Az ázsiai ország parlamentje június 15-én hagyta jóvá az ország elnöke, Joko Widodo által beterjesztett javaslatot, aminek értelmében a következő évtizedekben egy teljesen új fővárost építenek a túlnépesedett, súlyos infrastrukturális problémákkal küszködő Jakarta helyett. A 273 millió fős lakosságával a világ negyedik legnépesebb országának számító Indonéziában nagyjából minden tizedik ember, vagyis több mint harmincmillióan laknak Jakartában vagy annak vonzáskörzetében, amelyben a levegő és a víz szennyezettsége mellett a forgalmi dugók is rendkívül nagy problémát okoznak: egyes becslések szerint az országnak évente mintegy 4,5 milliárd dolláros veszteséget okoznak az állandó forgalmi dugók, ami még az ország teljes GDP-jéhez viszonyítva is látható, nagyjából 0,5%-os kiesést jelent.

Jakartának ugyanakkor van egy ennél is súlyosabb problémája, ugyanis az indonéz főváros a világ egyik leggyorsabban süllyedő városa, amelynek északi területei éves szinten mintegy 25 centiméterrel kerülnek lejjebb a talajvíz ellenőrizetlen kitermelése miatt. A szakértők szerint ez a folyamat azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a tengerszint emelkedése miatt 2050-re Jakartának akár az egyharmada is víz alá kerülhet.

Budapest méretű város a semmiből

A főváros elköltöztetésének ötlete 2017-ben merült fel először, és 2019 áprilisában hozták nyilvánosságra a tervet, amely nem talált egyöntetű támogatásra a lakosság körében: egy 2019 augusztusában végzett közvélemény-kutatás eredménye szerint a jakartaiak 95,7%-a hallani sem akar a költözésről. A projekt előkészítését ez azonban nem hátráltatta, és 2019 végén kihirdették az új város 5600 hektáros központi részének megtervezésére kiírt győztes pályázatot is, amit az Urban+ tervezőiroda nyert meg a Nagara Rimba Nusa című tervével. A város építése során ebből a koncepcióból fognak kiindulni, ugyanakkor az ígéretek szerint a kivitelzés során fognak átvenni ötleteket a második és a harmadik helyezett pályázatokból is, emellett számos nagynevű, külföldi építésszel is együtt dolgoznak majd.

A 6500 hektáros rész csak Nusantara központi, kormányzati feladatokat ellátó negyede lesz, itt kap majd helyet többek között az új uralkodói palota, a parlament valamint a kormányzati épületek. A város teljes közigazgatási területe ennél jóval nagyobb lesz, mintegy 2560 négyzetkilométer, amelyből mintegy budapestnyi területet, 562 négyzetkilométert tettek szabaddá az épületek és a Nusantarát a környező településekkel összekötő utak számára.

"Az új főváros felépítése nem csupán a kormányzati épületek fizikai elköltöztetését jelenti" - mondta Widodo a szavazást megelőző beszédében, aki szerint a céljuk, hogy egy olyan okosvárost építsenek fel, amely globálisan is versenyképes tud lenni, és hatékonyan tudja előmozdítani az egész ország átállását egy zöld energián alapuló, innovatív és technológiaközpontú gazdaságra - írja az Associated Press.

A semmiből építenék fel az Egyesült Államok következő nagyvárosát Telosában mindenki egyenlő, az eget pedig légitaxik népesítik be.

A tűzhányóktól minél messzebb

Az a kezdetektől fogva világos volt, hogy a főváros nem Jáva szigetén fog felépülni, hanem a jóval nagyobb, ugyanakkor sokkal ritkábban lakott Borneón. A választás végül Kelet-Kalimantán tartományra esett, így az új főváros a hétszázezres lakosságú kikötőváros, Balikpapan közvetlen szomszédságában épülhet majd fel. A helyszínválasztásban fontos szerepet játszott, hogy a város olyan helyen épüljön fel, ahol nem kell tartani a földrengésektől és az esetleges vulkánkitörésektől, ebből a szempontból pedig Borneó jóval ideálisabb választás volt, mint a tűzhányóktól hemzsegő Jáva. Indonézia az úgynevezett Tűzgyűrű mentén fekszik, a területén található 141 vulkánból mintegy 130 tekinthető aktívnak, vagyis itt található a világ összes aktív tűzhányójának a 13%-a. Borneó szigetén ezzel szemben nincsenek aktív tűzhányók (sőt, nem aktívak is alig), és a földrengések is sokkal ritkábbak és gyengébbek, mint az ország a Tűzgyűrűhöz közelebb eső területein.

Az ország vezetése szerint nem ez az egyetlen praktikus szempont, ami indokolja, hogy az ország fővárosát mintegy kétezer kilométerrel arrébb költöztessék. Bár Indonézia összesen több mint 17 ezer szigetből áll, Jáva pedig az ország területének kevesebb mint a tíz százalékát adja, a teljes lakosságnak több mint a fele ezen az egy szigeten zsúfolódott össze, ami az ország gazdaságában is komoly aránytalanságokat okoz. A tervek szerint Indonézia kereskedelmi és gazdasági központja továbbra is Jakarta maradna, ugyanakkor az új főváros így is minden bizonnyal komoly gazdasági fellendülést hozhatna a Jávánál jóval nagyobb területű Kalimantának.

Környezeti katasztrófától tartanak

Bár a főváros Borneóra való költöztetése sok szempontból praktikus, ugyanakkor környezetvédők arra figyelmeztetnek, hogy egy ekkora beruházás visszafordíthatatlan károkat okozhat a sziget egyedülálló élővilágában. Borneón él többek között a világ nagyjából százezerre tehető orángutánpopulációjának a túlnyomó többsége, de a sziget emellett is olyan ritka állatfajoknak ad otthont, mint a borneói nagyorrúmajom, a ködfoltos párduc és számos más emlős, hüllő és madárfaj. Dwi Sawung, a WALHI nevű környezetvédelmi szervezet képviselője a Associated Pressnek ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a beruházás nem csak a sziget egyedülálló flóráját és faunáját sodorja veszélybe, de jelentősen ronthatja a levegő minőségét is, emellett pedig a klímaváltozáshoz is aránytalanul nagy mértékben fog hozzájárulni.

A Detik nevű indonéz hírportál értesülései szerint Imam Santoso Ernawi, az indonéz fejlesztési minisztérium projektért felelős munkacsoportjának vezetője egy szerdai online konferencián megerősítette, hogy a város építése július környékén indulhat meg, és a tervek szerint 2024-re készülhet el az első, a kormányzati épületeket magában foglaló ütem. Az építkezést felügyelő bizottságot Abu-Dzabi koronahercege, Mohamed bin Zájed Ál Nahján vezeti, aki mellett olyan további ismert nevek is helyet kaptak a bizottságban, mint Szon Masajosi, a SoftBank Group alapító-vezérigazgatója, valamint Tony Blair, korábbi brit miniszterelnök. A projekt 19%-ban közvetlen állami forrásokból fog megvalósulni, a költségek nagyobbik részét pedig állami és magánvállalatok állják.

Tízezer embernek adhat otthont a dél-koreai vízi város Az Oceanix City prototípusa már négy éven belül megvalósulhat a dél-koreai Busan partjainál.