Robotautóverseny már létezik, csak egyelőre borzasztóan unalmas

2022 / 01 / 08 / Bobák Áron
Robotautóverseny már létezik, csak egyelőre borzasztóan unalmas
A héten zajló Consumer Electronics Show zárásaként pénteken a Las Vegas-i versenypályán rendezték meg az Indy Autonomous Challenge idei első versenyét, amelyen a sorozat történetében először az önvezető versenyautók már nem csak az idővel, de egymás ellen is versenyeztek. A dolog technológiai szempontból lenyűgöző, nézői szempontból viszont valódi kínszenvedés.

Az Indy Autonomous Challange-et az Energy Systems Network hívta életre 2019-ben azzal a céllal, hogy egy valódi versenypályán, valódi formaautókkal rendezzenek olyan versenyt, amin egyáltalán nem vesznek részt pilóták. Maga az autó az Indycar előszobájának számító Indy Lightban használt Dallara IL-15 enyhén átalakított változata, amit a Clemson Egyetemen vettek kezelésbe, hogy alkalmas legyen a feladatra: az AV-21-nek elkeresztelt autón négy darab radart, három darab Lidart, hat kamerát és egy RTK GPS-t találunk, a számítási kapacitásért pedig egy Intel Xeon E 2278 GE processzor felel, Nvidia Quadro RTX 8000 GPU-val és 64 GB RAM-mal. A hátsókerékhajtású, 450 lóerős motorral felszerelt autó elméletben akár 290 km/h-s sebességre is képes, és egy az egyben úgy néz ki, mint egy hagyományos formaautó, azzal a különbséggel, hogy a pilótafülke helyén csupán egy rakás szenzort találunk.

Miután az autó már bevetésre kész volt, elkezdődhetett a csapatok verbuválása is, akik egytől-egyig a világ valamelyik egyetemét képviselik, de az sem ritka, hogy egy csapatban több, akár három-négy különböző egyetem diákjai dolgoznak együtt közösen. A felkészülés során elég komoly lemorzsolódás volt megfigyelhető, hiszen a megmérettetésre eredetileg nevező 45 csapatból a tavaly októberben megrendezett első valódi verseny döntőjében már csak három csapat állt rajthoz és mindössze ketten fejezték be azt. Az Indianapolisban megrendezett versenyen az autók a tervek szerint már egymás ellen is versenyeztek volna, de a szervezők végül úgy látták, hogy a csapatok erre még nem állnak készen, így az egymás után futott két leggyorsabb kör alapján nyerte meg a versenyt a Müncheni Műszaki Egyetemről érkező TUM Autonomous Motorsport, akik pénteken Las Vegasban is ott álltak a rajtrácson. A címvédő mellett a KAIST, a PoliMOVE, az Euroracing és az Auburn kezdett még bele a csaknem négyórás megmérettetésbe, amiben először három csapat időfutamokban mérte össze a tudását, míg a két kései kvalifikáló között szétlövéssel dőlt el, hogy ki vehet részt a kieséses szakaszban.

Itt elődöntő-döntő rendszerben mérkőztek meg a csapatok egymással, de aki hagyományos autóversenyre számított, annak valószínűleg kicsit csalódnia kellett. A szabályok szerint az autóknak egyre növekvő sebesség mellett kell oda-vissza előzgetniük egymást, mégpedig úgy, hogy ha az egyik csapat sikeresen végrehajtotta a saját manőverét, vissza kell lassítania a megadott szintsebességre, és ezután a másik csapat próbálkozhat. A trükkös része a dolognak, hogy az előzésre csak bizonyos távolság áll rendelkezésre, és ahogy a sebesség egyre nő, úgy lesz egyre kisebb a sebességkülönbség a két autó között. 130 mérföld/órás (nagyjából 210 km/h-s) sebességtől emiatt már az egész pályán lehet előzni, de eddig a szintig csupán a döntőben sikerült eljutni a csapatoknak. A bajnoki cím sorsa végül a címvédő TUM és a milánói valamint alabamai egyetemek diákjaiból verbuválódott PoliMOVE között dőlt el, akiknek autója az időfutamokon messze a leggyorsabbnak bizonyult. A döntőt végül a PoliMove nyerte, miután a TUM robotpilótája 150 mérföld/órás szintnél elvesztette az uralmát az autó fölött és kicsúszott.

Az Indy Autonomous Challange-dzsel jelenleg a legnagyobb probléma, hogy nézői szempontból teljesen értékelhetetlen, a nagyjából négyórásra nyúló közvetítés nagy részében semmiféle versenyzés nem volt, az a rész pedig, ami távolról már hasonlított egy valódi versenyre, csupán percekig tartott. Ezek persze még csak a nagyon első szárnypróbálgatásai egy teljesen újfajta versenysorozatnak, aminek momentán nem is az a célja, hogy átvegye a Forma-1 vagy az Indycar helyét. Az Indy Autonomous Challenge sokkal inkább szól arról, hogy elősegítse a fejlesztéseket és megbízhatóbbá tegye az önvezető autók működését, valamint hogy a nagyközönség számára is bemutassa, hogy milyen szinten tart jelenleg a technológia. Ahogy azt az októberi verseny egyik résztvevője, Sergio Mattio Savaresi is elmondta, sok emberben vannak félelmek és fenntartások az autonóm járművekkel szemben, de ha a pályán sikerül bizonyítani, hogy ütközés nélkül képesek akár több száz km/h-ás sebességgel haladni az autók, akkor talán a lassabban közlekedő társaikkal kapcsolatban is megnőhet a bizalom.

Akit érdekel, hol tart ma a robotversenyautó-technológia, az a lenti videóban a teljes közvetítést végignézheti, akit pedig inkább csak a döntő futam érdekelne, annak 3:37:14-re érdemes előre ugrania a videóban.

(Fotó: Ethan Miller/Getty Images)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.