Sok olyan jövőváros terve körvonalazódik a mérnökök tervezőasztalain, amelyek egy olyan kor népességének nyújthatnak védelmet és otthont, ami még igen sokára jön el: az űrbeli, marsi vagy holdi települések nem a ma embereinek, hanem a jövőbeli generációknak szólnak és az is kétséges, hogy egyáltalán sikerül-e valóban megteremteni a felépítésükhöz szükséges feltételeket. Ha közelebbre tekintünk a Föld leendő, tervezés alatt álló városaira, akkor is sok olyat találunk közöttük, amelyek létrejötte kétséges a túl nagyratörő célok és a finanszírozással vagy igényekkel kapcsolatban kevésbé realisztikus elképzelések kombinációja miatt.
Létezik azonban néhány olyan településterv is, ami, legyen bármilyen ambiciózus és lehetetlennek tűnő is az alapötletük, már építés alatt állnak és ha minden jól alakul, akár valóban megnyithatják kapuikat a lakók előtt. Ezek egyikében méghozzá nem csak a környezetbarát, elektromos közlekedésre és karbonsemlegességre figyelnek az építők, hanem egy régi-új energiaellátási módszerre: a hidrogén alkalmazására.
A Toyota a 2020-as CES-en rántotta le a leplet legújabb projektjéről, ami nem, illetve nem kizárólag az autókkal kapcsolatos, hanem egy teljes közeledési, infrastrukturális és robotikai rendszer létrehozását célozza. A projekt központi eleme Woven City, a Szőttes Város lesz, ami a Fudzsi hegy lábánál épül fel a régen bezárt Higashi-Fuji telep helyén és otthont ad azoknak a technológiáknak, amelyeket a cég az itt lakó embereken fog majd tesztelni. Noha az élő laboratórium kifejezés nem hangzik feltétlenül bizalomgerjesztően, de a Toyota nem rejtette véka alá, hogy valóban egy teszthelyszínnek szánja a települést és az itt kipróbált eszközöket, berendezéseket és technológiai megoldásokat később a globális piacon is értékesíti.
Woven City nem lesz sem hatalmas, sem igazán extrém (külalakban vagy kialakításban), de mégis az egyik legelőremutatóbb trendet képviseli, mivel a gyakorlatias megoldásokra fókuszál és olyan szolgáltatásokat nyújt a lakóknak, amelyek valóban a jövő irányát jelenthetik az okosváros határain kívül is. Többek között ilyen a hidrogénre alapozott energiaellátás, ami a közlekedésen kívül az otthonok működését is magában foglalja.
A Toyota tervei szerint a kísérleti városban a gyártástól a szállításig mindent a hidrogén alapú technológiára alapoznak majd,
ami még egy lépést jelent a környezetbarát működés felé az eredeti koncepció elektromos meghajtású infrastruktúrája után. A hidrogén zöld forrásból származik majd, vagyis megújuló energiaforrások segítségével állítják elő és az ENEOS biztosítja az ehhez szükséges technológiát. Az első hidrogénkutakat már 2023-ra ígérték, a később beköltöző lakók pedig az otthonaikban is hidrogénnel üzemelő tűzhelyeken főzhetnek és ilyen módon működtethetnek mindent a lakásban a Toyota által fejlesztett cserélhető hidrogéntartályoknak köszönhetően.
A BIG (Bjarke Ingels Group) által tervezett Woven City első lakosai a Toyota munkatársai és családjaik lesznek, összesen 360 fő, de később többen is beköltözhetnek. Összbefogadóképessége körülbelül 2000 személyes vagyis a település nem ígérkezik nagynak, de mivel kísérleti célokra szánják, nem egy sokáig fennálló megapolisznak, ezért a Toyota ekkora területtel is megvalósíthatja benne a tesztelési és adatgyűjtési programját. A város kivitelezéséért felelős Woven Planet december 23-ai hírei szerint Woven City-t először 2024/25-ben nyitják meg a lakók előtt, így már akár két éven belül elindulhatnak a részleges demonstrációs próbák. Az építkezés első fázisa egy korábbi bejelentés szerint pedig novemberben elkezdődött Susono városának közelében.
A másik helyszín, ahol bevezetik a hidrogénes ellátást, nem is különbözhetne jobban a modern japán okosvárostól: észak-közép Skócia egyik közigazgatási területe, a körülbelül 367 000 lakosú Fife távolról sem nevezhető jövővárosnak, sőt, a régióban található St. Andrews évszázadok óta lakott település és többek között arról híres, hogy itt találták fel a golfozást. De a területen hamarosan olyan projektbe kezdenek, ami speciális státuszt adhat az itt élőknek, kísérleti jelleggel elindítják ugyanis a közvetlen vezetékes hidrogénellátást.
A H100 Fife program a lakások fűtésének dekarbonizációját szolgálja, pontosabban azt, hogy felmérjék, hogyan lehet majd a jövőben a szén-dioxid kibocsátást csökkenteni az otthonok ellátása során. Ennek érdekében a programban résztvevő 300 háztartásban hamarosan már a megszokott gáz helyett hidrogénnel fűthetnek és főzhetnek, méghozzá nagyon egyszerűen:
a jelentkezők vezetéken át kapják a hidrogént, vagyis semmi különösebb teendőjük nincs,
csak egy gyors átalakításra van szükség a lakás bizonyos berendezéseivel kapcsolatban, valamint a vezeték bekötésére. A program szervezői Buckhaven és Denbeath lakosai közül választják ki a résztvevőket és ingyen biztosítják számukra azokat az új kazánokat, gázórákat és egyéb felszerelést, amelyek a hidrogénnel való fűtéshez nélkülözhetetlenek, emellett a program teljes időtartama alatt összesen 1000 fontot fizetnek minden jelentkezőnek.
A projekt legalább három évig (2024-től 2026-ig) tart majd a tervek szerint, de előtte még fel kell mérni minden háztartás állapotát, ami alapján eldöntik, melyik helyszín alkalmas a hidrogén bevezetésére. A résztvevők bármikor kijelentkezhetnek és visszatérhetnek a hagyományos gázellátáshoz. A hidrogént egy most építendő új üzem és vezetékrendszer fogja a háztartásokba eljuttatni, amelyet Levenmouthban alakítanak ki. A projekt véget ér ugyan 2027-ben, de az időközben begyűjtött adatok segítenek majd annak vizsgálatában, hogy milyen módon lehet megvalósítani a szélesebb körű hidrogéngáz ellátást Skóciában, ahol a lakosság körülbelül 80%-a használ jelenleg gázt az otthonai fűtésére és főzéshez.
(Fotó: Toyota Woven City)