A kórházi szakdolgozók hiánya olyan téma, amely Magyarországon rendre elő szokott térni, és a járványhelyzet óta – ha ez egyáltalán lehetséges – még inkább terítéken van, mint korábban. Ha tehát az egészségügyi intézetekben beszélünk hatékonyságról, akkor több lehetséges megközelítési mód (eszközalapon mért, energetikai) közül kiemelkedik az emberi erőforrások szempontjából értelmezett hatékonyság.
Azt tudjuk, hogy a különböző képalkotási technológiák már régóta megkönnyítik a diagnosztikát, ilyen például a sejtszintű képalkotás, amely mostanra akár a rákos és az egészséges sejtek elkülönítésére is alkalmas. De mit értünk azon, hogy IoT (Internet of Things – dolgok internete) és videotechnológia segítségével vesszük le a nyomás egy részét a szakdolgozók válláról? Az idei Digital Health Summit-on ennek lehetőséget mutatta be egy előadás keretében a Konica Minolta.
A szóban forgó rendszerek négy alkalmazási területen kerülnek elő az egészségügy szempontjából, ezek pedig a következőek:
Ami az ellenőrző rendszereket illeti, az AI Spill képes jelezni, ha valaki elesett vagy leesett az ágyról a kamera előtt, ahogy azt is, ha az illető nem tud ezt követően felállni, magatehetetlen maradt. Sajnos nem lehet minden osztályon minden ágy mellé nővért állítani, ez a rendszer azonban amikor érzékelte a balesetet a kórteremben, figyelmeztetést küld. Egy másik felhasználási lehetőség, ami részben szintén a járványhelyzet alatt vált hangsúlyossá, hogy a kamera automatikusan érzékeli, hogy az előtte elhaladó személyek viselnek-e (illetve megfelelő módon viselik-e) az előírt védőeszközöket. Bizonyos osztályokra (ilyenek például a különböző intenzív terápiás osztályok) egyébként már a járvány előtt sem lehetett csak úgy bemasírozni, de ebben az esetben nem a szakdolgozók idejét rabolná, hogy a látogatókat ellenőrizzék ebből a szempontból.
A képi tartalmakon kívül felmerül a hangtartalmak ellenőrzése is, például a rendszer automatikusan érzékelhet tüsszentést és köhögést, vagyis figyelhet a potenciális fertőzésveszélyre.
A felügyelet nélküli munkavégzés az ágyról leesett beteg kapcsán részben már tárgyalásra került, de a mesterséges intelligencia ezen kívül felismerheti a szívrohamot, a jellegzetesebb testtartásokat, de be lehet állítani arra is, hogy bizonyos mozdulatokkal, például integetéssel aktívan is segítséget lehessen kérni. A kórházi osztályokat, különösen az ideiglenes, gyors kialakítás esetén nem feltétlen lehet fizikailag lezárni, ekkor kerül elő a területek logikai lezárása, amely virtuális kerítésként érzékeli az emberi mozgást, amikor a fizikai lehatárolás nem lehetséges. Ennek ellenpontja pedig a vészhelyzeti kiürítés felügyelete: a kamerák ugyanis azt is jelzik, ha valaki bennmaradt. A hőmérsékletmérést a mesterséges intelligencia szintén nagy pontossággal, gyorsan képes elvégezni megfelelő kamerákon keresztül.
A rendszer magja egy videó analitikai platform, amely gépi tanulásból és gépi látásból áll össze.
Felmerülhetnek adatvédelmi aggályok, de a rendszer alapját adó Mobotix 1999 óta decentralizált, és ez jogosultsági kontrollal egészül ki. Ráadásul képi rögzítésre nem is kerül sor, a rendszer elemzi a képsorokat, és ez alapján generál értesítést – magyarán például, ha valaki leesett az ágyról, akkor figyelmeztetést küld, hogy mely kórteremben történt a vészhelyzet, nem pedig az látszik, ahogy a konkrét beteg elszenvedi a balesetet. Egyébként a moduláris felépítésnek köszönhetően a rendszer számtalan területen alkalmazható a kórházak falán kívül is.
(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Flickr/Department of Foreign Affairs)