A The New York Times beszámolója szerint a most 40 éves holland férfi 12 évvel ezelőtt szenvedett balesetet, amelynek következtében a gerince olyan súlyosan roncsolódott, hogy deréktól lefelé teljesen lebénult. Ez néhány évvel ezelőtt még kezelhetetlen állapotnak számított volna, azonban Oskam svájci kutatóknak köszönhetően egy olyan implantátumot kapott, amelynek segítségével ma már képes járókerettel önállóan járni, felmenni az emelkedőkön vagy egyedül beszállni az autójába.

A férfi agyába két implantátumot ültettek be, amelyek elektródák segítségével képesek érzékelni az elektromos agyi jeleket, majd ezeket egy számítógépnek továbbítják. Itt a gépi tanulással betanított mesterséges intelligencia a jeleket megfelelteti a megfelelő izommozdulatnak, majd a páciens gerincébe beültetett másik implantátumon keresztül utasítást küld a gerincvelőbe. Ahogy azt Grégoire Courtine, a Lausanne-i Műszaki Főiskola gerincspecialistája és a kutatás egyik vezetője elmondta, ezzel a módszerrel egy "digitális hidat" képeztek Oskam agya és a gerince között, lehetővé téve, hogy az agyból érkező parancsokat továbbítani nem képes sérült rész megkerülésével visszaadják a férfi mozgásszabadságát.

A Nature tudományos folyóiratban múlt szerdán megjelent tanulmány szerint az implantátum nem csak azt tette lehetővé, hogy Oskam újra képes legyen használni a lábait, de ennek hatására egy évvel a műtét után a férfi sérült idegei elkezdtek regenerálódni, így ma már akkor is képes mankók segítségével közlekedni, ha az implantátum ki van kapcsolva. Andrew Jackson, a Newcastle-i Egyetem idegtudósa a The New York Times-nak elmondta, hogy bár ilyen jellegű kutatások már évtizedek óta zajlanak, a mostani kísérlet volt az első, amikor egy ember agyát és gerincvelőjét ezzel a módszerrel sikerült összekapcsolni.

Ennek ellenére maguk az eljárást kifejlesztő kutatók is felhívják rá a figyelmet, hogy a módszernek még vannak gyengeségei, amelyek közül a legfontosabb, hogy a neurális jelekben mutatkozó apró különbségeket nem tudják detektálni, így a felsőtest mozgásának helyreállítása ezzel a megoldással egyelőre nem lehetséges. Az implantátumok másik nagy hátránya, hogy invazív eljárással, a koponyát felnyitva kell őket beültetni a beteg agyába, emellett pedig csak a gerincsérülések bizonyos típusai kezelhetők a segítségükkel.

A világon ma már számtalan kutatóközpont és magánvállalat próbálkozik azzal, hogy agy-számítógép interfészek segítségével tegyék gyógyíthatóvá a neurológiai sérüléseket, amelyek többek között lehetővé teszik, hogy teljesen bezárt betegek kommunikálni tudjanak a környezetükkel vagy hogy a mozgáskorlátozottak a gondolataikkal irányítsák a kerekesszéküket, esetleg egy robotkart. A legfrissebb hírek szerint nemrég az Elon Musk által alapított Neuralink is megkapta az engedélyt az embereken végzett kísérletekre; ők első körben szintén a neurális betegségeket igyekeznek majd kezelni az agyba ültethető chip segítségével, noha Musk korábban többször is kifejtette, hogy a végső célja az, hogy szimbiózist hozzon létre a mesterséges intelligencia és az emberi agy között.

(Fotó: Gilles Weber/Jimmy Ravier/EPFL)