Hogyan válasszunk a hordozható hűtők közül, ha kempingezni vagy autóútra indulunk?

2022 / 09 / 01 / Bobák Zsófia
Hogyan válasszunk a hordozható hűtők közül, ha kempingezni vagy autóútra indulunk?
Több élethelyzet is indokolhatja a miniatűr hűtők beszerzésének szükségét: ha hosszabb road tripre adjuk a fejünket, hetekig kempingeznénk valahol, átmenetileg konyha nélküli, szűk lakásba kényszerülünk vagy éppen a kamionsofőri szakmát választjuk, akkor jól jöhet az átlagosnál sokkal kisebb hűtőberendezés, de mi az előnye és hátránya a kompresszoros, a termoelektromos vagy abszorpciós megoldásoknak?

Valószínűleg kevés olyan ember akad a világon, aki hosszabb ideig tudna élni a konyhai berendezések, különösen a hűtő és melegítő/sütő készülékek által biztosított kényelem nélkül, de, amíg egy hordozható sütőt, mikrót vagy kemping gáztűzhelyet minden probléma és nagyobb kiadások nélkül bepakolhatunk az utazás idejére, addig hűtőből már alaposabban körül kell néznünk, hogy mi is felel meg az igényeiknek, mivel a miniatűr hűtőt valószínűleg otthon már nem vagy ritkábban fogjuk használni, de bizonyos típusok ára mégis meghaladhatja akár a teljes méretű társai költségeit is.

A pár tíz literes verziók sok esetben tehetnek jó szolgálatot, például azok számára, akik munkájuk miatt az úton élik le az életüket, akik nomád (de azért a technológiát nem nélkülöző) életmódot folytatnának, vagy akik olyan rendkívül kicsi lakásba költöznek, ahol a konyha kialakítása már nehézségekbe ütközik, de a legtöbb esetben inkább csak átmeneti jellegű használatra lehetnek megfelelőek a hordozható berendezések. Ennek fényében érdemes átgondolni, hogy milyen körülmények között, mennyi ideig és hány személy élelmiszereinek tárolására fogjuk használni a hűtőt és azt is, hogy mennyit vagyunk hajlandóak rááldozni. Léteznek ugyan 80 vagy 100 litert is meghaladó űrtartalmú verziók is akár abszorpciós típusokból is, de egy kempingezéshez/utazáshoz inkább kisebb fajtára lesz szükség, az már az egyéni igényektől függ, hogy mekkorára. Ez függhet attól, hogy:

  • egyedül utazunk-e vagy családdal
  • mennyi időre leszünk elvágva a világtól
  • milyen típusú élelmiszereket akarunk tárolni

Egy huszonöt liternél kisebb hűtőben a Choice leírása szerint maximum 27 doboz üdítőnyi hely van, egy negyven literesben már 60 doboz fér el, egy hatvan literesben pedig akár több mint száz is, bár ezek a paraméterek változhatnak annak a függvényében, hogy milyen vékony a falak kialakítása. Az Alpicool például a 25 literes kapacitáshoz 44 doboz elhelyezésének lehetőségét ígéri, de a különböző márkák termékeinek leírásában általában megtaláljuk a dimenziók részletezését is. Az igazán kicsi verziók azonban nem biztos, hogy fel vannak szerelve külön fagyasztórekesszel, ezért jégkockát/fagyit nem tudunk tárolni bennük.

A specifikációk között azt is nézzük meg, hogy a belső kialakítás moduláris-e, mivel ez megkönnyítheti a pakolást, és fontos lehet a belső világítás is, bár ez általában a felszerelés részét képezi. Fogyasztás tekintetében lényeges, hogy mivel akarjuk működtetni a berendezést, léteznek olyan verziók is, amelyek propán-bután gázzal is használhatóak, de ezeket jobb kültéren, jól szellőző helyen alkalmazni. Ami még fontos lehet, hogy hol fogjuk tartani a hűtőt, ha szűk helyen kell együtt élni egy, alvás közben a fejünk mellett zakatoló kompresszorral, az nem olyan kellemes, de megelőzhető, ha néma, abszorpciós gépet választunk. Fontos tudnivaló lehet az is, hogy pontosan milyen kiegészítők járnak a termékhez, mivel alapból nem minden gyártó mellékel bizonyos eszközöket, amelyek hasznosak lehetnek:

a hálózati áramellátást biztosító kábelt vagy akkumulátort például lehet, hogy külön kell megvásárolni.

A szimpla, passzív hűtőtáskákat most kihagyjuk a felsorolásból, hiszen azok csak addig tartják hidegen a dolgokat, amíg hűt a jégakku, így a strandon praktikusak lehetnek, de hosszabb úton már kevésbé, ehelyett inkább az árammal vagy gázzal működtethető gyártmányokat nézzük meg közelebbről. A hordozható mini hűtőknek működésük szerint alapvetően három fajtája létezik: kompresszoros, abszorpciós és termoelektromos.

Abszorpciós hűtő:

Az abszorpciós hűtő csendesen, mozgó alkatrészek nélkül működik, és kifejlesztésén még maga Albert Einstein és Szilárd Leó is dolgozott az előző század elején, majd Magyarországon a Lehel Hűtőgépgyár járt elől a gyártásában, mára pedig az Electrolux leányvállalata, a nálunk szintén Jászberényben található Dometic készíti a berendezéseket. Az abszorpciós technológia a kompresszoros megoldáshoz hasonlóan a hűtőközeg elpárologtatásából származó hűtő hatáson alapszik, azonban sokkal kevesebb energiafelhasználással jár, mivel a folyadékok gőzneművé alakításának majd visszahűtésének ciklusa nem motorral működtetett dugattyúk, hanem egy egyszerű fűtőbetét vagy akár villamosenergia nélkül, melegítés segítségével valósul meg, vagyis a folyamatot mozgásban tartó befektetett munka sokkal kisebb mértékű.

Az abszorpció a hűtő-, és közvetítőközeg interakciójára utal, ahol a két, eltérő karakterű komponens keveredik, pontosabban a hűtőközeg (például ammónia) egy részét elnyeli az oldóközeg, így kerül újra folyékony állapotba. Einstein jó okkal választotta ezt a típust a fejlesztésekhez, mivel a régi kompressziós hűtőkkel ellentétben ez nem csak kevesebb energiával, hanem biztonságosabban is működött, míg a kompresszorok abban az időben még gyakran meghibásodtak és esetenként egész családokat öltek meg az ilyenkor kiszabaduló mérgező gázok.

Az abszorpciós technológia csendesebb is, olcsóbb is, akkor mi az oka, hogy mégis kiszorult a piacról és a kompressziós hűtők vették át a vezető szerepet?

Az elsődleges ok, hogy a dugattyús típusok sokat fejlődtek az elmúlt időkben és már közel sem olyan veszélyes a használatuk, mint a fizikus idejében, manapság pedig már energiatakarékos változataik is könnyen elérhetőek, másrészt az abszorpciós gépek előállítási költségei mára már magasabbak, és az ammónia használata sem teszi annyira vonzóvá ezt a típust, bár vannak lítium-bromidos változataik is. Az abszorpciós hűtők azonban mégsem mentek ki teljesen a divatból, szállodákban, lakóautókban továbbra is alkalmazzák egyrészt csendessége miatt, másrészt (lakóautókban) azért, mert akár propán-bután palackkal is használhatóak.

Magyarországon ebből a fajtából elsősorban a Dometic termékei érhetőek el többféle méretben és árban is, bár a szokásos otthoni hűtőszekrényeknél jóval többe kerülnek, ha a méretkülönbségeket nézzük. A hűtőszekrényt vagy ládát lehet üzemeltetni 230 V-tal (AC), 12 V-tal (szivargyújtóval) és PB gázzal is, amennyiben váltakozó árammal használjuk, a hőmérséklete is szabályozható. Az ára viszont már 40 liter esetében is meghaladja a 100 000 forintot.

Kompresszoros hűtő:

A kompresszoros hűtő működési elvét nem kell részletezni, hiszen a háztartások nagy részében ilyen található a konyhában, az abszorpciós technológiától többek között annyiban tér el, hogy villanymotorral működik: a kompresszor a hűtés során gázneművé vált hűtőközeget elszívja és sűríti, ezzel újra folyékony állapotba hozza, miközben a kondenzátorban távozni tud a felesleges hő és a hűtési ciklus kezdődhet elölről.

A kompresszor hangjától eltekintve ez ideálisabb megoldás lehet utazáshoz, hiszen jobb hatásfokkal, megbízhatóbban hűt extrém hőmérsékleti körülmények között is, márpedig kültéren, nyáron igencsak fel tudnak melegedni a készülékek. A kompresszoros hűtő előnye ezenkívül, hogy tartalmazhat beépített fagyasztót, esetleg átkonvertáható fagyasztóvá, így választhatunk a hűtő és mélyhűtő funkció között, valamint, hogy a 12-24V-os használatra vannak optimalizálva, bár működnek 230V-tal is. Amennyiben hosszabb ideig nem tudjuk a hálózathoz csatlakoztatni az eszközt, akkor használhatjuk akkumulátorral is, de ez a módszer csak átmenetileg nyújt megoldást, és figyelni kell az akkumulátor töltöttségére, ha nem akarjuk, hogy a hűtő a távollétünkben kikapcsoljon, bár az élelmiszerek ekkor is hidegek maradnak még néhány óráig.

A napelem viszont hosszabb időre is ellátja energiával a hűtőt, ezért érdemes kipróbálni lakott területtől távol eső kempingezés esetén.

A kompresszoros hűtőszekrények és -ládák miniatűr verzióinak ára még magasabb lehet, mint az abszorpciós típusoké, léteznek akár több százezer forintot meghaladó áru gépek is, ám ezek már olyan plusz funkciókkal is rendelkeznek, mint a WiFi kapcsolat, a digitális kijelző vagy a beépített kerekek és fogantyúk. Márkákból már nagyobb a választék, a Dometic mellett az Indel B, a Compass, a TriStar vagy az Alpicool termékeit is meg lehet rendelni hazai forgalmazóktól és webshopokból, az Amazonon pedig még szélesebb a paletta.

Termoelektromos hűtő:

A termoelektromos, szilárdtestes hűtés nagyban eltér az előző két technológia működési elvétől, mivel nem folyékony hűtőközegen, hanem félvezető rétegek között kialakuló hőmérsékletkülönbségen alapszik. A Peltier modul vagy Peltier elem emiatt hűtési és fűtési funkcióval is rendelkezik: a kerámia lapok közé helyezett félvezetők feszültség hatására a hőt átpumpálják egyik oldalról a másikra, az oldalak között így akár 70 Celsius-fokos hőmérsékletkülönbség is kialakulhat. A hőelektromos hatáson alapuló hűtők előnye emiatt:

  • a csendes működés (amennyiben nem tartalmaznak ventilátort)
  • a precíz hőmérsékletbeállítás
  • a megbízható és hosszú élettartam
  • a kisebb súly
  • és a jóval alacsonyabb ár

Hátrányuk viszont, hogy sokkal kevésbé hatásosan hűtenek, mint a két másik kategóriába tartozó berendezések. Ez azt jelenti, hogy nagy forróságban lehet, hogy nem tudják olyan hidegen tartani az élelmiszereket, mint amire szükség lenne, valamint fagyasztó funkcióval is ritkán rendelkeznek. A teljesítményük szerint általában 20, maximum 30 Celsius-fokkal a környezeti hőmérséklet alá tudnak hűteni és plusz 50-60 fokig fűtenek. Az üzemeltetést az előző verziókhoz hasonlóan szintén meg lehet oldani szivargyújtóról vagy hálózati áramról is, a kialakítást illetően pedig általában hűtőláda formájában kaphatóak, a tárolókapacitásuk rendszerint 20/30/40 liter körüli.

Az olcsóbb, néhány tízezer forintos verziók hűtési képessége általában alacsonyabb, bizonyos termékek esetén csak 15 Celsius-fokos hűtést biztosítanak (a környezet hőmérsékletéhez viszonyítva), ezért érdemes alaposan átolvasni a leírásokat vétel előtt, a drágább, akár százezer forintos típusok viszont tartalmazhatnak beépített ventilátort, ami megnöveli a zajszintjüket. Termoelektromos hűtőkből széles a választék, de nem mindegyik nyújtja ugyanazt az teljesítményt: a Škoda terméke például mínusz 20 fokos fagyasztásra is használható, viszont hálózati kábelt nem tartalmaz, az Ardes picike hűtője elől nyílik, így egy miniatűr hűtőszekrény benyomását kelti, a Dometic berendezése pedig a ventilátorok miatt 41 dB zajt generál, ami nagyjából egy normál méretű hűtő zajszintjének felel meg.

Ez a cikk eredetileg 2021.07.30-án jelent meg a Rakétán.

(Fotó: Getty Images/Ivanko Brnjakovic, Dometic, Pixabay)

További cikkek a témában:

A legjobb robotporszívók százezer forint alatt A robotporszívó az egyik legelső, szélesebb körben is elterjedt okosotthon-eszköz, amik mostanra nagyjából kinőtték a gyermekbetegségeiket, így százezer forint alatt is hozzájuthatunk olyan készülékhez, ami nem fog bosszúságot okozni. Ezzel együtt viszont a kínálat is óriási, ezért most megpróbálunk segíteni a választásban.
Érdemes-e okosmérleget venni? Ma már minden nagyobb elektronikai áruház polcai roskadoznak a különböző okosmérlegektől, amelyek a testtömegünk mérése mellett olyan extrákat is felvonultatnak, mint a testzsírszázalék vagy a vázizomzat mérése, esetleg a nyugalmi anyagcserénk megállapítása. Vásárlás előtt viszont érdemes utána nézni, hogyan működnek ezek a mérlegek, és mennyire vehetjük komolyan a kapott eredményeket.
Mi kerüljön az okoskonyhába karácsonyra? Az okoskonyha jó esetben egy okos házban található, ami leegyszerűsítve automatizált otthont jelent. Összeállításunkban bemutatjuk az okoskonyha néhány alapvető eszközét.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Miért nem találkozunk idegenekkel? – A válasz az AI lehet egy félelmetes elmélet szerint
Miért nem találkozunk idegenekkel? – A válasz az AI lehet egy félelmetes elmélet szerint
Egy új elmélet szerint a Nagy Szűrő egy versenyfutás az mesterséges szuperintelligencia és a bolygóközi utazás és letelepedés között – és ebben a versenyben nem állunk épp túl jól.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.