A száraz levegő negatív következményei

A lakások száraz levegője, különösen az őszi/téli fűtési szezon indulása után akár egészen észrevétlen módon okozhat problémákat: nem felvételenül betegíti meg az embert, de nehezíti az egész légzőrendszer dolgát. Az orrnyálkahártya elsődleges funkciója, hogy a belélegzett levegőt felmelegítse és párologtassa, így az a tüdőbe már valamennyire előkészített és a kórokozóktól megszabadított formában érkezik, azonban ha a hártyának kompenzálnia kell a száraz levegőt, emiatt túl sokat párologtat és végül kiszárad, akkor nem tudja megfelelően végezni a feladatát, ennek következtében a tüdő is védtelenebbé válik a baktériumokkal és vírusokkal szemben.

A látszólag különösebb ok nélküli köhögés jelentheti valamilyen betegség kialakulását is, de gyakran a száraz levegő számlájára írható, mint ahogy a bőr szárazsága vagy a haj elektromossá válása is.

Mennyi az ideális páratartalom az emberek számára?

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (United States Environmental Protection Agency) ajánlása szerint a lakóterek ideális relatív páratartalma 30% és 50% között van, az Amerikai Fűtési, Hűtési és Légkondicionáló Mérnökök Társasága (ASHRAE) ennél valamivel magasabb értéket ad meg: az optimális zóna 30-60% között található, ez alatt (és fölötte is) a baktériumok, vírusok okozta problémák, az allergiás és asztmatikus tünetek megszaporodnak. A pneumococcus, streptococcus és staphylococcus baktériumok vagy az influenzavírus nem igazán tolerálják a magasabb páratartalmat, és a rubeola vírus is a száraz környezetet szereti, ezért a vízgőztartalom növelésével akadályozhatjuk a terjedésüket, de van egy fontos dolog, amiről szintén nem szabad elfeledkezni, mégpedig a túl magas páratartalom káros hatásairól.

A 60% feletti tartomány is kedvez a kórokozóknak, emellett pedig az atkáknak és penészgombáknak is.

Az atkák 60-100%-os relatív páratartalom esetén érzik magukat a legjobban, a gombák 70-100% körül, és ezek is allergiát, valamint asztmát okozhatnak. Ennek figyelembevételével érdemes párásítót választani és működtetni, ezek az eszközök mindenképpen hasznosak lehetnek a száraz levegő elleni küzdelemben, de arra nincs szükség, hogy túlzásba vigyük a használatukat.

Hogy derítsük ki, hogy mekkora a páratartalom a szobában?

Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk használni a párásító készülékeket, illetve, hogy felmérjük, hogy egyáltalán szükségünk van-e a berendezésre, érdemes nem csak az érzékszerveinkre, hanem inkább mérőeszközre hagyatkozni. A kijelzővel rendelkező párásítók mutatják az értékeket, de beszerezhetünk külön digitális hőmérőt is, amely a páratartalmat is kijelzi, ezek már pár ezer forintért is kaphatóak az elektronikai és háztartási boltokban. Az egyszerű és keveset fogyasztó készülékek a falra akasztva folyamatosan monitorozzák a környezetet, egyes típusai, mint például a Hama TH-130 mérője vagy a Xiaomi terméke még egy kis szimbólummal is jelzik, hogy a megfelelő tartományban vannak-e az értékek: nagyon alacsony százalék esetén egyértelműen elszomorodik a piktogram.

A Xiaomi készüléke okostelefonnal is összekapcsolható, így az Mi Home alkalmazásban is követhetjük a változásokat, valamint automatizációra is lehetőséget ad, amennyiben a cég párásítójával, például a Xiaomi Mi Smart Antibacterial Humidifierrrel párosítjuk. Ekkor csak annyi lesz a dolgunk, hogy időnként ellenőrizzük, hogy megfelelően működik-e a rendszer, egyébként a párásító magától bekapcsol, ha az érzékelő túl alacsony értéket jelez. Ennek a funkciónak az eléréséhez azonban szükség van először még egy beruházásra, mivel az eszközök összekapcsolását csak a Mi Smart Home HUB okosotthon központtal lehet megoldani.

Hidegpárásító, melegpárásító, ultrahangos párásító, NanoCloud: mi a különbség?

Az eltérő típusok között a különbség értelemszerűen a működési módban rejlik: míg a hidegpárásító szobahőmérsékleten tartja a vizet, addig a melegpárásító fel is melegíti, ezért ez utóbbi alkalmas a szoba melegítésére is. Léteznek hibrid eszközök is, amelyek mindkét üzemmódban alkalmazhatóak, ilyen például a Somogyi Home UHMP5000 készüléke, a Rowenta Aqua Perfectje, a Clean Air Optima termékei, vagy jóval magasabb árkategóriában a Sharp különböző típusai: a Sharp UA-HD50E-L, vagy UA-HG60E-L. Ezek az eszközök egyszerre alkalmazzák a kétféle párásítást, ha viszont csak a meleg verzióra van szükségünk, akkor válasszunk inkább csak az egy funkcióval rendelkező készüléket.

A melegpárásítók előnye lehet, hogy kellemes hőmérsékletet is biztosítanak, valamint a berendezésben esetleg megtalálható baktériumok ellen is hatásosabbak a nagyobb hőmérsékletnek köszönhetően, hátrányuk viszont a nagyobb energiafogyasztás.

A hidegpárásítók szűrőkön keresztül, ventilátor segítségével juttatják a párát a levegőbe, előnyük az alacsonyabb fogyasztás, hátrányuk lehet azonban, hogy a ventilátor zajosabbá teszi a működésüket, valamint a vízben található baktériumok is könnyebben kikerülnek a környezetbe, de ezt a problémát egyszerűen el lehet hárítani a rendszeres tiszta víz biztosításával és a tisztítással. Emellett ezek a készülékek kevesebb eséllyel okoznak penészedést a lakásban.

A hidegpárásítás másik formája az ultrahangos párásítás és ennek egy verziója a NanoCloud technológia, amikor a berendezés vibrációval a vízcseppeket egészen apró részecskékre bontva bocsátja ki magából, az ultrahangos megoldás előnye a csendesebb működés, a könnyű tisztíthatóság, hátulütője, hogy mindent elporlaszt a vízzel együtt, így a megtelepedő kórokozókat és ásványi anyagokat is (a NanoCloud viszont kevesebb baktérium megjelenését ígéri).

Hogyan döntsük el, hogy mire van szükségünk?

Mindenkinek más típusú párásító a megfelelő, a választás így egyéni döntés, de érdemes figyelembe venni az alábbiakat:

• a szoba nagyságát: egy 20 négyzetméteres szobához elegendő lehet 200 ml/óra kapacitás (persze ez a belmagasságtól is függ), 40-50 négyzetmétereshez már 300 ml/órát vagy többet ajánlanak, a nagy kapacitású eszközök óránként fél liter víz elpárologtatására alkalmasak
• azt, hogy napközben vagy éjszaka használjuk: ez a zajszint szempontjából lehet lényeges, bár a legtöbb készülék 40 dB-nél nem hangosabb
• az eszköz fogyasztását
• a tartály nagyságát: amennyiben nem használjuk gyakran, jobb olyat választani, amiben kisebb tartály van, hogy ne álljon benne sokáig a víz, de egész napos használat során az a jó, ha minél ritkábban kell utántölteni.
• a tisztítás módját: a szűrővel rendelkező készülékeknél például szükség van azok cseréjére is, az ajánlások szerint akár három havonta, ez egyúttal a költségeket is növeli
• az extra funkciókat: jelzi-e az adatokat és páratartalmat, összekapcsolható-e a többi okosotthon eszközzel, rendelkezik-e valamilyen antibakteriális megoldással

Akármilyen típust is választunk, az alapvetően mindegyik eszközről elmondható, hogy a hosszú távú megfelelő működéshez és ahhoz, hogy ne okozzon több egészségügyi problémát, mint amennyit elhárít, gyakran kell tisztítani és, ha megengedhetjük magunknak, akkor ne csapvízzel, hanem desztillált vízzel használjuk. A szűrők rendszeres cseréje szintén lényeges és az is, hogy ne párásítsuk túl vele a lakást.

Miért hívott vissza a fogyasztóvédelmi hatóság egy rakás párásítót?

Rossz hír lehet azoknak, akik már használták a párásítójukat vagy éppen most vásároltak egyet, hogy az Információs és Technológiai Minisztérium akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumában elvégzett legújabb teszten a bevizsgált húsz készülék közül tizenhéttel akadtak problémák és mindössze három felelt meg az elvárásoknak (a teljes lista innen letölthető). A vizsgálatok során a szerkezeti és villamossági követelményeket ellenőrizték és az osztályozás szigorú feltételek alapján zajlott: elvárás volt, hogy a tartály és minden vízzel érintkező felület könnyedén hozzáférhető és tisztítható legyen, mivel ezzel lehet megakadályozni a káros baktériumok és penész elszaporodását, és az is, hogy a berendezés három naponta hangjelzéssel figyelmeztesse a tulajdonosát a vízcsere szükségességére.

Ezek a jellemzők hiányoztak a legtöbb készülék esetében, néhány pedig további gondokkal is küszködött, két eszköz külső tápegységének elégtelen szigetelése az áramütés kockázatát hordozta. Néhány párásítót és diffúzort csak kivontak a forgalomból, néhányat viszont vissza is hívtak a vásárlóktól az allergiás reakciók és mérgezés potenciális kockázata miatt. Hozzá kell tenni, hogy aki helyesen használja a készülékeket és rendesen tisztítja őket, az nincs veszélyben, de egy nehezen hozzáférhető tartály ilyen szempontból okozhat nehézségeket, a fogyasztóvédelmi hatóság pedig úgy ítélte meg, hogy ennek alapján csak három párásító maradhat forgalomban a húszból.

A Somogyi Home LH 300, a Philips HU4803/01 és a Boneco U250 ultrahangos párásítója bizonyult megfelelőnek, de ahogy írtuk, csak húsz eszközt teszteltek a laboratóriumban, ezért a többi készülékről egyelőre nem született hivatalos értékelés.

• a Somogyi Home LH 300 egy 80 W teljesítményű léghűtő/párásító, cserélhető párologtatóbetéttel, 3 literes víztartállyal, három fokozatú ventilátorral, kapcsolható légterelő lamellákkal, ami nyáron kisebb szobák hűtésére és egyben párásítására alkalmas, nagyjából 15 000-17 000 forintért juthatunk hozzá az áruházakban
• a Philips HU4803/01 egy NanoCloud technológiájú hidegpárásító, ami az ultrahangos készülékeknél is finomabb szemcséjű ködöt bocsát ki magából, a Philips leírása szerint emiatt a baktériumok nem tudnak a cseppekhez tapadni, így a hagyományos ultrahangos megoldásokkal összehasonlítva 99%-kal kevesebb kórokozót juttat a levegőbe, ezenkívül megakadályozza a fehér bevonat megtelepedését a bútorokon. Könnyen újratölthető, 220 ml/órás párásítási sebességgel rendelkezik, 26 dB a hangereje és az intelligens érzékelőnek köszönhetően automatikusan módosít a párásítás mértékén, hogy az a megadott szinten maradjon. A szűrőjét hat havonta szükséges cserélni. Az ára 35 000-50 000 forint körül van
• a Boneco U250 ultrahangos hidegpárásítója szintén sok olyan technológiával van felszerelve, ami biztosítja a baktériumok elleni védelelmet: tartozik hozzá tisztító kefe, antibakteriális ezüstrúd és vízlágyító patron is. A 300ml/órás eszköz nagyjából 30 négyzetméternyi helyiséget tud megfelelően párásítani, a zajszintje 38-41 dB és 50 000 forintért rendelhető.

Ha a hatóságok tanácsa alapján inkább az antibakteriális verziókat részesítenénk előnyben, akkor érdemes megnézni a termékek leírásában, hogy rendelkezik-e valamilyen erre megfelelő plusz technológiával:

• a korábban említett Xiaomi Mi Smart Antibacterial Humidifier például víztartályba épített UV-C fényforrással van felszerelve
• a kicsivel magasabb árkategóriába eső Philips Series 2000i AC2729/50 légtisztító/párásító VitaShield IPS technológiával és extra vastag HEPA filterrel szűri ki az akár 0,02 µm-es ultrafinom részecskéket
• az ionizáló párásítók, mint például a Hyundai HUM 770 modellje pedig negatív ionok előállításával semlegesítik a levegőben található szennyező részecskéket

(Fotó: Xiaomi, Boneco, Philips)

További cikkek a témában:

Érdemes-e okosmérleget venni? Ma már minden nagyobb elektronikai áruház polcai roskadoznak a különböző okosmérlegektől, amelyek a testtömegünk mérése mellett olyan extrákat is felvonultatnak, mint a testzsírszázalék vagy a vázizomzat mérése, esetleg a nyugalmi anyagcserénk megállapítása. Vásárlás előtt viszont érdemes utána nézni, hogyan működnek ezek a mérlegek, és mennyire vehetjük komolyan a kapott eredményeket.
Hogyan válasszunk a hordozható hűtők közül, ha kempingezni vagy autóútra indulunk? Több élethelyzet is indokolhatja a miniatűr hűtők beszerzésének szükségét: ha hosszabb road tripre adjuk a fejünket, hetekig kempingeznénk valahol, átmenetileg konyha nélküli, szűk lakásba kényszerülünk vagy éppen a kamionsofőri szakmát választjuk, akkor jól jöhet az átlagosnál sokkal kisebb hűtőberendezés, de mi az előnye és hátránya a kompresszoros, a termoelektromos vagy abszorpciós megoldásoknak?
Mi kerüljön az okoskonyhába karácsonyra? Az okoskonyha jó esetben egy okos házban található, ami leegyszerűsítve automatizált otthont jelent. Összeállításunkban bemutatjuk az okoskonyha néhány alapvető eszközét.