Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter múlt héten beszélt arról, hogy az új magyar űrstratégia keretében meghirdetett programra 240 ember jelentkezett, akik az Európai Űrügynökség bázisán, a Semmelweis Egyetemen és a Magyar Energiatudományi Intézetben végzett tesztek és vizsgálatok után csupán nyolcan maradtak. Ezeket a jelölteket további próbáknak vetették alá a Magyar Honvédség kecskeméti repülőbázisán vadászpilóták segítségével, ezután a lehetséges magyar űrhajósjelöltek száma négyre szűkült.

A várhatóan a közeljövőben kiválasztott magyar jelölt a HUNOR (Hungarian to Orbit) magyar űrprogram keretében tölt majd el 30 napot az ISS-en. A HUNOR program valamennyi alapvető tudományos és technológiai célterületére érkezett pályázat, ezek a fő területek a kozmikus sugárzás és űrdozimetria, anyagvizsgálat és anyagtechnológia, űrélettan és űrmedicina, űrélelmezés, telekommunikációs technológiák, valamint tudományos ismeretterjesztés és oktatás. Eszközfejlesztésre tizenegy, ismeretterjesztő tevékenységekre kilenc, tudományos kísérletekre pedig összesen négy projektjavaslat érkezett. A pályázók között űripari cégek, egyetemek, kutatóintézetek, valamint non-profit szakmai és ismeretterjesztő szervezetek egyaránt megtalálhatók. A pályázatok átfogó kiértékelése megkezdődött.

A kormány Európai Űrügynökséggel (ESA) és az Axiom Space-szel való megállapodása értelmében 2024 végén vagy legkésőbb 2025 elején kerülhet sor az indulásra.

A százmillió dollárból megvalósuló küldetés keretében az űrhajós 12 magyar fejlesztésű eszközt fog tesztelni és további nyolc, magyar egyetemek által kidolgozott kísérletet fog elvégezni, emellett pedig más ESA-tagországok megbízásait is teljesíti majd.

A kormány partnereként említett, 2016-ben alapított, egyesült államokbeli Axiom Space vállalat egyébként nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a Nemzetközi Űrállomás utódjának megépítése, amely az első kereskedelmi űrállomás lesz, amint elkészül, 2031-ben, amikor a tervek szerint az ISS irányított zuhanással a Csendes-óceán déli részén tér majd vissza a Földre. Az Axiom Space már 2025-ben fellövi a saját űrállomásának első modulját, amelyet még a régi ISS-hez fognak kapcsolni, a cég magyarázata szerint költséghatékonyság okán. Az űrtechnológiai vállalat ígérete szerint 2028-ra már önállóan működik majd a világ első kereskedelmi űrállomása, amelyen többek között egy külön filmstúdió is helyet kap majd, amelyet a tervek szerint produkciós cégenek adnak majd bérbe filmforgatásokhoz.

A külügyminiszter a bejelentés során utalt arra is, hogy már járt magyar kutatóűrhajós az űrben Farkas Bertalan személyében. Az említett magyar vadászpilótát egy másikkal, Magyari Bélával együtt a szovjet Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretén belül választották ki, majd mindketten közel két éves felkészítési programon vettek részt a Gagarin Űrhajóskiképző Központban, a Moszkva melletti Csillagvárosban 1978 és 1980 között. Végül a magyar szervezők Farkas Bertalan mellett döntöttek, így ő indulhatott a világűrbe a szovjet Szojuz-36 űrhajó fedélzetén 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, míg Magyari Béla végig készen állt Farkas helyettesítésére, ha bármilyen probléma merül fel.  A Szojuz-36 május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ezután az űrhajósok 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén.

(Borítókép: ISS illusztráció - Getty Images/SEBASTIAN KAULITZKI)

A Nemzetközi Űrállomás kilenc év múlva becsapódik a Csendes-óceánba a NASA tervei szerint Az amerikai űrügynökség a 2020-as évek végétől fokozatosan állna át a kereskedelmi űrállomások használatára, aminek már a menetrendjét is kidolgozták.