A napokban írtunk arról, hogy az OpenAI új általános célú természetes nyelvi feldolgozási modellje megkezdte béta verziójának zárt tesztelését és, hogy a tesztelőket azonnal lenyűgözték a képességei. A Generatív Pretrained Transformer (GPT-3) nevű szoftver egy olyan eszköz, amellyel szavak, szövegek vagy egyéb adatok sorozatát elemezhetjük, majd kibővítve a tevékenységünket eredeti tartalmakat állíthatunk elő vele, például cikkeket vagy képeket. Sokak szerint a legmeglepőbb tulajdonsága mégis az, hogy képes egyszerű számítógépes kódokat írni.

Amikor Sharif Shameem webfejlesztő úgy módosította a GPT-3 beállításait, hogy HTML nyelvezetet használjon, a program képes volt weboldal-elrendezésekhez forráskódot generálni olyan felszólításokból, mint például „egy görögdinnyének látszó gomb”. Ráadásul, ahogy azt John Carmack, számítógépes játékfejlesztő és az Oculus VR CTO tanácsadójának tweetjéből megtudhattuk:

csak a véletlennek köszönhetően fedezték fel, hogy a GPT-3 képes a hasonló forráskódok írására.

Bár a GPT-3 kódolási képességének felfedezése véletlenszerűen történt, ettől függetlenül létezik olyan tudományos terület, ami kódolásra képes gépi tanulásos algoritmusok fejlesztésével foglalkozik. A kutatások jó irányba haladnak, a szakemberek egy újabb fejlesztése pedig ismét egy pozitív lépés a jövő felé. Az MISIM nevű algoritmus az Intel, a Georgia Georgia Institute of Technology, a Pennsylvania Egyetem és az MIT kutatóinak fejlesztése: az MISIM egy adott weboldalon nyilvánosan elérhető óriási mennyiségű forráskód alapján kitalálhatja egy adott program feladatát. Ezután más hasonló programokat keres, összehasonlítja azokkal az eredetit, és lehetséges alternatívákat javasol a gyorsabbá és hatékonyabbá tételéhez. Ugyan nem ez az első algoritmus ami képes ilyesmire, az elemzők szerint az

MISIM azonban több mint negyven alkalommal pontosabbnak bizonyult a korábbi algoritmusokhoz képest.

A fejlesztők rövid távú célja az MISIM-vel, hogy támogassa a programozók munkáját, ám a jövőben azt szeretnék, ha az algoritmus önállóan írná a forráskódokat.

A gépi programozás netovábbja

A kódolni képes számítógépfejlesztés megjelenése majdhogynem egy idős a modern informatikával, vagyis miközben jelentős előrelépés történt a programozás automatizálásban, az úgynevezett gépi programozás területe sem maradt változatlan.

Egy 2018-as tanulmányban például az MIT és az Intel kutatói arról írnak, hogy a gépi programozás általános célja levenni a terhet az emberek válláról, így helyettük az algoritmusok feladata lenne a jól működő, hatékony kódok írása. A kutatók olyan rendszereket fejlesztenek, amelyek képesek automatizálni azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a jövőben gépek írhassák a szoftvereket. hogy Emellett arra is törekednek, hogy

automatizálják a szoftverek karbantartását, például a hibakeresést és -javítást, a programok kompatibilitását vagy a kód frissítését, hogy lépést tartsanak a hardverfrissítésekkel.

Természetesen ezt mondani könnyebb, mint megvalósítani, hiszen a szoftverírás sok tapasztalatot és kreativitást igényel, na és persze az emberi szándékot sem lesz egyszerű lefordítani a gépek nyelvezetére. A gépi tanulás algoritmikus fejlődése, mint például a GPT-3, kétségtelenül kulcsfontosságú a gépi programozás sikeréhez, megfelelően rendszerezett adatok nélkül viszont haszontalanok lennének. Szerencsére hatalmas mennyiségű nyilvánosan elérhető kód található olyan webhelyeken, mint például a GitHub vagy a Stack OVerflow, amik többek között tele vannak verzióelőzményekkel és feljegyzésekkel. Az MISIM-hez hasonló programok, a mesterséges intelligencia és a jövő programozói együttesen meghatározhatják, hogy milyen szoftvert szeretnének, a gép pedig automatikusan generálja hozzá a kódot. Justin Gottschlich, az Intel gépi programozás részlegének vezetője az MIT Technology Review-nak úgy nyilatkozott, hogy szeretné látni, ahogy nyolcmilliárd ember a számára legtermészetesebb módon készít szoftvereket.

Vagyis az eszköz mindenki számára elérhető lenne, aki kicsit is kedvet érez a programozáshoz.

(Fotó: Needpix, Pixabay)