szobahőmérsékleten tartja a vizet, addig a melegpárásító fel is melegíti, ezért ez utóbbi alkalmas a szoba melegítésére is. Léteznek hibrid eszközök is, amelyek mindkét üzemmódban alkalmazhatóak, ilyen például a Somogyi Home UHMP5000 készüléke, a Rowenta Aqua Perfectje, a Clean Air Optima termékei, vagy jóval magasabb árkategóriában a Sharp különböző típusai: a Sharp UA-HD50E-L, vagy UA-HG60E-L. Ezek az eszközök egyszerre alkalmazzák a kétféle párásítást, ha viszont csak a meleg verzióra van szükségünk, akkor válasszunk inkább csak az egy funkcióval rendelkező készüléket.

A melegpárásítók előnye lehet, hogy kellemes hőmérsékletet is biztosítanak, valamint a berendezésben esetleg megtalálható baktériumok ellen is hatásosabbak a nagyobb hőmérsékletnek köszönhetően, hátrányuk viszont a nagyobb energiafogyasztás.

A hidegpárásítók szűrőkön keresztül, ventilátor segítségével juttatják a párát a levegőbe, előnyük az alacsonyabb fogyasztás, hátrányuk lehet azonban, hogy a ventilátor zajosabbá teszi a működésüket, valamint a vízben található baktériumok is könnyebben kikerülnek a környezetbe, de ezt a problémát egyszerűen el lehet hárítani a rendszeres tiszta víz biztosításával és a tisztítással. Emellett ezek a készülékek kevesebb eséllyel okoznak penészedést a lakásban.

A hidegpárásítás másik formája az ultrahangos párásítás és ennek egy verziója a NanoCloud technológia, amikor a berendezés vibrációval a vízcseppeket egészen apró részecskékre bontva bocsátja ki magából, az ultrahangos megoldás előnye a csendesebb működés, a könnyű tisztíthatóság, hátulütője, hogy mindent elporlaszt a vízzel együtt, így a megtelepedő kórokozókat és ásványi anyagokat is (a NanoCloud viszont kevesebb baktérium megjelenését ígéri).

Hogyan döntsük el, hogy mire van szükségünk?

Mindenkinek más típusú párásító a megfelelő, a választás így egyéni döntés, de érdemes figyelembe venni az alábbiakat:

  • a szoba nagyságát: egy 20 négyzetméteres szobához elegendő lehet 200 ml/óra kapacitás (persze ez a belmagasságtól is függ), 40-50 négyzetmétereshez már 300 ml/órát vagy többet ajánlanak, a nagy kapacitású eszközök óránként fél liter víz elpárologtatására alkalmasak
  • azt, hogy napközben vagy éjszaka használjuk: ez a zajszint szempontjából lehet lényeges, bár a legtöbb készülék 40 dB-nél nem hangosabb
  • az eszköz fogyasztását
  • a tartály nagyságát: amennyiben nem használjuk gyakran, jobb olyat választani, amiben kisebb tartály van, hogy ne álljon benne sokáig a víz, de egész napos használat során az a jó, ha minél ritkábban kell utántölteni.
  • a tisztítás módját: a szűrővel rendelkező készülékeknél például szükség van azok cseréjére is, az ajánlások szerint akár három havonta, ez egyúttal a költségeket is növeli
  • az extra funkciókat: jelzi-e az adatokat és páratartalmat, összekapcsolható-e a többi okosotthon eszközzel, rendelkezik-e valamilyen antibakteriális megoldással

Akármilyen típust is választunk, az alapvetően mindegyik eszközről elmondható, hogy a hosszú távú megfelelő működéshez és ahhoz, hogy ne okozzon több egészségügyi problémát, mint amennyit elhárít, gyakran kell tisztítani és, ha megengedhetjük magunknak, akkor ne csapvízzel, hanem desztillált vízzel használjuk. A szűrők rendszeres cseréje szintén lényeges és az is, hogy ne párásítsuk túl vele a lakást.

Miért hívott vissza a fogyasztóvédelmi hatóság egy rakás párásítót?

Rossz hír lehet azoknak, akik már használták a párásítójukat vagy éppen most vásároltak egyet, hogy az Információs és Technológiai Minisztérium akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumában elvégzett legújabb teszten a bevizsgált húsz készülék közül tizenhéttel akadtak problémák és mindössze három felelt meg az elvárásoknak (a teljes lista innen letölthető). A vizsgálatok során a szerkezeti és villamossági követelményeket ellenőrizték és az osztályozás szigorú feltételek alapján zajlott: elvárás volt, hogy a tartály és minden vízzel érintkező felület könnyedén hozzáférhető és tisztítható legyen, mivel ezzel lehet megakadályozni a káros baktériumok és penész elszaporodását, és az is, hogy a berendezés három naponta hangjelzéssel figyelmeztesse a tulajdonosát a vízcsere szükségességére.

Ezek a jellemzők hiányoztak a legtöbb készülék esetében, néhány pedig további gondokkal is küszködött, két eszköz külső tápegységének elégtelen szigetelése az áramütés kockázatát hordozta. Néhány párásítót és diffúzort csak kivontak a forgalomból, néhányat viszont vissza is hívtak a vásárlóktól az allergiás reakciók és mérgezés potenciális kockázata miatt. Hozzá kell tenni, hogy aki helyesen használja a készülékeket és rendesen tisztítja őket, az nincs veszélyben, de egy nehezen hozzáférhető tartály ilyen szempontból okozhat nehézségeket, a fogyasztóvédelmi hatóság pedig úgy ítélte meg, hogy ennek alapján csak három párásító maradhat forgalomban a húszból.

A Somogyi Home LH 300, a Philips HU4803/01 és a Boneco U250 ultrahangos párásítója bizonyult megfelelőnek, de ahogy írtuk, csak húsz eszközt teszteltek a laboratóriumban, ezért a többi készülékről egyelőre nem született hivatalos értékelés.

  • a Somogyi Home LH 300 egy 80 W teljesítményű léghűtő/párásító, cserélhető párologtatóbetéttel, 3 literes víztartállyal, három fokozatú ventilátorral, kapcsolható légterelő lamellákkal, ami nyáron kisebb szobák hűtésére és egyben párásítására alkalmas, nagyjából 15 000-17 000 forintért juthatunk hozzá az áruházakban
  • a Philips HU4803/01 egy NanoCloud technológiájú hidegpárásító, ami az ultrahangos készülékeknél is finomabb szemcséjű ködöt bocsát ki magából, a Philips leírása szerint emiatt a baktériumok nem tudnak a cseppekhez tapadni, így a hagyományos ultrahangos megoldásokkal összehasonlítva 99%-kal kevesebb kórokozót juttat a levegőbe, ezenkívül megakadályozza a fehér bevonat megtelepedését a bútorokon. Könnyen újratölthető, 220 ml/órás párásítási sebességgel rendelkezik, 26 dB a hangereje és az intelligens érzékelőnek köszönhetően automatikusan módosít a párásítás mértékén, hogy az a megadott szinten maradjon. A szűrőjét hat havonta szükséges cserélni. Az ára 35 000-50 000 forint körül van
  • a Boneco U250 ultrahangos hidegpárásítója szintén sok olyan technológiával van felszerelve, ami biztosítja a baktériumok elleni védelelmet: tartozik hozzá tisztító kefe, antibakteriális ezüstrúd és vízlágyító patron is. A 300ml/órás eszköz nagyjából 30 négyzetméternyi helyiséget tud megfelelően párásítani, a zajszintje 38-41 dB és 50 000 forintért rendelhető.

Ha a hatóságok tanácsa alapján inkább az antibakteriális verziókat részesítenénk előnyben, akkor érdemes megnézni a termékek leírásában, hogy rendelkezik-e valamilyen erre megfelelő plusz technológiával:

  • a korábban említett Xiaomi Mi Smart Antibacterial Humidifier például víztartályba épített UV-C fényforrással van felszerelve
  • a kicsivel magasabb árkategóriába eső Philips Series 2000i AC2729/50 légtisztító/párásító VitaShield IPS technológiával és extra vastag HEPA filterrel szűri ki az akár 0,02 µm-es ultrafinom részecskéket
  • az ionizáló párásítók, mint például a Hyundai HUM 770 modellje pedig negatív ionok előállításával semlegesítik a levegőben található szennyező részecskéket

(Fotó: Xiaomi, Boneco, Philips)

További cikkek a témában:

Érdemes-e okosmérleget venni? Ma már minden nagyobb elektronikai áruház polcai roskadoznak a különböző okosmérlegektől, amelyek a testtömegünk mérése mellett olyan extrákat is felvonultatnak, mint a testzsírszázalék vagy a vázizomzat mérése, esetleg a nyugalmi anyagcserénk megállapítása. Vásárlás előtt viszont érdemes utána nézni, hogyan működnek ezek a mérlegek, és mennyire vehetjük komolyan a kapott eredményeket.
Hogyan válasszunk a hordozható hűtők közül, ha kempingezni vagy autóútra indulunk? Több élethelyzet is indokolhatja a miniatűr hűtők beszerzésének szükségét: ha hosszabb road tripre adjuk a fejünket, hetekig kempingeznénk valahol, átmenetileg konyha nélküli, szűk lakásba kényszerülünk vagy éppen a kamionsofőri szakmát választjuk, akkor jól jöhet az átlagosnál sokkal kisebb hűtőberendezés, de mi az előnye és hátránya a kompresszoros, a termoelektromos vagy abszorpciós megoldásoknak?
Mi kerüljön az okoskonyhába karácsonyra? Az okoskonyha jó esetben egy okos házban található, ami leegyszerűsítve automatizált otthont jelent. Összeállításunkban bemutatjuk az okoskonyha néhány alapvető eszközét.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.