A legújabb fejlemény, hogy a Huawei telefonjai hamarosan már nem Kirin processzorokkal fognak érkezni, ezt maga Richard Yu, a vállalat fogyasztói üzletágának a vezérigazgatója jelentette be egy Kínában tartott konferencián. A Huawei évek óta az egyik leányvállalatuk, a HiSilicon chipjeit használja a telefonjaiban, amik annyira versenyképesnek bizonyultak, hogy többször még a Snapdragon processzorait is sikerült beelőzniük teljesítményben. Bár a processzorokat teljes egészében ők tervezték, ám a gyártást más cégekre bízták, elsősorban a tajvani TSMC-re, akik nemrég bejelentették, hogy nem fogadnak el újabb megrendeléseket a Huaweitől.
Ennek a háttere, hogy az USA Kersekedelmi Minisztériumának Ipari és Biztonsági Irodája május 15-én az eddiginél is szigorúbb szabályokat hozott. A tiltólista eddig csak azokra a cégekre vonatkozott, akiknek az USA-ban is vannak érdekeltségeik, szeptember 15-től viszont minden olyan cég, amelyik amerikai technológiát vagy szoftvereket használ, csak a Kereskedelmi Minisztérium külön engedélyével kereskedhet a kínai gyártóval. A TSMC elméletben tehát kaphatna engedélyt rá, hogy a továbbiakban is legyártsa a HiSilicon által tervezett processzorokat, de a folyamatos bizonytalanság olyan lehetetlen helyzetbe hozná a Huaweit, amit nem vállalhatnak.
A Huaweinek emellett arra is lenne lehetősége, hogy más - amerikai technológiát nem használó - gyártóval gyártassa le a processzorait, ilyenből azonban meglehetősen kevés van. A legnagyobb kínai chipgyártó, az SMIC ugyan most is gyárt Kirin-processzort, ám sem a gyártási technológiában, sem pedig kapacitásban nem tudnák azt a szintet hozni, ami a Huawei csúcstelefonjaihoz kéne. Hogy egy szemléletes példát mondjunk, az SMIC által jelenleg gyártott Kirin 710A 14 nanométeres gyártási technológiával készül, míg az ősszel érkező Huawei Mate 40-ben található Kirin 9000 a legmodernebb, 5 nanométeres gyártási technológiával.
Ebből a Huawei még berendelt 15 milliót, amit a TSMC le is gyárthat nekik, viszont jelen állás szerint ez lesz az utolsó olyan Kirin processzor, ami a Huawei csúcskészülékeiben megjelenik. Hogy utána mi lesz, arról Yu nem sokat árult el. Bár korábban felmerült, hogy a Huawei használhatná a Samsung Exynos processzorait, egyelőre úgy tűnik, hogy a kínai vállalatnál ezzel a forgatókönyvvel nem igazán számoltak, és inkább a MediaTekkel fognak együttműködni. A tajvani vállalat régóta szállít processzorokat a Honor telefonjaihoz, ami a Huawei egyik leányvállalata, ám egyes források szerint az amerikai Kereskedelmi Minisztérium megtalálhatja a módját, hogy ennek az együttműködésnek is az útjába álljon. A Huawei helyzetét nehezíti, hogy nem kizárólag az okostelefonjaikba szánt processzorokról van szó, a TSMC gyártja többek között az 5G-s bázisállomásaikban használt chipeket is, így az amerikai embargó ezt az érdekeltségüket is komolyan sérti.
A döntés persze nem csak a Huaweit, de a TSMC-t is érzékenyen érintheti, hiszen 2019-ben a bevételeik 23%-a a Huawei megrendeléseiből származott. A cég képviselői ugyanakkor bizakodóak: szerintük a Huawei kiesése nem fogja érinteni a bevételeiket, mivel a megüresedett gyártókapacitást azonnal le fogják foglalni más cégek, ezzel együtt pedig komoly növekedésre számítanak az idei évben.
Donald Trump régóta igyekszik kiszorítani a Huaweit a nyugati piacokról, a tavaly bevezetett embargó mellett azért is aktívan kampányolt, hogy az európai országok ne használják a Huawei hálózati eszközeit az 5G-hálózatok kiépítésében. Az amerikai kormány következetesen nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozik a Huaweijjel kapcsolatban, ám eddig még nem mutattak be konkrét bizonyítékokat, amelyek ezeket az állításokat alátámasztanák. Gazdasági elemzők szerint a szankciók valódi oka sokkal inkább a Kína és USA között egyre élesedő kereskedelmi háború lehet, erre utal az is, hogy az amerikai kormány más kínai gyártókkal, például a Xiaomival vagy a Vivóval szemben nem vezetett be hasonló intézkedéseket.
Richard Yu az információstechnológiai konferencián arról is beszélt, hogy a tévéik és okosóráik mellett a jövőben minden eszközüknél, így a számítógépeknél, táblagépeknél és az okostelefonoknál is át fognak térni a saját fejlesztésű operációs rendszerükre, a Harmony OS-re (avagy kínai nevén Hongmeng OS-re). Ennek hátterében szintén az amerikai embargó áll, ugyanis a Huawei tavaly óta csak az Android nyílt forráskódú változatát használhatja az újonnan bemutatott készülékein, viszont nem használhatják a Google Mobile Services (GMS) ökoszisztémát, így a Huawei telefonjain nincs sem Google Play, sem Gmail, sem Chrome, és azok az alkalmazások sem futnak rajtuk, amelyek csak a Google szolgáltatásaival működnek. Erről részletesebben itt írtunk.
Emiatt már tavaly is felrepültek olyan pletykák, miszerint a Huawei a telefonjain is áttér a Harmony OS-re, amit eddig csak a tévéikben használtak, de végül inkább saját ökoszisztémát fejlesztettek HMS (Huawei Mobile Services) néven, és megtartották az Androidot. A HMS előnye egy teljesen új operációs rendszerrel szemben, hogy a fejlesztők sokkal könnyebben tudják rá portolni a GMS-sel működő alkalmazásaikat, a Huawei pedig mindent meg is tett annak érdekében, hogy minél több alkalmazás elérhető legyen a saját alkalmazásboltjukban, az AppGalleryben is. Ez viszont egy nagyon lassú folyamat, így a Mate 30 vagy annál újabb Huawei készüléket használó felhasználónak még mindig számtalan alkalmazást más forrásból kell beszerezniük, és vannak olyan appok is, amik egyáltalán nem elérhetők a Huawei telefonjaira. Ezt a problémát viszont a saját operációs rendszer sem fogja megoldani, hiszen ebben az esetben a fejlesztőknek teljesen újra kell írniuk az alkalmazásaikat az új rendszerre.
Yu szavai szerint a Huawei a jövőben minden eszközén, így az okosórákon, a számítógépeken, a táblagépeken és az okostelefonokon is a Harmony OS-t fogja használni, de konkrét időpontot nem jelölt meg, hogy ez mikor következhet be. Az biztos, hogy az ősszel érkező Mate 40-ben még Kirin processzort és Android operációs rendszert találunk, de hogy mi lesz azután, egyelőre lehetetlen megmondani.
(Fotó: Chesnot/Getty Images, Rakéta.hu)