Hamarabb érkezhet talajminta a Földre a Mars holdjáról, mint a Marsról

2021 / 08 / 20 / Bobák Zsófia
Hamarabb érkezhet talajminta a Földre a Mars holdjáról, mint a Marsról
Amíg a Perseverance szorgalmasan keresi a következő helyszínt a marsi mintagyűjtéséhez, addig a Japán Űrügynökség már készíti a missziót a Phobosra, ahonnan 2029-re tér vissza az első minta a tervek szerint.

Hogyan alakult ki az élet a bolygónkon és vajon létezik élet a Földön túl? A sokak által feltett kérdésekre a Japán Űrügynökség egészen távoli helyen keresi a választ: a Mars egyik holdján, a Phoboson. A JAXA már évekkel ezelőtt bejelentette a Mars Moons eXploration (MMX) misszió terveit, amelynek keretében 2024-ben szondát indítanak a Mars felé, amely 2025-ben Mars körüli pályára áll, majd a megfelelő mennyiségű minta begyűjtése után valamikor 2029-ben visszatér a Földre, megelőzve ezzel a Mars Sample Return küldetés során beszerzett minták 2030-as évek elejére időzített megérkezését.

A projekt kezdetét az űrügynökség továbbra is 2024-ben tervezi megvalósítani és augusztus 13-án további részleteket is elárultak a misszióról, többek között azt is, hogy pontosan mennyi talajmintát gyűjt majd össze a rover a holdon, ez legalább 10 gramm lesz, vagyis a Hayabusa-2 által a Ryugu aszteroidáról beszerzett mennyiség százszorosa. A Phobos azért kínálkozik ígéretes célpontnak a misszióhoz, mert vélhetőleg Marsról származó anyagot is találni lehet a felszínén, mivel a vörös bolygót érő folyamatos meteorit becsapódások során a kirepülő kőzetdarabok elérhették a bolygótól mindössze 6000 kilométerre keringő holdat, valamint az sem kizárt, hogy valamikor a régmúltban a Mars darabjaiból alakult ki a Phobos és a Deimos (a Mars másik holdja) is.

Ezt a teóriát is tesztelhetik majd a frissen gyűjtött minta elemzésének segítségével, az MMX küldetés másik fontos célja ugyanis az lesz, hogy fényt derítsen a Mars kísérőinek eredetére, amelyről többféle feltételezés is kialakult az évek során. Az egyik teória szerint a holdak eredetileg az aszteroida-övből származnak és a Jupiter gravitációs hatására kerültek a Mars vonzáskörzetébe, mások szerint a bolygó körül keringő vagy a bolygóról származó porból és kövekből álltak össze az égitestek. Akármelyik magyarázat is bizonyul igaznak, a vizsgálatok vélhetőleg értékes információkat szolgálatának a Naprendszer bolygóinak és objektumainak kialakulásáról.

A Phoboson megtalálható marsi kőzetdarabok valószínűleg nem olvadtak meg a kirobbanásuk során, mivel sokkal kisebb energiájú meteorit becsapódás is elég lehetett ahhoz, hogy a közelben lévő holdat elérjék, mint ami mondjuk ahhoz szükséges, hogy egészen a Földig jusson egy marsi darabka - mondja Dr. Hyodo Ryuki, a misszió tudományos céljairól beszámoló tanulmány szerzője. Emiatt a mintákban sokkal nagyobb eséllyel fedezhetnek majd fel ősi életre utaló nyomokat, ha léteznek ilyenek, mint a Földön talált marsi meteoritokban, amelyek rendszerint magmás kőzetekből állnak. Azt azonban, hogy a mintákban élő mikroorganizmusokat találnának a kutatók, Hyodo kizárja: szerinte kevesebb mint egy a millióhoz az esélye, hogy ilyesmi megtörténhet, mivel a sugárzás hatására a kőzetek sterilizálódtak.

"Ilyen organizmusok ennélfogva biztonságos maradványok formájában létezhetnek csak, ahol a biztonságos nem az unalmas vagy az értéktelen szinonimája, hanem magas tudományos értékkel bír."

A küldetést végrehajtó marsjárót, illetve marsi-holdjárót már a tavalyi évben elkezdték előkészíteni a későbbi landolására, ennek során a DLR (Német Űrközpont) laboratóriumában öt centiméteres magasságból dobták le a talajra az eszközt, hogy ezzel a hold felszínen történő nagyjából 40-100 méteres szabadesést szimulálják, mivel a Phobos gravitációja a földiének csak kétezrede. A misszióról készült felvételek pedig előreláthatólag a lehető legjobb minőségben fognak készülni: a JAXA egy 8K-s Super Hi-Vision kamerával fogja filmezni a Marsot és holdjait az MMX alatt.

(Fotó: JAXA)

További cikkek a témában:

Visszatért az űrszonda, ami mintákat hozott egy aszteroida belsejéből A Hayabusa-2 Ausztráliában dobta le a mintákat, aztán rögtön tovább is repült egy másik aszteroidához.
Kiderült, miért nem gyűjtött mintát a Perseverance az első kísérlete alatt A NASA szerint a hardverrel semmi baj nem történt, a kőzet nem volt eléggé együttműködő. A marsjáró most tovább halad Séítah felé és egy hónap múlva újra megpróbál mintát szerezni a bolygó talajából.
Eredményes volt a NASA történelmi küldetése, kőzetmintákat gyűjtöttek egy aszteroidából Az Osiris-Rex űrszonda szerdán, magyar idő szerint 0.10-kor megközelítette a Bennu kisbolygót, a begyűjtött kőzetmintákkal pedig 2023-ban tér majd vissza a Földre.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.