Infravörös technológiával fejtették meg A sikoly című festmény „őrült” üzenetét
2021 / 02 / 27 / Felkai Ádám
Infravörös technológiával fejtették meg A sikoly című festmény „őrült” üzenetét
Nem túl elegáns húzás a múzeumban kiállított festmények összevandálkodása, de úgy tűnik, ez esetben nem más a tettes, mint maga az alkotó.

A sikoly (Skrik) Edvard Munch norvég expresszionista festő vitathatatlanul leghíresebb festménye. A mű egy festménysorozat részeként készült: A Természet sikolya (Der Schrei der Natur) című sorozat mindegyikén egy-egy halálfélelmet kifejező alak áll a narancs égbolt előtt. A sikolyból Munch négy változatot is készített, és ezek egyikére valaki ceruzával ráírt egy nehezen kivehető szöveget, amelynek magyar fordítása:

„Csak egy őrült festhette.”

A kép bal-felső részén olvasható felirat sokáig vita tárgyát képezte a szakértők közt, hiszen bár olvasható volt, ahhoz túl halvány, hogy komolyabban vizsgálják. Mikroszkóppal annyit sikerült megállapítani ugyan, hogy a felirat azután került a képre, hogy az elkészült, de az nem derült ki, hogy ki írta oda. A szöveget egy dán kritikus fedezte fel először 1904-ben, amikor a képet Koppenhágában állították ki 11 évvel azután, hogy Munch megfestette azt. A kritikus azt hitte, hogy az egyik látogató írta oda a rejtélyes mondatot. Ezután pedig lényegében két teória született a felirat eredetéről: vagy valaki így fejezte ki a nemtetszését, vagy pedig maga a festő írta oda. A kérdés eldöntéséhez infravörös képeket készítettek a képről, így pedig a felirat is élesebben látszott. Ezután a szöveget összevették Munch naplóival és leveleivel, és az analízis végén pedig közel biztosan kijelenthetővé vált, hogy a festményen bizony Edvard Munch kézírása olvasható.

Mindezt pedig a művész életrajza is alátámasztja. A szakértők szerint Munch ezt azután írta oda, hogy először állították ki a képét otthon Norvégiában, 1893-ban (külföldön addigra több helyen is bemutatták). Ezt a kiállítást aztán sok kritika érte, az egyik művészeti kritikus, Henrik Grosch például megkérdőjelezte Munch mentális egészségét. Akkoriban egy Diákkör is beszélgetést rendezett Munch művészetéről, és itt a pozitív vélemények mellett egy orvostanhallgató, Johan Scharffenberg szintén megkérdőjelezte a művész szellemi épségét. A festő ezt nagyon a szívére vehette, mert a családjában többen is ilyen betegségektől szenvedtek, ő pedig egész életében félt a hasonló, akár örökletes kórságoktól. A szakértők szerint Munch ezt nem sokkal Scharffenberg kijelentése után írhatta képre, amikor az még ki volt állítva. Maga a szöveg olvasható ironikusan, de közben a művész sebezhetőségét is kifejezi.

(Kép: wikipedia)

További cikkek a Rakétán:

Digitális kiállítás eltűnt műremekekből Miként lehet kiállítani valamit, ami nincs? Dr. Noah Charney (akivel mi is beszélgettünk), a műkincsrablások szakértője és a Samsung megmutatja ezt is. Magyar mű is akad a digitális galériában, ami ráadásul akár otthonról, ingyen is megtekinthető. A műkincsek után folyó nyomozásba pedig akár mi magunk is bekapcsolódhatunk.

A járvány művészete: klasszikus festmények, háztartási eszközökből újraalkotva A sok szabadidő és a nagy unalom hatalmas kreatív energiákat szabadított fel az internetezőkben.

Mesterséges intelligencia mutatja meg, hogy nézhetett ki Van Gogh, Napóleon és a Mona Lisa a valóságban Vannak emberek, akiknek arcvonásait mind jól ismerjük, noha soha nem készült róluk fénykép. De vajon felismernénk-e őket, ha holnap szembe jönnének velünk az utcán?


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.