Ahogy arról korábban beszámoltunk a Rakétán, az illetékes szakértői testület döntésének nyomán négyre szűkült azon magyar űrhajósjelöltek listája, akiknek egyike 2024 végén vagy 2025 elején harminc napos kutatási misszión vehet részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).
Kapu Tibor fejlesztőmérnök, Cserényi Gyula villamosmérnök, Szakály András tervezőmérnök és Dr. Schlégl Ádám ortopédsebész a négy jelölt, akik közül egy harminc napos kutatási misszión vesz majd részt az ISS-en, ahol magyar űreszközöket fog tesztelni és kísérleteket végez magyar kutatócsoportok számára.
Ferenczi Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos egy korábbi, ATV-nek adott interjújában azt mondta, a HUNOR elnevezésű magyar űrprogram keretein belül végzett kiválasztás egyik kritériuma, hogy a jelentkező 40 év alatti legyen. A több lépcsőből álló kiválasztásban különféle fizikai, és lelki teszteken kell átmennie a jelölteknek, többek között osztott koncentrációt igénylő, figyelmet megosztó feladatokat végeznek el, pszichológiai teszteket csinálnak magyarul, és angolul is.
Annak ellenére, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) csak szimulátoros repülési teszteknek veti alá a jelölteket, a négy magyar valódi Grippenekben repült, és a kecskeméti légibázis vadászpilótái segítségével több gyorsulási tesztnek vetették alá őket. A vadászgépekbe speciális műszereket helyeztek, és külön manővereket végeztek a jelöltekkel, aminek köszönhetően olyan szívműködési jelenségeket mértek, amelyek tudományos szempontból rendkívül jelentősek, az űrprogramtól függetlenül is, emelte ki Ferenczi.
Arra a kérdésre, hogy a testi, vagy a lelki megpróbáltatások nehezebbek-e a kiképzés alatt, a miniszteri biztos azt válaszolta, a tesztek fizikai és a mentális része egyaránt megterhelő, de a legszűkebb keresztmetszet mindenképpen a tartós izoláció melletti feladatvégzés és a folyamatos stresszhatás okozta mentális kihívások.
Abban, hogy a négy magyar közül végül ki lesz az, aki az űrbe jut az amerikai szakemberek szava lesz a döntő. Ferenczi Orsolya kiemelte, hogy bár az űrprogram 99 millió dolláros (mint 35 milliárd forintos) költsége jelentős, a befektetés gyakorlatilag az országban marad, hiszen a kutatások, a műszerek fejlesztése a magyar egyetemeken, intézetekben zajlanak. A miniszteri biztos külön megemlítette a nagysikerű magyar találmányt, a Pille elnevezésű hordozható sugárzásmérőt, amelyet elsőként Farkas Bertalan vitt az űrbe, és jelenleg is használnak a Nemzetközi Űrállomáson.
(Borítókép: A négy magyar űrhajósjelölt - Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium)