Interaktív térkép

A magyar kutatók elkészítették az Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázisát, melyet egy interaktív online térképen, ide kattintva lehet megtekinteni. Az özönnövények térhódítása sajnos rendkívül gyors folyamat és komoly kihívást jelent, természetvédelmi, egészségügyi és árvízvédelmi vetülete is van. A friss térinformatikai fejlesztés segíthet az idegenhonos inváziós növényfajok, az úgynevezett özönnövények  terjedése elleni védekezésben, és ezáltal a biológiai sokféleség megőrzésében.

"Az utóbbi évtizedekben egyre erősebben jelentkező probléma a biológiai invázió, mely a felmérések szerint jelenleg a magyar természetvédelem legnagyobb kihívása"

- mondta el Dr. habil. Szilassi Péter, az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék egyetemi docense. A már említett egészségügyi kockázatok megvilágításához elegendő talán az agresszíven terjedő, más kontinensről behurcolt parlagfüvet megemlíteni, de más invazív fajok pollenje is allergén hatású. Az árterekben szaporodó inváziós növények következtében pedig sok helyütt megnőtt az árvízi kockázat.

Térképre a problémával

"A természetvédelmi, árvízvédelmi és népegészségügyi szakemberek csak akkor tudnák eredményesen felvenni a harcot ezzel a környezeti problémával, ha naprakész, országos léptékű digitális térképi adatbázissal rendelkeznének a legjelentősebb özönnövények előfordulásáról. Mivel a biológiai invázió rendkívül gyors folyamat, ezért e rendkívül súlyos környezet és természetvédelmi probléma megoldására csak akkor van esély, ha tisztában vagyunk Magyarország inváziós fertőzöttségének mértékével, annak aktuális térbeli jellemzőivel, ha azonosítani tudjuk a fertőzési gócpontokat, a fajok terjedési útvonalait. Sajnos ilyen országos adatbázis mindezidáig nem állt a szakemberek rendelkezésre" - tett hozzá Szilassi.

A Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének vezetésével a Szegedi Tudományegyetem Ökológia Tanszéke, valamint az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet közreműködésével 2020 szeptemberében jött létre az a kutatócsoport, mely a területen kompetens geográfus, geoinformatikus, ökológus, valamint talajtanos és agrárszakemberekből állt, az elsődleges célja pedig az Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázisának elkészítése és webtérképen való közzététele volt. 

A szegedi kutatók a Plants nevű tudományos folyóiratban tették első eredményeiket, melyben meghatározták a Dél-Alföldön robbanásszerűen terjedő selyemkóró terjedését befolyásoló földrajzi tényezőket.

Elkészítették a faj potenciális elterjedési térképét, segítve a terjedés elleni hatékony védekezést. "Az inváziós növényfajok megjelenését és terjedését befolyásoló környezeti, azaz talajtani, vízrajzi, klimatikus és antropogén tényezők vizsgálata azért is fontos, mert így megérthetjük klímaváltozás és az özönfajok terjedése közötti kapcsolatot is" mondta Dr. habil. Szilassi Péter.

A hat legelterjedtebb magyarországi inváziós növényfaj, a selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a bálványfa, és az akác térbeli jelenlétét bemutató digitális térképek előállítását már elkezdték a kutatók. E térképek mutatják a vizsgált özönfajok előfordulási adatait a 2009, 2012, 2015 és 2018-as években.

(Forrás: Szegedi Tudományegyetem, Wikipédia Kép: Wikipédia)

Ez is érdekelhet:

Befektetést kaphat a magyar fejlesztésű interaktív méhésztérkép A Telekom MagentaKraft mentorprogramjának legsikeresebb projektje Somogyi Attila méhész fejlesztése lett, ami  a méhészeket és a méhlegelővel rendelkező gazdákat köti össze.

Tomboló biodiverzitás és ultramodern építészet Szöul belvárosának hatalmas botanikus kertjében A botanikus kertek általában a városokon kívül vagy azok szélein találhatóak, legalábbis Magyarországon, olyan természeti oázisokként, ami a modern nagyvárosokból már hely hiányában kiszorult. Legalábbis eddig.

Tíz környezettudatos, zöld épület a világ minden tájáról A zöld épülettervezés arra sarkallja a tervezőket, hogy túllépjenek a kódexeken, javítsák az épület általános teljesítményét és minimalizálják az életciklus környezeti hatásait. Amíg a helyi jogszabályok nem támogatják intenzíven a zöld folyamatokat és szabványokat, addig az egyes ingatlantulajdonosokon múlik, hogy pontosan milyen környezetben élünk.