Mi játszódik le egy humán sofőr agyában vezetés közben?
Miután az órákon megtanultuk az y- fordulást, a helyes parkolást, memorizáltuk KRESZ-szabályokat és végre kiszabadultunk a forgalomba, nem is tűnik olyan hatalmas feladatnak (viszonylag) biztonságosan eljutni A pontból B pontba. Pedig ha valóban egyszerű lenne, nem lenne ennyi közlekedési baleset nap mint nap a világ minden táján. Az emberi agyra hatalmas terhet ró a rengeteg különféle, folyamatosan változó paramétere a közlekedési szituációknak, a jármű kontrollálásától kezdve a környezet monitorozásán át a taktikai döntések meghozataláig, majd végül a precíz kivitelezésig és akkor még nem is beszéltünk az egész folyamat dinamikáját meghatározó jellemzőkről, mint a vezető fizikális állapota, a figyelemelterelő gondolatok megjelenése vagy a multitasking, melyet a kocsiban ülő utasokkal vagy egyéb interferáló tényezőkkel való interakció igényel.
Sokféle szimulációs modellt felállítottak már a kutatók, melyek azt hivatottak kideríteni, pontosan hogyan is működnek a kognitív folyamatok ilyen bonyolult feltételek között,
ezek pedig nem csak az emberi percepció behatóbb ismeretét teszik lehetővé, hanem felhasználható alapot jelenthetnek a jövőben az automata önvezető járművek betanítása során.
És mi játszódik le az önvezető autókban?
Az önvezető autóknak néhány fokkal könnyebb dolga van vezetés közben, mint a humán sofőröknek. A fizikális disztrakciós tényezők (éhség, kialvatlanság, fájó fej) például nem játszanak szerepet a feladat kivitelezésében, valamint a mesterséges intelligencia információfeldolgozási folyamatai is hatékonyabban működnek (szelektív helyett előrecsatolásos módszerrel), mint organikus társaiké. Kategorizálásban viszont egyelőre rosszabb eredményeket produkálnak, mint az emberek és ez súlyos problémákhoz vezethet. Egyelőre nem is ajánlják, még az automata rendszerek fejlesztésében élén járó Teslánál sem, hogy a vezetést teljes mértékben az autopilotra bízzák a sofőrök, a figyelem és kontroll megtartására továbbra is szükség van.
Viszont a cég teljes gőzzel dolgozik rajta, hogy egy nap valóban eljöhessen a robotautók kora.
A hardware már készen áll, csak a szoftver finomítására van szükség, hogy implementálhassák a teljes önvezető (Full Self-Driving, FSD) rendszert. Az FSD bevezetését tavaly év végére ígérték, de kicsúsztak a határidőből, igy most új módszereken dolgoznak, hogy az elképzelés minél előbb manifesztálódhasson. Ha pedig ki kéne választani azt a két alapanyagot, mely a legnélkülözhetetlenebb hozzávalója a megvalósítás sikerességének, azt mondhatnánk: a pénz és az ész. Előbbiből nincs hiány a Teslánál, főleg most, hogy a részvényeik aranyat érnek, és valószínűleg az utóbbiból is akad a cégnél egy pár mutatóban, de úgy tűnik, további szakemberek felvételének is szükségét érzik. A vállalatnál keresik a jelentkezőket, elsősorban mérnököket és programozókat, akik a neurális hálózat építésén dolgoznának. Az Autopilot oldalon közelebbről is bemutatják a rendszer működését, hogy meghozzák a kedvet a munkához. Ahogy Elon Musk fogalmazott:
“Jelenleg a Tesla Autopilot jelentős, alapvető újraíráson esik át”, ennek részeként pedig “a neurális hálózat egyre több problémát szív magába.”
A hálózat teszteléséhez és betanításához van szükség a minél élethűbb grafikájú, a való világ környezeti feltételeit utánzó szimulációra, mint amit a videón is láthatunk.
(Fotó: Flickr/marcoverch-creativcommons)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben
