Innen érkezhet legnagyobb eséllyel földön kívüli jel az űrből

2025 / 08 / 21 / Bobák Zsófia
Innen érkezhet legnagyobb eséllyel földön kívüli jel az űrből
A Penn State egyetem tavaly kapott nagy összegű támogatást a NASA-tól, hogy a potenciális földön kívüli rádió és lézerjeleket kutassák.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem (Penn State) ad otthont a PSETI (Penn State Extraterrestrial Intelligence Center, Penn State Földön kívüli Intelligencia Központ) kutatóintézetnek, amelynek feladata az olyan technológiai lenyomatok utáni kutatás, amelyek esetleg egy földön kívüli forrásból származnak. Bár a földön kívüli élet jelei utáni nyomozás manapság egyértelműen fellendülőben van, de a technológiai jelek keresése vitatott kérdést jelent, mivel nagyban különbözik a “biológiai” jelek felderítésétől. A technológia lenyomatok ugyanis az elképzelések szerint arról árulkodnak, hogy egy fejlett, technológiai fejlődésre és nagy távolságokat átívelni hivatott kommunikációra képes civilizáció, vagy civilizációk, rejtőznek valahol az univerzumban, amelyekkel az emberiség kapcsolatba is kerülhetne.

A koncepció sokak számára nehezebben elfogadható, mint hogy egy bolygón, például a Marson, vagy egy exobolygón életre utaló nyomokat - mikroorganizmusokat vagy valaha élt mikroorganizmusok lenyomatait - találhatják meg a kutatók, de a SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence), azaz a földön kívüli intelligencia keresése mégis régóta a többé-kevésbé elfogadott kutatási programok közé tartozik, amelyekbe egyetemek és űrügynökségek is bekapcsolódnak.

A Penn State Földön kívüli Intelligencia Központ tevékenységét a NASA 2024 decemberében 480 ezer dollárral (163 millió forint) támogatta, ami nem egy kiemelkedően nagy összeg, de a központ munkatársai szerint azt jelzi, hogy a NASA által jellemzően alulfinanszírozott kutatási terület jobban fókuszba került az űrügynökségeknél. A NASA és a SETI programok több mint fél évszázados közös múltra tekintenek vissza: az ügynökség az 1960-as években csatlakozott a SETI-hez, de eleinte még csak “tartózkodóbb” módon, majd 1992-ben, Kolumbusz-napon a NASA belevágott a korábbiaknál jóval nagyobb szabású HRMS (High Resolution Microwave Survey) projektbe, aminek során rádiótávcsövekkel pásztázták volna az eget idegen intelligencia jelei után. A projekt azonban nem volt hosszú életű, már a következő évben le is állították.

“A hallgatók, fiatalok és idősek egyaránt, az összes tudományos téma közül a földön kívüli élet kérdését találják az egyik legérdekfeszítőbbnek.”

- állapította meg a NASA 1993-ban, a projekt támogatásának beszüntetése előtt, de a kongresszus tántoríthatatlan volt, és felesleges kiadásnak ítélte a kutatást.

A PSETI-ben jelenleg zajló programok során már jóval több eszközzel és fejlettebb megfigyelési módszerekkel tudják a vizsgálatokat végezni, mint évtizedekkel ezelőtt, de a támogatás hiányosságai miatt manapság is korlátozottak a kapacitásaik. A Penn State szerint a földön kívüli intelligencia kifejezést ők történelmi okokból és költői módon használják, nem állítják, hogy tényleg léteznek fejlett civilizációk, illetve nem is definiálják pontosan, hogy egyáltalán mi számít intelligenciának (még az emberek között sem), a kutatásaik arra irányulnak, hogy ha létezik egy idegen faj, ami képes az emberek számára is észlelhetőnek bizonyuló technológia létrehozására és működtetésére, akkor azt meg tudjuk találni.

Az egyetem csillagászainak részvételével zajló program során a kutatók most azt térképezték fel, hogy pontosan hol is érdemes kutakodni a lehetséges földön kívüli jelek után az űrben. A szakértők számára a kiindulási pontot az jelentette, hogy megvizsgálták: fordított esetben, tehát ha az emberek által kibocsátott jeleket fognák egy idegen civilizáció tagjai, akkor hol detektálhatnák azokat a legnagyobb eséllyel.

Egyszóval az emberi technológiai lenyomatokat a jelenlegi emberi megfigyelőeszközökhöz hasonló berendezésekkel hol lehetne legjobban befogni.

Az eredmények szerint, a NASA Deep Space Network hálózatának adatai alapján, az emberek az űrbeli kommunikáció tekintetében leggyakrabban a Marsra küldött űreszközökkel kommunikálnak, valamint viszonylag sok jel halad a Nap-Föld viszonylat Lagrange-pontjai és a Föld között is, mivel ott is sok űreszköz “állomásozik”. A marsi kommunikációt illetően a legjobb esély arra, hogy a mélyűr egy távolabbi régiójából ezeket a jeleket valaki detektálni tudja, a Föld és a Mars együttállásakor ígérkezik, mikor a bolygók sorba állnak a megfigyelő szemszögéből nézve. A Mars ugyanis nem blokkolja a teljes jelet, amit küldenek a földi irányítóközpontokból, egy részük továbbhalad az űrben.

Erre alapozva a kutatók úgy gondolják, hogy a földön kívüli kommunikáció felfedezésére az exobolygók együttállásakor lehet leginkább számítani,

már amennyiben a feltételezett idegen civilizáció is az emberekhez hasonlóan végzi tevékenységeit az űrben.

A SETI kutatásokat így a Naprendszeren kívüli bolygók együttállásának feltérképezése segítheti elő, a problémát csak az jelenti, hogy egyelőre a csillagászok nem ismernek túl sok olyan rendszert, amelynek kettő vagy annál több átutazó exobolygó is kering. A másik akadályt a kommunikációs közvetítésre használt eszköz típusa jelentheti, mivel amennyiben az idegen jelek lézer formájában haladnak egyik exobolygótól a másikig, akkor sokkal kisebb az esély arra - a lézer nagyobb precizitása miatt -, hogy azok a bolygón túli területekre, így a Földig is eljutnak.

(Fotó: NASA, ESA, CSA, L. Hustak/STScI, National Astronomy and Ionosphere Center, Cornell U., YolGezer/Pixabay)

Ez az eddigi legjobb esélyünk rá, hogy megtaláljuk a földön kívüli életet A NASA teleszkópja legalább 25 olyan Naprendszeren kívüli bolygót keres majd, ami a csillagának lakhatósági zónájába esik, és rendkívüli alapossággal vizsgálja majd őket, az élet jelei után kutatva.

100 éve a Marsot vizsgálták, amikor különös rádiójel érkezett onnan A legelső tudományos igényű kísérlet az idegen élet keresésére egy évszázada zajlott – és meglepő eredményt hozott, amit máig nem sikerült megmagyarázni.


Kiderült, hogy mi is lehet a furcsa “szellem”, ami a Tejútrendszer körül kering
Kiderült, hogy mi is lehet a furcsa “szellem”, ami a Tejútrendszer körül kering
Sokáig vita tárgya volt, hogy mi is valójában az Ursa Major III. Az új adatok segítenek megfejteni a rejtélyt.
Saját fényt bocsáthat ki a 3I/ATLAS csillagközi objektum!
Saját fényt bocsáthat ki a 3I/ATLAS csillagközi objektum!
Októberben megfigyelhetjük az objektumot a Mars Reconnaissance Orbiter kamerájával egészen páratlan módon.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.