A környezetbarát építészet és életmód megteremtése ma már globális prioritásnak számít, és ez szerencsére esztétikusabb, élhetőbb, szebb megjelenésű városi közösségi és egyéni életfeltételeket is biztosít.

A zöld építészet vagy zöld tervezés az épületek oly módon történő megközelítése, ami minimalizálja az építési projektek káros hatásait az emberi egészségre és a környezetre egyaránt. A zöld építész vagy tervező, környezetbarát építőanyagok és építési gyakorlatok megválasztásával próbálja megóvni, tisztán tartani a levegőt, a vizet és a földet. Most következő összeállításunkban 10 ilyen példaértékű megoldást mutatunk be a világ minden pontjáról.

Santalaia, Kolumbia, Bogota

Ez a ház a világ egyik legnagyobb, élő-függőleges háza több mint 80 000 növénnyel, 33 368 négyzetméteren. A 11 emeletes zöld épületet elsősorban lakóház, és 2015 decemberében adták át. A növényzete évente körülbelül 2000 tonna káros gázt szűr ki a levegőből, és persze szigeteli is az épületet, csökkentve a klímahasználatot. A növényzetet a lakókörletek zuhanyzóiból származó újrahasznosított vízzel táplálják.

Oasia Hotel, Szingapúr belvárosa

A WOHA építésziroda által tervezett Oasia Hotel Downtown, Szingapúr központi üzleti negyedében található. A 27 emelet magas épületet borító alumínium háló 20 növényfajnak ad otthont, vagyis afféle függőleges parkként valósággal kivált egy nagyobb városi zöldterületet, miközben az azonos alapterületet elfoglaló park által kínált zöldfelület mennyiségének körülbelül tízszeresét nyújtja. A növényeket csapadékvízzel öntözik, és a nyílt kertek a 300 szoba mechanikus szellőzésének nagyját is megoldják.

Torino, Olaszország, 25 Verde

A fákra épült házak ritkák a városokban, az pedig egyenesen egyedülállónak mondható, ha maga az épület-szerkezet igyekszik lemásolni az élő vegetáció struktúráit. A növényzet itt 63 lakóegységet borít be, melyeket acélból készült oszlopok tartanak. Ezek úgy vannak kialakítva, hogy maguk is növényzetnek tűnjenek. A lista többi eleméhez hasonlóan az esőnek itt is fontos szerepe van abban, hogy a növényzet, ami egyben az épület fűtési-hűtési rendszere is, egészséges maradjon.

Milánó, Olaszország, Bosco Verticale

Ezt a házat a "Függőleges erdőnek" is hívják, és két lakóépületből áll. A Bosco Verticale homlokzatai körülbelül 250 fának és 4500 cserjének adnak otthont. A tetőn természetesen napelemek vannak és a vízháztartás része az újrahasznosítás, az öntözést az esőre bízták, a szén-dioxid-lábnyom pedig természetszerűleg alacsony. A madarak is kedvelik ezt az épületet, több mint 20 faj veszi igénybe az itteni növényvilág vendégszeretetét.

A Naman pihenőhely, Da Nang, Vietnám

Ebben a pihenőhely-gyógyfürdő komplexumban keveredik Vietnám kulturális öröksége és a legmagasabb fokú luxus. A létesítményt a Vo Trong Nghia Architects építésziroda tervezte, akik arról ismertek, hogy a növények hangsúlyos szerepet kapnak terveikben. A Naman Retreat körüli zöld réteg biztosítja a privát elvonulást, a légáramlást és a nyugalom érzetét.

One Central Park Sydney, Ausztrália

A lista következő apartmanháza, a One Central Park szintén bőséges mennyiségű függőleges kerttel rendelkezik. Az egyik egy 34, a másik egy 12 emeletes szerkezet, a 2700 ültetődobozban elhelyezett növények a már megszokott módon szigetelőként és közvetlen napfény-árnyékolóként működnek, ami nyáron hűvösen, télen pedig melegen tartja az apartmanokat.

L'Oasis d'Aboukir, Párizs, Franciaország

A képen látható 25 méter magas falú épület en 7600 növényt láthatunk mindösszesen 237 fajt képviselve. Rendhagyó módon, itt nem az építésziroda tervezte meg a “zöldítést”, hanem maga Patrick Blanc botanikus a függőleges kert mint olyan feltalálója. A zöld fal egy bemutató-felületből vált  állandósult architekturális elemmé, a növényzetet egyfajta azonnal azonosítható művészi produktumként tálalva.

Quai Branly Múzeum, Párizs, Franciaország

A párizsi Quai Branly Múzeum több mint egymillió tárgyból álló gyűjteménye Afrika, Óceánia és Amerika kultúrtörténetét mutatja be és nem mellékesen zöld falakkal rendelkezik. Ezt az épületet is a már említett Patrick Blanc tervezte, a homlokzat egy 8600 négyzetméter alapterületű óriási, mohás szőnyeg, 15 ezer növénnyel, beleértve a sárga violát, az íriszt és páfrányt 150 különböző fajból.

ACROS Fukuoka prefektúra International Hall, Fukuoka City, Japán

Az ACROS-t (the Asian Cross Roads Over the Sea, azaz ázsiai keresztutak a tenger fölött) elsősorban a kultúrális élet előmozdítására építették a Japánban található Fukuoka prefektúrában. Az óriási épület 15 lépcsőzetesen elhelyezett teraszával 50 ezer növénynek ad otthont. Az építése 1994-ben fejeződött be és 380 millió akkori amerikai dollárba került, ami a 90-es évek zöld építészetének egyik kiemelkedő példája. A projekt sikeresnek bizonyult abban a tekintetben is, hogy kielégítette a város zöldfelület iránti igényét, ugyanakkor biztosította a fejlesztők számára azt is, hogy befektetésük a helyszínen megtérüljön.

Parkroyal Gyűjtemény, Pickering, Szingapúr

Ebben a luxusszállodában 160 ezer négyzetméter magaskert található, és ugyanaz a cég tervezte, amelyik az Oasia Hotel Downtown-t. A Parkroyal gyakorlatilag nem is hotelbe, hanem egy óriási, rendkívül fényűző kertbe invitálja a vendégeit, melyet főképp az utazó influencerek igényei szerint alakítottak ki.

A zöld építészet legfőbb célja a teljes fenntarthatóság elérése. Egyszerűen fogalmazva: az emberek "zöld" életmódot folytatnak a fenntarthatóság elérése érdekében. Míg a legtöbb zöld épület nem rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével, a zöld építészet és kialakítás leggyakoribb jellemzői az alábbiak:

• A hatékony fűtéshez és hűtéshez tervezett szellőzőrendszerek
• Energiatakarékos világítás és készülékek
• Víztakarékos vízvezeték szerelvények
• Tereprendezés natív növényzettel és a passzív napenergia maximalizálása érdekében
• Minimális kár a természetes élőhelyeken
• Alternatív megújuló energiaforrások, például napenergia vagy szélenergia
• Kívül és belül nem szintetikus, nem mérgező anyagok
• Helyi eredetű erdő és kő felhasználása, amely kiküszöböli a távolsági szállítást
• Felelősen betakarított erdők
• A régebbi épületek adaptív újrafelhasználása
• Újrahasznosított építészeti hulladék felhasználása
• Hatékony helykihasználás
• Optimális elhelyezkedés a szárazföldön, ami maximalizálja a beérkező napfény mennyiségét, a szelet és a természetes szélárnyékot
• Esővíz betakarítása és a szürkevíz újrafelhasználása

(Forrás: Fodors Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

A jövő kampusza: így festhet majd a Johns Hopkins Egyetem fenntartható hallgatói központja

A Mandragóra lehet New York legújabb felhőkarcolója, egyben aktív légkörtisztító állomás

Erdei okos város épülhet Mexikóban

A világ legjobb ötletei #8 - mohásbeton az új CO2 csodafegyver