Az intézkedés-csomag, mely az EU eddigi legambiciózusabb terve a klímaváltozás elleni harcban, onnan kapta a nevét, hogy ezáltal 2030-ra megvalósítható lenne az 1990-hez képesti 55 százalékos kibocsátáscsökkentés. Csakhogy ezt a számot kontextusba helyezzük: 2019-re sikerült a 1990-es szinthez képest 24 százalékkal visszavágni a kibocsájtást, vagyis a mostani elképzelés további 31 százalékos csökkenéssel számolna az elkövetkező mindössze 9 évben. Ez az új célszint egyébként összhangban áll a Párizsi Megállapodással is, amely célja, hogy a globális hőmérséklet-növekedés 2 fok alatt maradjon, sőt lehetőleg ne nagyon vándoroljon 1,5 fok fölé. A végső cél a teljes kibocsájtásmentesség 2050-re.

A ma bejelentett vázlatos formájú javaslatokat még jóvá kell hagynia mind a 27 tagállamnak, valamint az EU parlamentjének is, amennyiben viszont erre sor kerül, az jelentősen befolyásolja az unió polgárainak az életét, több fronton is. Miként Frans Timmermans, az EU klímapolitikáját vezető politikus fogalmazott:

„Sokat kérünk polgárainktól. Sokat kérünk rengeteg iparági szereplőtől is, de mindezt a jó ügy érdekében tesszük. Azért hogy az emberiségnek esélye legyen (a klímavédelmi) harcban.”

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke pedig egyenesen generációs kötelességről beszélt.

A nagy szavak nem véletlenek, a javaslatok nyomán megemelkedett fűtésszámlával, valamint drágább repüléssel, közlekedéssel számolhatunk a közeljövőben egyebek mellett. Ugyanakkor például anyagi támogatás járna az otthonok jobb szigeteléséért, valamint egyéb hosszú távú, „klímabarát” átalakításért. A fontosabb változtatások a következőek:

• Szigorúbb kibocsájtási limit a személyautókra, melyektől azt várják, hogy 2035-től lényegében megszünteti az új, belsőégésű autók értékesítését az Unióban, mivel egy fokozatos szén-dioxid kibocsájtás csökkentés után 2035-től el kellene érni a 100 százalék kibocsájtásmentességet – ezzel pedig véget érne az új dízeles és benzines autók értékesítése az Unióban. Teherautók esetén egyébként az évtized végéig 50 százalékos kibocsájtáscsökkentésre lenne szükség. Ezzel együtt 2030-ig 3 millióra növelnék az elektromos töltőpontok számát, illetve 2026-tól a közúti közlekedést is az EU ETS rendszere alá sorolnák (szemben a jelenlegi Erőfeszítés-megosztási Rendelet (ESR) rendszerével), vagyis ezen a területen is bevezetnék a szén-dioxid-kvóták kereskedelmét.
• Adó a repüléshez használt üzemanyagra, ugyanakkor 10 év adókedvezmény a kerozin alacsony kibocsájtással járó alternatívájára.
• Karbonvám (CBAM): ennek lényege, hogy a szén-dioxid-kvóták miatt bizonyos anyagok esetén (acél, beton, műtrágya) az európai vállalatok versenyhátrányba kerülnek, hiszen nekik meg kell fizetniük ezt a kvótát, míg az unión kívüli versenytársaiknak nem. Ezt a hatást eddig ilyen célból ingyenesen kiosztott szén-dioxid kvótával próbálták enyhíteni, ez azonban nem hat a kibocsájtás ellen. A mostani elképzelés tehát ennek lényegében a fordítottja: az EU-ba behozott termékekre kivetett karbonvám lenne.

Hogy érzékeltessük az elképzelés mértékét, tegyünk egy kis kitérőt: amíg a többi javaslat esetén is hosszas vitára lehet számítani a tagállamok közt, a karbonvám esetén még egy Kínával és az USA-val lefolytatott kereskedelmi háború is kibontakozhat.

A lista további elemei:

• Az egész unión belül ambiciózusabb célok a megújuló energiákkal kapcsolatban: míg a megújulók részarányát a korábbi tervek szerint 2030-ra 32 százalékra emelte volna meg az Európai Unió a jelenlegi nagyjából 20 százalékról, a szóban forgó 55 százalékhoz ehhez többre, a feltételezések szerint 38-40 százalékra lesz szükség.
• Elvárás a tagállamok felé, hogy az energiafelhasználás szempontjából nem túl hatékony házakat mihamarabb alakítsák át.

Eddig az Unióban két főbb csoportra bontották szét a kibocsájtási területeket – az EU ETS rendszerben vezettek be tagállamonként szén-dioxid-kibocsátási kvótákat, mellyel kereskedni is lehetett, míg az Erőfeszítés-megosztási Rendelet fedte le azokat a területek, melyekre a kvóták nem vonatkoztak. Ilyen volt tehát a közlekedés például, de mint látható, 2026-tól ez a terület is átkerül az EU ETS rendszerbe. További változás, hogy az EU ETS esetén is kevesebb lesz az elérhető kvóta, és az éves csökkenés ütemét is növelni fogják. Ezzel együtt természetesen az Erőfeszítés-megosztási Rendelet célszámai is szigorodni fognak.

Mint látható tehát, az EU nem csak növelné a megújulók jelenlétét, de megpiszkál olyan társadalmi szempontból kényes területeket is, mint a közlekedés és a fűtés, illetve a fosszilis tüzelőanyagok mind a repülés, mind pedig a szállítás területén adókra számíthatnak. A szakértők szerint azonban a javaslatokra még több hónapnyi tárgyalás vár, és ellenkezésre leginkább néhány iparági vezetőtől lehet számítani, valamint az erősen „szénközpontú” tagállamoktól, mint például a keleti országok. Egy, a Reutersnak nyilatkozó diplomata szerint a csomag csak akkor lehet sikeres, ha realisztikus, és társadalmi szempontból is tisztességes, miközben nem destabilizálja a gazdaságot sem. Mint mondta:

„A cél, hogy a gazdaságot új szintre emeljük, nem pedig, hogy lekapcsoljuk.”

A nagy kérdés tehát, hogy az uniós átlagpolgár hajlandó-e megfizetni az árát egy fenntarthatóbb életnek, melyben viszont akár a gyerekeinek és az unokáinak is lehet még jövője.

Frissítés (2021. 07. 15.): A fentebb leírt előrejelzéssel némileg összhangban a mai Kormányinfón elhangzott, hogy Magyarország nem fogja megszavazni a tervezetet, mivel ezek az intézkedések a magyar kormány szerint "a lakások és autók tulajdonosaival fizettetné meg a kibocsátáscsökkentés költségeit", valamint a "rezsicsökkentés" eredményeit támadná. Mint fentebb írtuk, a javaslatcsomagot az összes tagországnak el kell fogadnia, így Gulyás Gergely, Magyarország miniszterelnökséget vezető minisztere szavainak megfelelően önmagában a hazai vétő elgáncsolhatja az egész csomagot. Mint a miniszter fogalmazott: ebben a formában nem fog átmenni.

Források: BBC, Portfolio.hu, Reuters

(Kép: Flickr/dmytrok)

További cikkek a Rakétán:

Hatból csak egyetlen forgatókönyv mentén kerüljük majd el a klímakatasztrófát A klímakatasztrófa nem közeleg, hanem benne élünk, elkezdődött, az időjárás változásától kezdve a tájidegen invazív élőlények megjelenéséig ezer és egy jele van. A közönyünk sokba kerülhet az utánunk jövő generációknak.

Grönland jegének valószínűleg befellegzett Grönland jégtakarójának olvadása már elkezdődött a globális klímaváltozás hatásai miatt, és talán már nincs is megállás, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) szerint.

Veszélyesen megugrott májusban a CO2-szint a világon, és a magyarok különösen rosszul bánnak az erőforrásokkal Nem csak a magas CO2 koncentráció probléma, hanem hogy a trendek szerint ez egyre csak nő, Magyarország pedig különösen rosszul teljesít a környezetvédelem terén: ha rajtunk múlna már a héten feléltük volna a bolygó éves erőforrásait.