Az RBC-re hivatkozva számolt be arról a független online, angol nyelvű és moszkvai székhelyű The Moscow Times, hogy Oroszország állítólag sikeresen lecsatlakozott az internetről, ezzel is demonstrálva saját „szuverén internet” technológiáját. A lap szerint az állam már eddig is igyekezett komolyabb befolyást szerezni az internet felett az országban, azonban a világhálóról történő lecsatlakozásra tett kísérelteket eddig félsiker övezte mindössze.

A mostani teszt június 15. és július 15. közt zajlott, és azt vizsgálták, hogy az internet orosz része fizikailag lecsatlakoztatható-e a világhálóról. Az RBC által megszólaltatott, névtelen források arról beszéltek, hogy azt vizsgálták, a „RuNet” működhet-e különböző külső zavarások esetén. A teszt hivatalos eredménye még nem született meg (erre augusztus 31-ig kell várni), de előzetesen sikeresnek ítélték azt. A tesztben részt vett a Rostelecom, Oroszország négy nagy mobilszolgáltatójának az egyike is, és az RBC szerint az átlag internetfelhasználó az egész tesztből semmit sem vehetett észre. A tesztre egyébként minden évben sor kerül egy, Vlagyimir Putyin által szignózott, 2019-es törvény alapján. Habár a törvény 2019-es, és most 2021-et írunk, eddig két teszt zajlott, egy még 2019-ben, egy pedig tehát most, ám ez a 2020-as, a járvány miatt elmaradt teszt pótlása volt. A Kreml egyébként elismerte a tesztet, hozzátéve, hogy az orosz infrastruktúrának fel kell készülnie a külföldi szankciókra és a kiberbűnőzőkre.

Kérdés, hogy mennyire lehetséges Oroszországot lecsatlakoztatni az internetről, és a mostani „eredmény” mennyiben tekinthető inkább propagandának, mint valós szeparálódásnak.

Az biztos, hogy korábban már a 2019-es tesztet is úgy jelentette be az orosz kormány, hogy „sikeresen lecsatlakoztak a világhálóról”, ám most már tehát még a hivatalos források szerint is félsikerről lehetett abban az esetben beszélni. Annak a tesztnek kapcsán pedig még 2019-ben közölt a Wired hosszabb cikket, melyben orosz, de független kiberbiztonsági szakértőket is megszólaltattak.

Ebben az anyagban foglalták össze azt is, hogy a teszt a nemzeti, belső internet, a RuNet tesztelését jelentette, melnyek lényege nagyjából az volt, amiről a Kreml most is beszélt: az orosz online infrastruktúrának azt is ki kell bírnia, ha az ország lecsatlakozik az internetről. A háttérben azonban bonyolultabb, emberi jogi aggályokat is felvető folyamatok zajlanak a kiberbiztonságra történő hivatkozás leple alatt. Tulajdonképpen tehát két tényezőt kell vizsgálni: a szándékot és a képességet. Az talán nem titok, hogy az orosz államban szándék éppenséggel akad az online tér mind szigorúbb kontrolljára. Putyin 2019-ben aláírt egy törvényt, mely szerint az országban árusított összes számítógép, okostelefon, sőt okostévé is csak úgy kerülhet forgalomba, ha arra előzetesen felkerülnek bizonyos orosz fejlesztésű applikációk. A kormány emellett 2 milliárd rubelt (~9,5 milliárd forintot) invesztált a Wikipedia orosz alternatívájába.

Egy orosz biztonsági szakértő azonban már 2019-ben arról beszélt a lapnak, hogy a 2019-es teszt esetén az a kijelentés, hogy az ország lecsatlakozott a világhálóról minden bizonnyal túlzás, és ezt egy felhasználói beszámoló sem tudta megerősíteni. Az viszont tény, hogy az elmúlt évizedben Oroszország egyre inkább próbálta megteremteni mind a jogi, mind pedig az infrastrukturális keretét az internet kontrolljának – csak amíg az előbbi relatíve könnyű feladat, az utóbbi nem annyira, bár kormányzati „sikerek” ezen a téren is akadtak. Ilyen – tehát erősen idézőjelek közé szorított – siker volt, mikor 2018 októberében Ingusföldön a kormány kiiktatta a mobiladat-szolgáltatást az akkori tüntetések alatt. Nem sokkal később ezt megismételték, immár a fővárosban, az ott zajló tüntetések alkalmával. Majd ezek után írta alá Putyin a szóban forgó, szuverén internetről szóló törvényt, ami tehát az összes korábban felsorolt kormányzati beavatkozás radikálisabb formájáról szól.

A szakértők hozzáteszik ugyanakkor, hogy Oroszországban az internet évtizedek alatt jórészt ellenőrizetlenül sarjadt elő, és így utólag elég nehéz felette kontrollt kialakítani – a kormány próbálkozása 2018-ban például elvérzett, amikor a titkosított üzenetek küldésére és fogadására használt applikációt, a Telegramot próbálták betiltani. Egy orosz NGO, a Internet Protection Society igazgatója pedig a 2019-es teszt kapcsán egyenesen propagandát emlegetett, aminek egyetlen célja, hogy felnagyítsa azt, amire a kormány technológiai szempontból képes, és így keltsen félelmet. Az igazgató szerint tehát átverésről volt szó, mert más dolog lelőni az internetet bizonyos helyeken, ahogy ilyesmire tehát volt is példa, és megint más kiiktatni azt az egész országban.

Ezek után tehát érdekes, ám már a szándékot tekintve is aggasztó kérdés, hogy az orosz állam ezúttal valóban sikerrel járt-e.

(Kép: pxhere/ReadyElements)

További cikkek a témában:

A kínai kormány a Zoom megbeszéléseket is figyelteti Az ügy rámutat, hogy milyen amerikai tech vállalatként Kínával üzletelni.

Egy komplett szigetállam készül blokkolni a Facebookot A Salamon-szigetek egy több száz egyéni szigetből álló ország a Csendes-óceán déli részén, és a kormánya azt tervezi, hogy ideiglenesen, de teljesen betiltják a Facebookot. Manasseh Sogavare miniszterelnök szerint a tilalom célja az online zaklatás és rágalmazás visszaszorítása.

Szorul a digitális hurok Hongkong nyakán A Facebook, a Google és a Twitter egyre komolyabb harapófogóban találja magát a múlt héten életbe lépett nemzetbiztonsági törvény miatt.