Az indiai űreszköz július 14-én indult, augusztus 5-én sikeresen holdkörüli pályára állt, és augusztus 17-én a Chandrayaan-3 Vikram leszállóegysége sikerrel levált a hajtóműmodulról, ezzel megteremtve a feltételeket a mai leszálláshoz.

Magyar idő szerint délután fél három körül az űrszonda sikeresen elérte a Hold felszínét a déli pólus közelében lévő területen, amelyről úgy gondolják, hogy vízjégben gazdag. Ezt a régiót eddig még egyetlen szonda sem vizsgálta, bár próbálkozások már voltak, nem is olyan régen. A hasonló célokkal induló orosz Luna-25 leszállóegység szombaton (augusztus 19-én) azonban lezuhant, miközben a hétfői (augusztus 21-ei) leszállási kísérlet előkészítésére szolgáló manővert hajtotta végre.

A mai, sikeres holdraszállást az indiai űrhivatal élőben közvetítette:

A Chandrayaan-3 egy Vikram nevű leszállóegységet, a Pragyan holdjárót, valamint egy meghajtó modult tartalmaz. Az eszközök számos különböző műszerrel végzik majd a mintavételt és a tudományos munkát a Holdon, a tervek szerint mintegy két héten át. Eddig éri ugyanis napfény a leszállóhelyet, ezután a két robotnak nem csak a rendkívüli hideggel kell majd megküzdenie, de valószínűleg az akkumulátoruk is lemerül napenergia híján. A műveletről korábbi cikkünkben részletesen i írtunk:

A Hold közvetlen közelébe ért az indiai űreszköz, ami az égitest déli-sarkához tart Sikeresen Hold körüli pályára állt a Chandrayaan-3 és az Indiai Űrkutatási Szervezet közzétette az első felvételeket, amelyeket az űreszköz kamerája rögzített.

A mai volt a második indiai holdraszállási kísérlet, az első azonban nem volt ilyen sikeres, 2019-ben a Chandrayaan-2 leszállóegységével ugyanis problémák adódtak az ereszkedés során, és a Hold felszínébe csapódott. A küldetés azonban így is hasznos volt, a misszió során ugyanis egy Hold körül keringő egységet is felküldtek, amely ma is aktív, olyannyira, hogy a Vikram leszállóegység jelenleg is képes kommunikálni az eszközzel.

"Ez a siker az egész emberiségé, és segíteni fogja más országok holdmisszióit is a jövőben" - mondta Narendra Modi indiai miniszterelnök a sikeres leszállást követő beszédében.

A Vikram sikeres landolásával a Pragyan rover hamarosan a holdfelszínre gurul, és megkezdi a holdi talaj és kőzetek elemzését.

A leszállóegységet egyébként többek között arra is felkészítették, hogy a leszállóhely közelében a fedélzeti szeizmométer segítségével érzékelje a holdrengéseket, illetve, hogy mérje a talaj hőmérsékletét is.

A Chandrayaan-2 szerencsétlenül járt roveréhez hasonlóan a Pragyan kerekeit is az Ashoka-csakra, az indiai zászlón is ábrázolt vallási szimbólum és az ISRO logója díszíti. Az indiai űrhivatal azt reméli, hogy a holdjáró kerekei mindkét szimbólumot ott hagyják majd a Hold felszínén, ahol aztán azok évezredekig érintetlenül maradnak.

India az első, aki a Hold déli-sarkvidékén landolt, azonban szinte biztosan nem az utolsó. Az amerikai NASA Artemis 3 missziója keretén belül a tervek szerint 2025 végén, de legkésőbb 2026-ban emberek lépnek majd az égitest felszínére annak déli pólusánál, Kína pedig idén májusban jelentette be, hogy 2030-ig szintén űrhajósokat juttat a Holdra.

(A borítókép illusztráció. Forrás: ISRO)