A Jupiter trójai aszteroidái azonos pályán, egészen pontosan a Jupitertől hatvan-hatvan fokra lévő gravitációs nyugalmi pont, az L4 és L5 jelű Lagrange-pont környékén keringenek, amiért speciális kisbolygóknak számítanak. Az alábbi fotón a Jupiterrel egy pályán, zöld színnel jelölve láthatók a bolygó trójai aszteroidái:

A kisméretű aszteroidák csoportjába tartozó objektumok egyébiránt az Íliászból ismert bátor görög harcosokról kapták nevüket. A Lucy küldetése a tervek szerint tizenkét évig tart, melynek során hét trójai objektumot és a kisbolygóöv egyik aszteroidáját kell tanulmányoznia. Mivel a trójai csoport tagjai olyan ősi anyagokból állnak, melyekből a bolygók is kialakultak,

a kisbolygók elemzése új titkokat tárhat fel a Naprendszer korai történetéről.

Az elmúlt pár hónapban a projekten dolgozó kutatócsoport - természetesen végig betartva a járványügyi szabályokat - építette és tesztelte űrszonda részeit. A szakemberek a közelmúltban (független bizottság előtt) egy online előadáson reprezentálták, hogy a rendszerek és alrendszerek fejlesztése az elvárásoknak megfelelő ütemben halad. Hal Levison, a Délnyugati Kutatóintézet (Southwest Research Institute) munkatársa, a Lucy vezető kutatója szerint senki sem gondolta, hogy ilyen körülmények között bírják majd az iramot, ám csapatnak mégis sikerült kreatívan megoldani az eléjük gördülő akadályokat.

A sikeres átvilágítás után a fejlesztés új fázisába léphet, az űrszondát a tervek szerint 2021 októberében indítják útnak.

Az elkövetkező hat hónapban az építésben részt vevő egyetemek és intézmények elküldik a kiegészítő műszereket és kamerákat a Lockheed Martinhoz, ahol majd beépítik azokat a szondába.

(Fotó: NASA/Lockheed Martin, Wikimedia)