A Szent István Egyetem fiatal kutatójának felmérése alapján úgy tűnik, hogy a kíváncsiság megvan bennük, környezettudatosságuk erősítéséhez azonban sokkal több nekik szóló online tartalomra is szükség volna. Manapság a hétköznapjainkba teljesen beleivódott az okostelefonok és laptopok használata, ám hogy a fiatalok pontosan mikor és mennyit szörföznek a neten, vagy milyen tartalmakat böngésznek, arról sok esetben csak legendák keringenek. Persze mindez egy kétélű kard, az online térben töltött idő ugyanis legalább annyira lehet hasznos is, mint ártalmas.

Szeberényi András, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (SZIE GTK) doktorjelöltje ennek kapcsán igen összetett kutatómunkát végzett. Nemcsak arra volt kíváncsi, hogy a tizennégy-huszonöt éves korosztály milyen okoseszközöket, mobilapplikációkat és közösségi médiafelületeket használ, hanem arra is, hogy a fiatalok hogyan viszonyulnak a környezeti problémákhoz, mennyire érdekli őket a globális klímaváltozás vagy a természet megóvása, hol hallottak ezekről először és szoktak-e olvasni ilyen témájú híreket. A kutató által összeállított harminckilenc kérdést tartalmazó kérdőívet összesen ötszáztizenhat nyolcadik osztályos diák, hétszázötvenkettő középiskolás és háromszáznégy egyetemi hallgató töltötte ki a Heves megyei Gyöngyösi járásban. „Azért esett a választásom ezekre a korcsoportokra, mivel a mostani tizennégy-huszonöt éves generációt a jövőben még inkább érinteni fogják az egyre fokozódó környezeti problémák,

ezzel egyidőben viszont azt a tudást is elsajátíthatják – akár online –, amely megoldást jelenthet a kialakult környezeti nehézségekre.

A Gyöngyösi járás pedig azért kiváló kutatási helyszín, mert az általános iskolától az egyetemig mindenféle szintű oktatási intézmény jelen van a térségben, emellett találhatunk itt hegységet, erőművet és tájvédelmi körzetet is, ami lehetővé tette számos specifikus kutatási kérdéskör bevonását” – hangsúlyozta a fiatal kutató, aki maga is gyöngyösi származású. A felmérés során kiderült, hogy a környezettudatos életmódról a megkérdezett fiatalok 28,1 százaléka óvodában, 41,5 százalékuk pedig alsó tagozatban hallott először, ám hogy ki mit ért ez alatt, az igen változatos. A válaszadók 76,3 százaléka például szelektíven gyűjti a hulladékot, 65,1 százalékuk igyekszik spórolni az energiával és a vízzel, de néhányan a saját kerti zöldségek termesztését, a biotermékek vásárlását és az elektromos autók elterjedését is ide sorolták. Főleg a középiskolások között többen említették azt is, hogy önkéntes akciók keretében rendszeresen szednek szemetet, a palackozott ásványvizet pedig csapvízzel helyettesítik.

„A diákok tehát összességében környezettudatosnak ítélik magukat és próbálnak hozzájárulni a környezetvédelemhez, a hírolvasási szokások alapján azonban kiderült, hogy önmaguktól csak nagyon kevesen tájékozódnak a témában.

A legtöbben inkább filmekkel, zenékkel (63,4%), sporttal (53,5%) és divattal (44,1%) kapcsolatos híreket olvasnak, de csak 4,5 százalékuk olyan, aki ténylegesen el is olvassa a hír jelentős részét. Mindez arra enged következtetni, hogy ismereteik többségére a tantárgyi órák keretein belül tesznek szert” – összegezte eredményeit a fiatal kutató, aki szerint az online kommunikáció eszközeivel sokat lehetne fejleszteni a fiatalok környezettudatos magatartásán. A felmérés alapján a fejlesztéshez minden feltétel adott, hiszen a megkérdezett fiatalok 97,9 százalékának van saját okostelefonja, sőt jócskán vannak olyanok is, akiknek iskolai teendőikhez laptop (71,7 százalék), grafikai programokhoz, videószerkesztőkhöz és játékokhoz pedig jobb teljesítményű asztali számítógép (64,6 százalék) is rendelkezésükre áll. A mobilapplikációk többségét jelenleg csetelésre és interaktív idegennyelv-tanulásra használják a diákok, a közösségi médiafelületeken pedig bevallásuk szerint naponta 0,5-4 órát, a leghíresebb videómegosztón pedig napi 1-6 órát is eltöltenek.

Szeberényi András szerint mindez nemcsak elgondolkodtató adat, hanem híd is a következő generáció felé.

Oktatóvideókkal és erre a célra fejlesztett mobilapplikációkkal ugyanis meg lehetne szólítani a fiatalokat és át lehetne adni számukra a környezeti problémák leküzdésére szolgáló alternatívákat. A környezettudatosság, az online kommunikáció és a területiség hármasát ötvöző kutatást Dr. Ritter Krisztián, a SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet egyetemi docense segítette.

(Fotó: Needpix)