Tizenegy éve hanyatlik az internet szabadsága globálisan, öt éve folyamatosan romlik a helyzet még az USA-ban is, számol be a The Guardian. A vizsgált országok közül a legjobban Izland és Észtország teljesítettek, akiknél gyakorlatilag tökéletesen szabad az internet a szervezet szerint, őket Costa Rica és Kanada követik. Mianmar hatalmasat esett vissza, miután több hónapra lekapcsolták a hálózatot az országban, majd korlátozták a közösségi médiához való hozzáférést.
A listát 1973 óta állítják össze, és a célja azt vizsgálni, hogy azokat a szabadságjogokat, amelyeket a mindennapjainkban élvezünk vagy élveznünk kéne, megkapjuk-e online. A Freedom House három kategóriában vizsgálódik: a hozzáférés szabadsága, vagyis korlátozzák-e infrastrukturális, gazdasági vagy politikai okok azt, hogy internetezzünk; szabadon jutunk-e hozzá azokhoz a tartalmakhoz, amelyekhez szeretnénk, ide értve az országok tűzfalait és a források sokszínűségét is; illetve biztosított-e a szólásszabadság és a privát szféra védelme.
A Guardian cikke kiemeli, hogy két eltérő folyamat ártott a legtöbbet az online szabadság helyzetének. Egyrészt a tech óriások egyre nagyobb hatalma, amelynek hatására az álhírek egyre könnyebben terjednek, másrészt az, hogy az autoriter kormányok az interneten keresztül is igyekeznek korlátozni állampolgáraik jogait. Kína a Freedom House szerint mindkét területen komoly problémákkal küzd, így lehetséges, hogy mindössze tíz pontot kaptak a maximálisan megszerezhető százból: egyszerre koncentrálódik túl nagy hatalom a tech szektorukban és korlátozzák, akár börtönbüntetésekkel, hogy ki mit mondhat online.
Az utóbbi trend nem csak a világ legnépesebb országára jellemző. A jelentés szerint soha ennyi embert nem tartóztattak le online véleménynyilvánításért, mint tavaly. Emellett húsz országban kapcsolták le az internetet úgy, ahogy van; huszonegyben a közösségi médiával tették ugyanezt. Ötvenöt országban nyomoztak a hatóságok bejegyzések szerzői után, amit több helyen letartóztatások és bírósági ítéletek követtek. A hetven vizsgált országból negyvenöt vásárolt magánvállalatoktól kémszoftvert, hogy azzal megfigyelje az állampolgárai privát kommunikációját, köztük Magyarország is.
A teljes jelentést a Freedom House weboldalán lehet elolvasni, angolul.
(Borítókép: Jie Zhao/Corbis via Getty Images)