Az augusztus 23-án végrehajtott landolásról az élő közvetítésben csak egy animációt láthattak a nézők, ám az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) azóta több videót is kiadott arról, ahogy a Vikram leszállóegység eléri a Hold felszínét majd útjára indítja a Pragyan holdjárót.
Az első videón maga a landolás látható, vagyis az, ahogy a leszállóegység az égitest felett szállva megfelelő landolási zónát keres, majd fokozatosan leereszkedik.
Az űrügynökség ezután meg több rövidebb videót is közölt, amelyek közül az elsőn a leszállóegység kinyitja a rámpáját, a másodikon a holdjárót láthatjuk legördülni az égitest felszínére, a harmadikon pedig már azt láthatjuk, ahogy a Pragyan eltávolodik a Vikramtól.
A holdjáró elsődleges feladata az lesz, hogy az égitest eddig még kevéssé feltérképezett, déli pólusát vizsgálja a műszereivel, ami a jelentős mennyiségű jég miatt kulcsfontosságú az emberes missziók szempontjából. A leszálló egység és a holdjáró a tervek szerint két hétig marad üzemképes, ezután a holdi éjszaka beköszöntésével a rendkívüli hideg és az energiaellátásukhoz szükséges napfény hiánya miatt nem tudnak tovább működni.
Indiának már önmagában az is hatalmas eredmény, hogy leszálltak a Holdon, hiszen ezzel az USA, a Szovjetunió és Kína után ők lettek a negyedik ország, aminek sikerült ezt megtennie. Hogy a leszállás még ma is mennyire nem rutinfeladat, arra éppen néhány nappal a Csandraján-3 misszió előtt láthattunk egy példát, amikor az orosz Luna-25 becsapódott a Hold felszínébe. A közelmúltban szintén sikertelenül zárult a japán űrügynökség valamint az izraeli SpaceIL vállalat kísérlete is, néhány évvel korábban pedig a Csandraján-2 küldetés is hasonló véget ért.
(Borítókép: ISRO)