Hogyan készítsünk banánból bioműanyagot?

2020 / 01 / 20 / Bobák Zsófia
Hogyan készítsünk banánból bioműanyagot?
A növényi alapanyagok egyre népszerűbbek, ha a hagyományos plasztik kiváltásáról van szó. Ha mi is unjuk a pazarlást és nem félünk tőle, hogy kémia-laborrá alakítsuk a konyhánkat, akár otthon is elkészíthetjük a saját handmade bioműanyagunkat.

A banántermesztés az egyik legtöbb felesleges hulladékot termelő mezőgazdasági ágazat, amire a banánfa különleges felépítése ad magyarázatot. A fa ugyanis, ellenben az alma, szilva, körte vagy sok más gyümölcsfával, minden betakarítás után elpusztult. Ez nem a meggondolatlan agrikultúrális módszereknek köszönhető, hanem a fa természetes életciklusának.

A banánfa ugyanis nem valódi fa. A törzse nem valódi törzs, hanem összegöngyölt levelekből pszeudotörzs. A termés pedig botanikailag a bogyótermések közé sorolható.

Miután a virágok elvirágoztak és az ekkor még zöld banángyümölcs kifejlődött a pszeudotörzs magától elszárad. A törzs közepén rejtőző, hawaiiul keikinek (babának) nevezett hajtás marad egyedül életben és ebből, nem a gyümölcsmagokból fejlődik a következő fa. A mezőgazdasági termelés során két hajtást hagynak életben, hogy elkerüljék a túlzsúfoltságot, de így is megterem egy fán megközelítőleg ötven kiló banán. Miután kivágták a törzset és leszedték a hasznos részt, a többit gyakran egyszerűen ott hagyják a földön kárbaveszni. Ázsiában ugyan régi hagyománya van a pszeudotörzs rostjaibol készített szövetnek, sőt a finomabban megmunkált anyagot akár kimonó készítéshez is felhasználják, de ez kézimunkát igénylő, hosszadalmas folyamat.

A modern ipar újrahasznosító, reciklikáló divatja azonban sokban hasonlít az ősi módszerekhez. A kiinduló gondolat, hogy amennyiben a népességnövekedés és fogyasztói kultúra virágzása miatt a pazarlást úgysem tudjuk elkerülni, legalább a felhasználható alapanyagokat becsüljük meg, egybecseng az előző generációk takarékosabb szemléletével.

Csak éppen, a 21. században ezt már környezetvédelemnek hívják és high-tech laboratóriumokban valósítják meg.

Ahogy egyre nő a banán iránti kereslet, egyre többen szeretnének beszállni a “maradékokat” feldolgozó iparba. Sok laborban kísérleteznek a banáncellulóz kifejlesztésével, és sokan sikerrel is járnak. Egy 2018-as tanulmány szerint a világ éves lignocellulóz termelése 4 milliárd tonna, míg az acéltermelésé 1,7 milliárd tonna, a műanyagé pedig 0,4 milliárd. A banán, elasztikussága miatt különösen jól használható alapanyag. Papírt, ruhákat, pelenkát, de akár bankjegyeket is gyártanak belőle. A legújabb terület, ahol a növényi alapanyagok igazán piedesztálra emelkedhetnek, a kőolaj alapú plasztik-mumus, vagyis a műanyag kiváltása.

Az ausztrál New South Wales Egyetem szakemberei egy általuk kifejlesztett technikával nanocellulózzá alakítják a hulladékanyagokat.

“Különösen a pszeudotörzs érdekelt minket, hiszen ezt többnyire szétszórva hagyják a földön heveri. Egy részét textilnek használják, egy részét komposztnak, de ez így is hatalmas pazarlás.” - mondja Jayashree Arcot, a UNSW kémiai mérnök professzora -” A törzs kilencven százaléka víz, a szilárd anyag mindössze tíz százalékra redukálódik. Feldaraboljuk, nagyon alacsony hőmérsékleten kiszárítjuk, majd nagyon finom porrá őröljük.” A kísérletekhez a Sydney Királyi Botanikus Kert banánfáit használták. A feldolgozott matéria konzisztenciája a sütőpapírhoz hasonló, vagyis elég ellenálló ahhoz, hogy különböző csomagolási alapanyag készüljön belőle a környezetszennyező műanyag alternatívájaként.  “Attól függően, hogy hogyan öntjük ki az anyagot, és milyen vastagságúra készítjük, akár tálcákat is gyárthatunk belőle, melyeket a gyümölcsök vagy hús tárolására alkalmaznak. Kivéve, hogy a mi anyagunk nem habszivacs, hanem lebomló, reciklikálható és nem mérgező. “  Ez utóbbi lényeges pont minden új termék esetében, mert, bár időnként hallani rossz híreket arról is, hogy mennyi mikrorészecske jut a szervezetünkbe a műanyagcsomagolásokból, az eddig használt megoldásokban már jobban bíznak a vásárlók, mint az újakban. “Teszteltük az anyagot élelmiszermintákon, de nem találtunk semmilyen átszűrődésre utaló jelet. Emlős-sejtekben, ráksejtekben és T-sejtekben sem észleltünk mérgezésre utaló nyomokat. Ha a T-sejtek boldogok - mert ezek különösen érzékenyek bármilyen mérgezésre - akkor az anyag igazán jóindulatú.” - jelentette ki Martina Stenzel, a kutatásban részt vevő professzor - “Amit valóban szeretnénk elérni, hogy egy ipari partner alaposabban megvizsgálja, hogyan lehetne a módszerünket fejleszteni, és olcsóbbá tenni.” 

A banántermesztésből származó pazarlás teljes felszámolására tett kísérletek így már csak egy dolgon tudnak félrecsúszni: a banánhéjon.

Azonban egy kutató már ezt a problémát is megoldotta. 2013-ban az akkor mindössze tizenhat éves Elif Bilgin, két év kutatás után kifejlesztette a módszert, amellyel a héj bioműanyaggá alakítható. Bilgint a hazájában, Törökországban található hatalmas mennyiségű műanyagszemét látványa motiválta a kísérletek megkezdésében. A héj tűnt a legjobb megoldásnak, tekintve, hogy az gyakran a kukában landol. A munkájával elnyerte a Scientific American Magazine Science in Action díját, később azonban a környezetvédelem háttérbe szorult más elfoglaltságok mellett, egy ideig az Oracle-nél dolgozott, mint szoftverfejlesztő, valamint a Virgin Galactic-nál, ahol egy speciális szenzort fejlesztett a Unity űrhajóhoz.

A banánműanyag sajnos úgy tűnik idő közben feledésbe merült, de mi is tehetünk ellene, hogy ez ne maradjon így, ugyanis a recept nem titkos, Elif megosztotta mindenkivel: (a biztonság kedvéért konzultáljunk vegyészünkkel, kémikusunkkal a kísérlet megkezdése előtt) 

  • Rozsdamentes acélkéssel távolítsuk el a banánhéjat
  • Tegyünk fel melegedni laboratóriumi főzőpohárban 800 ml desztillált vizet
  • 30 percig forraljuk a héjakat
  • Szedjük ki a megfőtt héjat és hagyjuk állni 30 percig, gézzel letakarva
  • Turmixoljuk pasztává
  • Adjunk 25 ml pasztához 3 ml HCl-t (hidrogén-kloridot) és üvegkanállal keverjük meg
  • Adjunk hozzá 2 ml propán-1,2,3-triolt, közismertebb nevén glicerint
  • Ezután jön 3 ml NaOH, nátrium-hidroxid, vagyis lúgkő. Keverjük meg.
  • Töltsük petricsészékbe és süssük 130 celsiusfokon fél óráig
  • Vegyük ki és hagyjuk hűlni
  • El is készült a házi bioműanyagunk. (Jó étvágyat!)

Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan tudják használni a szolgáltatást.
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Az árát nehezen hozza be, de állandóan kéznél lévő, vegyianyagmentes zöldségeket biztosít a bárhol elhelyezhető mikrofarm, ami az öntözésen kívül önállóan működik.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.