Hogyan alakulnak ki az oxigénben szegény halálzónák az óceánok partjainál?

2021 / 08 / 14 / Bobák Zsófia
Hogyan alakulnak ki az oxigénben szegény halálzónák az óceánok partjainál?
A hipoxiás események során az oxigén szintjének hirtelen csökkenése tömeges kihalásokhoz vezethet egy adott régióban, de az úgynevezett holtzónák rendszeres kialakulásához nem csak természetes folyamatok, hanem az emberi tevékenységek is hozzájárulnak.

2017 szeptemberében Panama partjainál, az Almirante-öbölben a Smithsonian Tropical Research Institute (STRI) éppen ott tartózkodó kutatói váratlanul szemtanúivá váltak egy hirtelen bekövetkező hipoxiás eseménynek, amely a környék korallzátonyait sújtotta: a régióban jóformán pillanatok alatt annyira visszaesett az oxigénszint, hogy a víz alatt tartózkodó élőlények levegőért kapkodva küzdöttek az életükért, de csak keveseknek sikerült megmenekülniük.

"Kígyókarú csillagok és csigák halmozódtak egymásra, próbáltak menekülni. Mintha egy bomba robbant volna.

Mikor visszatértünk a felszínre, borzalmas szagot éreztünk, egy vödör rothadó tengerigyümölcshöz hasonlított" - mesélte Maggie Johnson MarineGEO projekt tagja.

A szagokat és a hirtelen fulladást az oxigén szintjének csökkenése okozta, azonban az, hogy ezt a hirtelen bekövetkező és messzire terjedő eseményt mi váltotta ki, nem tudták azonnal megállapítani a kutatók. A 83 helyszínen felállított, a víz összetételét monitorozó állomás adatai szerint a legtöbb élőlény, főként korallok pusztulását a mélyebb, hét méter alatti vizekben regisztrálták, három méter felett már életben maradtak a korallok. A korallok, valamint a nagyobb testű élőlények, például a csillagok, nagyobb eséllyel estek áldozatául a megváltozott körülményeknek, míg a mikroorganizmusok gyakran sokkal könnyebben alkalmazkodtak, a hipoxiás esemény után egy hónappal már az eredeti állapotba tértek vissza a telepeik. A kutatók gyanúja szerint a közeli banánültetvényekről származó vegyi anyagok is hozzájárulnak ezekhez a káros folyamatokhoz, mivel az Almirante-öböl mélyebb régióiban jóformán oxigénmentes a víz a termőföldekről kimosódó és itt felgyülemlő műtrágya és egyéb vegyszerek miatt.

A Föld számos pontján alakulnak ki ehhez hasonló holtzónák, amelyek környékén a tengeri állatok élete igencsak megnehezül. Ezeken a pontokon a tápanyagokban dús víz az algák olyan mértékű elszaporodását okozza, amely miatt a felszínen kialakuló sűrű algaréteg bevonatot képez és ez alá alig ér el a napfény, idővel az oxigén szintje is megcsappan. A hipoxiás terület az algavirágzás utáni időszakban alakul ki, mivel a bomló növények sok oxigént fogyasztanak. A holtzónák száma világszerte növekszik, és megjelenésük ideje a tavaszi mezőgazdasági folyamatokhoz köthető, vagyis a műtrágyával kezelt talajból elszivárgó, tápanyagokban túlságosan is nagy mennyiséget tartalmazó víz is hozzájárul a kialakulásukhoz.

A probléma megoldására azonban lenne lehetőség, akár a megfelelően kivitelezett tereprendezés: a vízszivárgásnak utat álló faültetés is redukálhatná a káros hatásokat. A TED videójából többet is megtudhatunk a világ egyik legnagyobb holtzónájának, a Mexikói-öböl hipoxiás területének kialakulásáról.

(Fotó: Flickr/Mapbox, TED videó: Kate Slabosky )

További cikkek a témában:

Mi történne a Földdel, ha az emberek egyszer csak eltűnnének? Bár az emberiség korszaka számtalan különböző módon érhet véget, arra meglehetősen csekély az esély, hogy egyik pillanatról a másikra eltűnjünk a Föld színéről. De mi történne, ha ez mégiscsak bekövetkezne?
Így zöldül ki az Antarktisz a klímaváltozás miatt Helyenként a sok algától már úgy néz ki a jég, mintha gyep nőne rajta.
Mikor utoljára ugyanezek az előjelek érkeztek, utána az eddigi legnagyobb tömeges kihalás következett A víz hőmérsékletének emelkedésével a vízi szervezetek egyre nagyobb számban hagyják el az Egyenlítő körüli trópusi vizeket. Ezek a helyek a Föld lenagyobb biodiverzitással rendelkező ökoszisztémái, és nagyon nagyon rossz jelnek számít a kiürülésük.


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Geomérnökség a köbön: 2026-tól átlakíthatják a Csendes-óceánt, hogy sokkal több légköri CO2-t nyeljen el
Geomérnökség a köbön: 2026-tól átlakíthatják a Csendes-óceánt, hogy sokkal több légköri CO2-t nyeljen el
Az óceáni vastrágyázás kísérlet 2026-ban indulna, és akár 10 ezer négyzetkilométert is érintene az óceánon. A módszer viszont elég ellentmondásos.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.